Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

1039 Az országgyűlés 88. ülése 1948. évi november hó 26 án, pénteken. 1040 aki erre a jelzőre adiott valamit — ezekhez a témákhoz^ még osalk közeledni sem metrft. Ennek lett azután folyománya az az álta­lános lelki elaljasiodás, amely ebben az ország­ban bekövetkezett, amely fioJkrái-fokra elvitt egészen a mélypontig, Szálasi Fememéig. (Ügy van! Ügy V an! a kisgazdapárton.) Ekkor jött a felszabadulás* ez az az óriási történelmi forduló, amely Magyarországot is­mét a fejlődési lehetőségeik útjára ernö-te. A felszabadulással nemcsak a német iga esett le rólunk egyszersmindenkorra, nemcsak a lila­zug és hamistartalmú fogalmakat tudjuk elta­szítani magunktól, hanem a haladás ós la fej­lődés útját is nem /az elnyomott nemzet sze­mével s nem az,elnyomott ellenzékiség sáncai­ból* hanem a népre támaszkodó hatalmai hely­zetből tudjuk szemlélni. (Tans n kormánypár­tokon.) Ezzel a szabad szemlélettel tudjuk megállapítani a magunk megteendő követkiező lépéseit, örömömre sziolgáFj, hogy ez ia tör­vémyjiavaslat sz'ntén ia haladás és a fejlődés jegyében ál. Ez a törvény j a vaslat megszümi­tet solk szoeiáliis igazságtalanságot, ez a javas­lat kifejezi a fcözösisiég nagy gondolatát, s an^ nak ellenére* hogy novela és nem elsrységes kódex mégis egy építő téglát jelent abban a hatalmas épületben!, amelyet új MagyanoT­szágnak szoktunk nevezni. Egyébként ne méTtózitaissék a noveláris rendelkezéseket egészen lekicsinyelni. Mi ed­dig kénytelenek voltunk ilyenekkel élni', de ki merné tagadni azt' hogy ezeknek súlya jefen­tékteíen'? A stabilizációt, a hároméves tervet vájjon nem segítették-e elő azok a büntetőjogi alkotások, amelyeket ezek védelmében hoz­tunk? Kétségtelen, hogy a büntetőjoj?i* ha oko­san és észszerűen alkotják meg, az egyik leg­erősebb fundamentuma az állami létnek:. Nem véletlen az, hogy már 1515-ben kimondjiai _ egy magyar törvény, a XVII. to hogy az igaz­ságszolgáltatás nélkül a fegyverek nem sokat énnek, 1622-ben pedig a XVIII. te. pedig azt mondja, hogy »az igazság és dícsérletes tör­vényhozás az ország fenntartásának a leg­főbb eszközb«. Ez így is van, ea a tétel igaz. T. Országgyűlés, az új államrendünkben taga£r hatatlanul új életszemléletünk van. Jo­gunkat legnagyobb' részben át kell ala­kítanunk. Ez természetes dolog. Ez nefm a hagyományokkal minden áron való szakítást jelent, ezt nem egy hazafiatlan szem­behelyezkedés mindennel, ami régi, hanem természetes folyománya annak, hogy köztár­sasági államformában ós demokratikus beren­dezkedések köziött élünk. A jog lényegileg nem egyéb, mint az ál­lami akarat megjelenülése. A királyság joga a királyság akaratának megjelenülése. Az állami akarat megjelenülése mindig azon a rétegen keresztül történik, amely a hatalom birtokában van. És kétségtelen az is, hogy mindig arra tör, hogy a hatalmat lehetőleg saját érdekében megszilárdítsa. Ez minden államnak és minden törvényhozásnak a természete. Ami azonban az egyik 'esetben hiba, az^ a másik esetbern erény. Ha ugyanis -azt az államot nézem- ahol az, államhatalmat — mondjuk — a napság kép* viseli, nevezetesen egy theokráciában, vagy­ából a főurak, egy oligarchiában, vagy ahol egy monarcha és laa ő suit-je birtokolják a hatalmat, ott jogosan kívánom a változást, hi­szen az uralkodó rétegek érdekében történik az egész jogalkotás. Egészen más azonban egy demokrácia, mert a demokráciánál le egy réteg képviseli ugyan a hatalmat, ez a réteg azonban maga az egységes nép. Tehát ennek a rétegnek az akarata kell, hogy kisugározzák a törvényhozásból, ami egyenlő magának a magyar népnek az akaratával. {Taps a kor­mánypártokonj T. Országgyűlés! Kétségtelen, hogy ne­künk sok új törvényt kell hozni. Ez nem tör­vénygyártás lesz, mint a régi időkben, amikor gyárilag hozták a törvényieket. Nekünk azért kell sok törvényt hozni, mert sok olyan tör­vény van, amely a demokráciában a király­ság akaratát fejezi ki. Már pedig egésaen tűr" hetetlen helyzet volna demokráciában élni a királyság elgondolásai alapján. Az újjáépítés­hez a jogalkotás terén is hozzá kell fognunk. Régen — igaza van ebben Vészy Mátyás igen t. képviselőtársamnak — rengeteg törvényt hoztak, a büntető törvényeknek se szeri, se száma. Méltóztatott egy számot ie monejani, hogy hány ezer büntető törvénnyel állunk szemben. Valóban úgy van. hogy maguk a jo­gászok is kénytelenek voltak már speciali­zálni magukat, hogy valahogy eligazo elhassa" nak a törvények között. Egyetlen valaki volt azonban, akinek nem lehetett specializálnia magát soha, akinek mindent kellett tudnia, ez volt .az egyszerű polgár. Az egyszerű polgár­nál ugyanis a törvény nem tudása nem ment­ség, tehát annak minden törvényt át kellett olvasnia, lanri egyébként négy szerencse volt, mert ha ezt megcsinálta, akkor nem maradt idej.e ahhoz, hogy bűncselekményt kövessen el. (Derültség és taps.) T. Országgyűlés! A jog tulajdonképpen követi az eseményeket, ez nem vitás. Telljesen ig-ziat adok annak az elgondolásnak, amely zat mondja* ha megváltozik egy állam politi­kai, gazdasági és erkölcsi struktúrája, akkor a jogi _ abroncs is szétpattan. A fejlődés meg­teremti ,a maga új jogrendjót, amely ismét ki­építi a maga bástyáit. A helyes jogpolitikának természetesen mindig figyelemmel kell kísér­nie az eseményeket, de egyúttal ki kell hasz­nálnia (azt a lehetőséget, hogy az eseményeket kedvező irányba vezesse és támogassa. Miután ebben a törvényben a magam ré­széről igen sok olyan részt látok, amelyben nemcsak kíséri az eseményeket, de a demokrá­cia szellemében irányítja is. ezért én ezt a tör­vényt a szabadságjogok, az # emberiesség, a közösségi gondolat szempontjából és végül a szociális kiegyenlítődés szempontjából is^ he­lyesnek és jónak látom, s ezért általánosságban elfogadom és a részletes tárgyalás alapjául al­kalmasnak találom. (Taps a kormánypártok so­raiban.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül"? SZABÓ PIROSKA .ieqyző: Radó Gyula! RADÓ GYULA (dn) : T. Országgyűlés! Kétségtelenül megállapíthatjuk, hosv ihünteltiő törvénykönyvünk, amely a maga idejében igen kiváló alkotás volt, az idők folyamán sok tekintetben elavuB, nem felel meer a modern jogtudomány elfogadott tanainak és az idő­közben bekövetkezett sok foltozás ellenére, sót némelykor %3án éppen ezért, intéztkedéis/ei kö­zött sok kifogásolni való akad. Bizonyos, hogy ez a törvénykönyvünk alapos és (gyökeres át­dolgozásra szorul és akkor, mikor ezt itt a t. Országgyűlési előtt kifejezésre juthatom, ez egyúttal válasz Justus igen t. képviselőtársunk-

Next

/
Thumbnails
Contents