Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-87
948 Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi időleges 1942 :XXH. te. nyomán, sőt véglegesen, el akarja újból venni az előbbiek szerint kitüntetett ősi_ önkormányzataink szabíaíq tisztviselőválasztási jogosultságát, meg akarja fosztani őket független tisztviselőiktől. (JUSTUS Pál (d): A modern önkormányzat sem rossz, képviselő úr! — MÓNUS Illésné Cd): Jobb mint az ősi!) Majd ki fogom fejteni, hogy önkormányzat elképzelhető-e szabad választás és független tisztviselő nélkül. (JUSTTJS Pál (d): Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, modern lesz-e vagy klasszikus, majd ki fogom fejteni, (MÓNUS Illésné (d) közbeszól.) de önkormányzat semmi esetre sem lesz. Hiszen demokráciánk és az ideiglenes nemzeti kormány előbbi rendelkezéseit, kiemelten a korszakalkotó 600/1945. M. E. számú rendeletével elindított földreformmal, nemzetgyűlésünk is jóváhagyta, s törvényerőre emelte. Sőt, amikor több mint egy év után az 1946:1. tc.-nek a hosszú és dicsőséges harcról megemlékező méltóságos mondatai megállapítják, hogy a nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát, s megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel, a magyar köztársaságot, ez a törvény kimondja azt is, hogy az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a. magyar nép, (MÓNUS Illésné (d): így van, ez az!) biztosítja polgárai részére (Közbekiáltás n néppárton: Ezt akarják?) term>észetes és elidegeníthetetlen jogaikat, és ezeket ecsemplifikatíve elalkudhatatlanuí felsorolja, (MÓNUS Illésné (d): Igen!) nevezetesen köztük a részvétel jogát az állam és az önkormányzatok életének irányításában. (JUSTUS Pál (d): Most ki teszi ezt vitássá, képviselő úri— (Közbekiáltás a néppárton: Most akarják megszüntetni!) Ezek az önkormányzatqk pedig az akkoriakkal, vagyis azeíőbbiek szerint visszaállított teljes, sőt továbbfejleszteni elkötelezett önkormányzatokkal azonosak. (JUSTUS Pál (d): Nem!—KISS Ferenc félegyházii(f): Ne csak ladót fiaessünk! — JUS : TUS Pál (fii): Például a fasisztáik hiányozni fognak a légiekből! — Közbekiáltás a magyar demokrata párton: Csak a virilista önkormányzatról beszél!) Demokráciánk és köztársaságunk életében, tehát ennek iaJz 1946:1. tc-nek, alaptörvényünknek joghatálya alatt éppen az előbbiek . okából az államihatalom kizárólagos forrása és birtokosa, a magyar nép. lévén az önkormányzat, a magyar köztársaság alaptörvényének és a polgárnak az önkormányzatok életének irányitásáibara elidegeníthetetlen részvételi jogánlaki sérelme nélkül senki által el nem sorvasztható, nem csorbátható, hanem ellenkezőleg, legfeljebb teljessé telhető' és teendő. (MÓNUS Illésné (d): Szóval menjünk vissza!) A polgár önkormányzati részvételi joga, kiemelten éppen a szabad tisztviselőválasztási jogosultsága; a mindenkori ^ közhatalomtól független tisztviselőkhöz való igénye sem csökkenthető, hanem csak növelhető. (Közbekiáltás a kisgazdapárton: Megszűnik a virilizmusO Az önkormányzat keletkezésének, történeti fejjlőcéséne'k. harcainak, érdemeinek ós legalább legújabb jogforrásainak a dióhéjban való szerény megvilágításia utam tárgyilagos állásfoglalásunkhoz feltétlenül szükséges még magának a közigazgatásnak, kiemelten az érintett önkormányzatok fogalmának legrövidebb analitikus és némi dialektikus ((JUSTUS Pál (d): Na csíak!) meghatározása, eredményeinek, kü : lönösen arra vonatkozó ismereteinknek némi felújítása, hogy vájjon az érintett ősi önkornovember hó 25-én, csütörtökön. 944 mányzatainknak a támadott javaslat által tolunk éppen véglegesen elvenni kívánt és tisztviselőink szahad kiválasztása, illetőleg a mindenkori központi hatalomtól független tisztviselőkhöz való jogosultsága a lénye<guk. «aiz állaguk sérelme nélkül még parcialiter is egyáltalában elvonható-e, e jogosultságuk nélkül hivatásszerűen működhetnek-e, önkormányzatok maradnak-e és nem fából vaskarikák! Milyen viszonyban áll a demokrácia és a közigazgatás, melyek a jövő kívánalmai? Többek között mondhatjuk, hogy a közigazgatás a köztfeliaűatok megoldása közhatalommal. Adminisztráció! Szervezetileg maga a törvényhozástól és a bírói hatalomtól elválasztott végrehajtói hatalom, amely a közfeladatoknak, a törvényhozási akaratnak közhatalommal való megoldását mint kormányzat személyi és dologi szervezéssel és ezek áll/andó biztosításával teszi lehetővé. Az állandó és folyamatos működést biztosítja, A közigasagatás, — különösen; a nálunk divatos, túltengő fogalmazás szerint — maga a közfeladatokat megoldó állami szervezet, t hatóságok, hivatalok. Végül közigazgatás mindez állandó működés közben, vagyis az állampolgárok állandó boldogítása közben, a túltengésre alkalmazott közismert műszóval maga a bürokrácia. A közigazgatás keletkezésének és fejlődésének 1 akár területi, akár társadalmi, lalkár államtani és társadalmi, akár csak államtam, akár jogi és többi ismert felfogásait tesszük magunkévá, már a területi felfogásból s különösen a közismert francia, tanításokból nyilvánvaló, hogy vagy centralizációs központosítás vagy dekoncentrációs szétpontosítás, — személyek' hivatalok, hivatalnokok között osztja szét a megoldásra váró köztfeladatokat, a boldogítandó állampolgárokat, hivatalos elintézés és alkalmazás végett, — és mleírt sokat akar, üe csak kevésre képes, végül is kénytelen az ösrztszes többi teendőinek ellátásával jogi személyeket önkormányzati alakulatokat megbízni, aziaz decentralizálni. Már ez az utóbbi feltételezi' hogy minden kultúrállamban s minden korban voltak, vannak és lesznek különböző helyi érdekű és jelentőségű feladatok,! voltak, vannak és lesznek ezek megoldására éspedig- mankó nélkül alakult, önkéntes és legalább parcialiter mindig önálló végrehajtó hatóságok, jogi sízemélyi; ségek, countyk, departementok, azaz grófsági békebíróságok, a központi hatalom prefetjének ellenőrzése, talán éppen .a központi érdekében irányítása alatt működő grófsági tartományok, megyei önkormányzatok, így a mostani svájci kantonok is, sőt Velence, Génua^ és Hansavárosok kormányzatai, közigazgatásai, sőt ittott, ha átmenetileg is, úgynevezett _ városállamai, vagyis a mi ősi önkormányzataink hasonmásai, mondhatjuk ikertestvérei. De bármint fogja fel valaki & közigazga« tást, kétségtelen, hogy olyan állami végrehajts hatalom- kormányzás még soha sehol n iem volt, nincs és nyilván nem is lesz, amely ta; közfeladatokat tisztán és egészen centralizálva, központosítva személyesen — vagy dieikoneetntrálva, tehát személyek és ügyek tekintetében, és egészben a hatóságok és hivatalok között szétpontosítva, — vagy akár centralizálva és dekoncentrálva közhatalommal maradéktalanul megoldotta. Világosabban: ekkora bürokráciát még egv államnak sem sikerült felállítania éa a dolgozók hátrányára vagy eredményeivel