Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

93 Az országgyűlés 63. ülése 1948, és Papóc vasmegyei községekre a Rábaiszabályozó Társulat az 1946- évben ártéri járulékot nem az egész évre, hanem csak augusztus—december hónapokra vetett ki. Ugyanígy történt a járulékkivetés' aaj összes többi vizitársulatoknál is. A kivetési kimutatásokat a társulatok még 1946 őszén -adták át az adóhivataloknak. Téves a kénviselő úr azon megállapítása, hogy a Rábaszabályozó Társulat a felszabadulás óta semmiféle intézkedést nem tett a védtöltések és az ártér megvédése érdekében. Ezzel szemben a társulat miniszteri biztosának jelentése szerint a nevezett három község* határát érintő munkákra már 1947 október hó közepéig 21.602 forintot költött a társulat éspedig 19.855 forintot puirtbiztosításökra, 1747 forintot pedig ugyanott esatornatisztításra és árvédelemreKenyéri és BábaJkeeskéd községek újbiíto" kosai képviseletében az TJFOSz központi vezetősége adott be hozzánk kérelemét, amelyben a Rábaszabályozó Társulat által az említett kélt község (ártéri birtokosaira 1946. évre kivetett ártéri járulékok megfizetésének teljes el" engedését kérte azon indokolássá], hogy az űjbirtokos'Ok az 1946. évben földijüket még nem használták. Az TIFOSz központi vezetőségét a Rába" sztajbályozó- Társulat miniszteri biztosa tájékoztatta ezen beadványára vonatkozóan arról, hogy az ártéri járulék behajtása aiz együttes adókezelésben történik s ezért faiz 1946- évi járulék törlése már csak úgy lehetséges, ha a behajthatatlan adókkal kapcsolatban ugyanarra a birtoktestre eső járulék törlését is javaslatba hozza a községi elöljáróság a járási főjegyzőnek, jaki — ha a törléshez hozzájárul — a törlési jegyzékeit a vízitársulatnak is köteles megküldeni. A vízitársulatok államosításának kérdése mórt van kidolgozás aiaitt g erről a közel" jövőben kormányrendellet fog iniézkec'jni. Kérem a tisztelt Országgyűlést, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni- — Budapest, 1948 március 30. — Szabó Árpád s- k-« ELNÖK: Gosztonyi János képviselő urat a visszonvá'asz joga megilleti. A képviselő úr nincs jeleni- Kérdem a t. Országgyűlést, mél" tózt'attnak'e a földmívelésügyi .miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a föl'dniívetésügyi miniezter úr válasza Nagy Lajos képviselő úrnak ai víztár" sulati járulékok országos kivetése tárgyában fo'Vp évi február hó 18 "áu élőt erjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szívesked" jék a választ felolvasniPOLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »TOrszággyűlés! Az országos ártéri járulék bevezetése régi kívánsága az ártéri érdekeltek' nek, vízitársutlatioknak és tárcámnak is. A méltányosság kívánnia, hogy az ország valamennyi polgárai viselné, legalább részben, az ár- és helvízvédelemi terhét, minthogy annak e'őnyeiből az omsizág minden polgára részesül. ha közvetve is- Az iadözó társadalom teher" hiróképessége azonban annyira igénybe volt és Van véve, hogy újabb adónemmel terhelni edcág nem lehetett A vízadó országos bevezetésének: kérdése, valamint az ártéri járulékok kivetésének dgy~ ségesítése és egyszerűsítése — aiz igazságos teherviselés szempontjainak figyelembevételó

r évi április hó 27-én, kedden. 94 vei — tárcámnál ezádőszerkiit tárgyalás alatt áll. Kérem ai t. Országgyűlést, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni. — Budapest. 1948 március hó 30-án, — Szabó Árpád s. k.« ELNÖK: Nagy Lajos képviselő urat a " visz on válasz joga megilleti. NAGY LAJOS (dn): T. Országgyűlés!^ A miniszter úrnak interpellációmra adott válaszából úgy látom, hogy az ügy érdemleges elintézésére irányuló kéréseimet magáévá tette és ta- lehetőség szerint szorgalmazza. Ezért a választ tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlést,^ méltóztatnak-e a földművelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venmil (Igen!) Az országgyűlés a. Választ tudomásul veszi. Következik a földmíveAésügyi miniszter úr válasza Nagy Larjos képviselő úrnak az aljföldi területek, utak, dűlők kötelező fásítása, valamint a községi faiskola, felállítása tárgyában folyó évi február hó 18-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): » Tisztelt Országgyűlés! Az alföldi erdők telepítését és gazdasági fásítások létesítésiét: mz 1923 :XIX. te. s az 1935 :IV. te. értelmében kell foganatosítani. Az 1944. év végéig a törvén}' értelmében az Alföldön mintegy 132-000 kat. hold erdő,'fapászta ós. fasor létesült. Eizeik: túlnyomó része azonban a: háború következtében elpusztult. A háború és az azt követő rendkívüli viszonyok az alföldfásítási törvény végrehajtására kedvezőtlenek voltak. A csemetekertek jelentős része elpusztult, a fásítás úgyszólván teljes mértékben megakadt. A rendkívüli viszonyok áldozatául esett erdők felújítására és az abbamaradt alföldi erdőtelepítések folytatására az intézkedések megtörténtek. A hároméves terv keretében erre a célra 27.7 millió forint irányoztatok elő. Az 1948. év őszén az alföldi erdőtelepítéshez szükséges csemieteigények túlnyoímórészben. az 1949. év őszén pedig előreláthatólag teljes mértékben kielégítők lesznek. A fásítás terén azonban elengedhetetlen követelmény, hogy az állaimerdészeíi faiskolákon kívül a törvényhatóságok községi faiskolák létesítését szorgalmazzák és azok termel vénye ivei az, erdőtörvény hatálya alá nem eső utak, közterek, stb. fásítását minden rendelkezésre álló eszközzel támogassák. Az említett törvényes intézkedések szabályozzák egyúttal a miáir meglévő erdők és gazdasági fásítások használatait ós gondoskodnak azok állandó fenntartásáról r és védelméről. Ezeknek és a törvény hatályán kívül lévő erdőknek és a fás területeknek hatályosabb védelmeiről gondoskodik legutóbb kiadott 234.437/1947. számú rendeleteni, amely mindennemű fahasználatot erdőgazdasági engedélyhez köt. Ugyanezt ia védelmet célozza bárminemű faanyag szállításának szállítási igazolványhoz kötése (231.990/1947. F. M.), továbbá azok az intézkedések, amelyek a jogtalan fahasználattal elkövetett kihágásokat 6 hónapig terjedő elzárással büntetik és maximálisan 24.000 forint pénzbüntetéssel sújtják (2120/1947. M- E. sz. rendelet.).