Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
Í02l Az országgyűlés 88. ülése 1948. natkozó javaslatok vitája, majd a közjegyzőkre ós az önkormányzati tisztviselőkre vonatkozó javaslatok vitája 'alkalmával, de számos más alkalommal is. A másik dk az elvi ok, .amely miatt az ellenzék részéiről éppen jogi természetű törvényjavaslatokkal szemben nagy ós makacs ellenállás [mutatkozik meg. Ez az elvi oik pedig az, hogy gyökeresen különbözik egymástól az ellenzék felfogása és a demokratikus pártok felfogása a jog «ás a jogrendszer lényegét illetőenA túloldali képviselők közül igen sokam nagyon sűrűn elárultáik laizat a meggyőződésüket, hogy a jog, a jogrendszer örökérvényű, vál'toaa'tlan és megváltoztatliatátlaca. valami! továbbá, begy a jog társadalom- és történ elemi eLetti valami, ami eszményeiben, lényegében időtlen idők óta olyan, mint mna és időtlen időikig olyaainak is kell maradnia. Könnyű ós bálás feladat volna kimutatnom, bogy e jogszemlélet mögött imiilyen konzervatív, sőt reakciós társadalmi és politikai állásfoglalás húzódik meg. Anniikor egyik képvisel őtársunk tegnap terjedelmes beszédében újra meg újra magasztalta az ősi vármegyét és <az ősi demokratikus vármegyei intézményeket. — ami természetesen nem menit másképe pen, mint számos törtónelemlbiaimisítás kíséretében — akkor világosan bebizonyítoitta ezt a tételt. Az. a jogrendszer, amelyeit az ellenzéki jogásziképviselők mint örökérvényűt ós tökéleteset dicsőítenek és örök időkre megőrzendőnek tartanak, egy bizonyos társadalmi állarpótinak a jogrendszere, mégpedig egy olyan társadalmi áliapoitinak ,a jogrendszerre, amely Magyarországon végleg és visszavonhatatlanul elmúlt és amelynek maradványait éppen most számolja fel, most takarítja el a magyar nép és .annak kormánya, Az én felfogásom és pártom felfogása ennek a jogfelfogiásniak szögiets ellentéte. Mi, r minit marxista-leninisták, meg vagyunk győződve arról* amit a mi tudományos világnézetünk megalapítója száz esztendővel azelőtt világosan kifejtett, hogy ;a jog nem ör-ök ós változaltla'n, hanem nagyon is változó valami; változó eszményeiben, rendszerében, gyakorlatában és intézményeiben egyaránt. (Zaj és mozgás a magyar demokratapárton. — LUKÁCS Vilmos (f): Száz évvel ezelőtt is az vollt!) A jogrendszerek a társadalom viagy még pontosabban a társadalmi termelés változásaitól függnek, azokkal párhuzamosak és alighanem teljesen hiábavaló kísérlet volna a jogrendszer átalakításával próbálni mejgváltoziatni a társadalmi állapotokat* mert & valóságban iá jog minidfig az adott tánsaidalmii rendszer (Úgy van! Ügy van! a magyar demokratapárton és a kormánypártokon), sőt osztály társadalmiakban aiz uralkodó osztály jogrendszere yolft. (VÉSZY Mátyás (pk): Mindig az volt! — Úgy van! Úgy van! a kormánypártokon.) A társadalmi helyzet változásai alakítják magát a jogot is> nem pedig megfordítva. (LUKÁCS Vilmos (f): Ezen kell változtatni! — HOKVÁTH Zoltán (d): Meg is változtatjuk!) Egy kiváló marxista tudós, Plechanov nemrég magyarul is mieg jelent amunkájáibain igein szép és Itömöir összefoglalását találjuk ennek a marxista jogfelfogásnak. Tanulmányának cím'e: »A materialista történelemielf ogás « Nagyon ajánlóim ai mi igein tisztelt ellenfeleinknek is, mert igen tanuOiságos olvasmány. Plechanov a következőket írja ebben a tanulmányiban: » Hogyan kelétkezffiek a jogszabályok? Elmondhatunk, hogy minden ilyen szabály vaévi november hó 26 án, pénteken. 1022 lamilyen régi szabály vagy valamilyen régi szokás megszüntetésié vagy megváltoztatása. Miért szűnnek naeg a régi szokások 1 ! Mert már nem feleinek meg az új körülményekneik.. vagyis azoknak az új tényleges viszonyoknak, amelyekben az emberek a társadalmi termelő folyamatban egymáshoz kerültek. A konzervatív jog minden szabálya bizonyos érdekeket védelmez. Bonniam származnak ezek az óridekek 1 ? Az emberi akaírat és az emíberi tudat teirniékei-ef Nem. Ezeket az érdekeket az emberek gazdasági viszonyai teremtették meg.« Igen (t. képviselő tárjsaim azt a kérdésit tehetik fel, hogy miért volt szükséges ezt elmondani éppan fai most tárigyailiás alatt álló törvényj>p, vaslatital kapcsolatban'? Azért anett mint az előadó űr mondotta, a büntető törvénykönyv éppen hetven esztendővel ezelőtt, 18784)an lépett érvénybe. Nem hiszem, hogy az előladó úr fejtegetései után nagyon hossizasajn kellene méz bizonyítanom, milyen hatalmas társadalmi változások történtek azóta. (LUKÁCS Vilmos íf): Úgy van!) Elmondhatjuk, hogy nem is egy, hanem két történelmi fejezetet haladt a magyar nép, a társadalmi fejlődés két nagy szakasza záródott le Hetven esztendővel ezelőtt még csak kialakuló félben volt iái kapitalizmus; az akkori társadalmi rendszer jóformán teljesen feudális jellegű volt. Ennek a feudális vagy korai kiaipitalista Magyarországnak büntetőjogát kodifikálta az 1878:V. te. Ez a büntetőtörvénT/könyv van érvényben ima is, amikor már nemcsak .a feudalizmus tűnt el hazánkban, hanem a nyomába lépő vele igen gyakrjan szövetkezett, összeszövődő kapitalizmus is megtört és amikor a szoeializimms alapjait 'rakjuk le. Kell-e ezelktután bizonyítaniunk, hogy egy gyökeresen új társadalomnak gyökeresen új büntetőtörvénykönyvre van szüksége? Minit közismert, ez az új büntetőjogi kódex előkészületben is van, de a büntetőjogi kódex ki- , dolgozása hosszú időt vesz igénybe, ezért^volt szüksés' arra, hogy a legkirívóbb fogyialtékosságokai külön orvosolja a demokratikus kolrmányzait. Vészy képviselő úr felszólalásában hosszan bírálta a novellák áltjailános fogyatókosságaát és fejtegetéseiben nagyrészt igaza is van, csak azt nem tudtom, hogy ezekből milyen gyakorlati köveltkeztetéseket alkar levonni.: Tudniillik vagy iaz következnék ebből, hogy egy általán ne csináljunk novellát és amíg a, végleges új büntető törvénykönyv elkészül, addig maradjon érvényben a régi minden hibájával, miniden fogyatékosságával egyetemben, ami nem hiszem, hogy a képviselő úr intenciója., vagy azt követelné meg a képviselő úr, hogy nagyonl rövid idlő alatt, esetleg hetek, vagy hónapok aiatlt rázzuk ki az ujjúnkból, vagy rázza ki aiz igazságügy miniszter úr a kabátja uiiából az új büntetőkódexet, ami szintén nyilvánvalóan lekötetlen, irreális kívánság. (VÉSZY Mátyáfe (pk): Vagy vegye figyelembe!) A valóságos helyzet az, hogy addig is, míg a z új büntető törvénykönyv elkészül, bizonyos ' vonatkozásokban hiányosságokat kell pótolni és bizonyos teljesen elavult intézkedéseket módosítani. Természetes, hogy ebből erednek ennek a novellának — mondjuk úgy — a gyengéi, mert hiszen nem teremthet teljesen új helyzetet egy, csak részletintézkedéseket tartalmazó, a régit csak korrigáló és így eleve ideiglenes jellegű novella- Éppen ezért meggyőiződósem szerint nincs igaza Vészy képviselő úr-
