Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-87
989 "Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi dig később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni' SEélásíra következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Keleti Péter István! KELETI PÉTER ISTVÁN (dm): T. Ország-gyűlés! Erős várunk nekünk az Isten, hangzik a reformáció kora, tehát már évszázadok óta minden veszedelem között a magukat mind magyarnak valló protestáns testvéreink ajkáról a lelkeket mindedkor iij biátorsággal töltő ós az erőket százszorosító ősi ének. De még ősibb kincsünk, egyetemes nemzeti, népi erőforrásunk, balsorsban újjáéledésünk: önkormányzatunk- Most vesEáélyben van ez az ősi kincsünk, veszélyben önkormányzatunk. (Zaj és ellentmondás a dolgozók pártján-) Megkísérlem, hogy szerény erőimmel védelmére keljek az önkormányzatnak. Előre bocsátom, hogy hozzászólásomat az igazság szeretete, az igazság követése 1 , aiz érintett tárgy ^szeretete és a nép érdeke vezérli. (Mozgás a'dolgozók pártján.) Éppen ezért kérem mélyen t- kópviselőtárisiaimat, hogy hozzászólásomat megértéss-eii szíveskedjenek fogadni, mert hiszen köztudomású, hogy az emberi nyelv a gondolatok kifejezésére nem a legtökéletesebb eszköz, tehát sm ember gondolatait -— legnagyobb sajlnálatára — nem tudja mindig tökéletesen megértetni. (KÖVES ' András (d): Aki nem őszinte! — Zaj a dolgosok pártján. — Az ehiök csenget) Harmadíík rniagyar köztársaságunk, a valamennyiünk által hőn óhajtott és őszintén becsült demokráciánk kórmáinyzíata, — a. demokráciáért harcoltak őtsteimk és ezért szenvedtünk századokon át — jelesül belügyi koirmláinyzata az egyes t vármegyei és "községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről címzett és az ilileitékes bizottságok által együttes jelentésük szerint alkotmányjogi, közjogi és közigazgatási szempontból csodáíiatosképpen mindenben megfelelőnek talált és változtatás uéllkül elfogadott ismertetett törvényjavaslatával! valójában alanyi sízemp'Otntból nem kevesebbéit kíván, mint alkotmányos és demokratikus ősi jogintézményünknek, vármegyei és* községi önkorniányzatunkniak — amely minden időkben fundamentumot képzett — legfőbb tartalmától való nagymértékű megcsonkítását, azaz a járási ós községi tisztviselők szabad választási, kiválasztási jogosultságának, az ősi jus eligen dinek elvételét ós egyben a mindenkori központi kormányzattól független tisztviselőitől való megfosztását. Tárgyi szempontból pedig nem kevesebbet kíván a kormány, mint a mis gyár nép jogát csorbítani ősi alkotmányos önkormányMati élete irányításíáiban. (Zaj és ellentmondások a dolgozók pártján- — Egy hang ugyanott: ÍA kiiláfeofc jegait csorbítjuk meg!) Nemi a kulák okról van itt szó! (Zaj a néppárton és a dolgozók pártján. — Az elnök csenget. — TÓTH Ferenc (dn): Vannak új kulák ok! Politikai knlákok!) Nem magyar szó a kulák szó. (DÉNES István (f): Maradjunk a »zsíros paraszto: mellett. — Zaj. —- Az elnök csenget.) Az általunk táímadott javaslat tehát trójai falóként sokkal nagyobb veszélyt rejt magában, sokkal jelentősebb, s a nemzet életére sokkal isioírsdöntőbb kérdést hoz tör vény hozásunk falai közé, mint amennyire kívüirőb első tekintetre november hó 25-én, csütörtökön. 940 »&z egyes vármegyei és községi állásoknak állami álilásiokká áitsizerveziése<< szerény megjelölés elárul. Éppen ezért a vele szemben történő tárgyiíliagosf állásfoglaláshoz mindenekelőtt az érintett ősi önkormányzataink keletkezésének és történeti fejlődésének, jelesül ai mindenkori áfáját. illetőleg idegen, török és osztrák központi hatalommal vívott századias harcaiknak, a legveszedelmesebb nemzeti elnyomatások korában is legalább a passzív rezisztenciának tüzetes ismertetésbe mutatkoznék szükségesnek ósi hasznosnak. (SZŰCS Ferenc (p): Ennek a népnek saját kormányával nem kell harcolnia!) Na, na! Talán már elásták a háború maigvátf Nem lehet még valami török veszedelem', képviselő úr? (Zaj. — Az elnök csenget.) Szükséges volna ez az ismertetés egyrészről azért, mert a javaslat ily isimertetést — érthetetlenül és sajinálatosan — nem tartallimaz, másrósfzről azért, mert az érintett ősi önlkormányzatainknak történetileg igazolt, sokszor 1 nemzetmentő érdemei ily ismertetés hiányában az esetleg ? jövőben is előfordulható veszedelmek idejére (SZŰCS Ferenc (pp): Milyen veszedelmekre gondol? — DÉNES István (f): Majd meghallod, várj!) kellőképpen másként nem értékelhetők. Mentsen meg ilyen veszedelmektől minket a magyarok Istenei, mint amilyen például a 150 éves török rabiga volt. E nagy horderejű javaslatnak azonban ilyen szokatlanul gyors ós más esetekben pártunk által ismétellten — de sajnos, eredménytelenül — kifogásolt napirendire tűzése nem enged időt és módot a kívánatos tüzetels történeti ismertetésre. Elégséges tehát, ha a mindenki álltai ismert II- Endre és főlieg a Habsburgok. II. József kalapos királyunk zjsiarnoki törekvéseit, a török irfabiga vagy a Baeh-&joriszak abszolutizmusát említem, (JUSTUS Pál (d): Rosszul tudja a történelmiét, képviselő úr!) megmaradok a régebbi történeti példáknál — melyekkel szemben egyedül azi ősi vármegyei és községi önkormányzataink bizonyultak nemzetmentő elemeknek. (JUSTUS Páli (d): Olvassa el Jókai Rab Rábyját!) Nagyon téved, képviselőtársam! (Zaj. — Az elnök csenget.) Eígyébként tessék megmutatni Jókainak azt a művét, amelyből én ezt felolvastam. (JUSTUS Pál (d): Nemi azt mendom! A Rab Rátoyt tessék elolvasni! Ajánlottam, hogy olvassa el!) Majd összehasiomilítom Rab Rábyt a képviselőházi naplóval. Éppen ezért történelmünk során a nemzeti ellenállást kifejtő önkortmányziatainknak Számtalan ellensége akadt- Mindi arra törekedtek, hogy megszüntessék, vagy legalább ás meggyengítsék. (JUSTUS Pál (d): Vagy legalábbis fejlesszék!) Időnként. Ezt szeretném ón is. (Ügy van! Ügy van! — Derültség és taps a néppárton.) Most egyetértünk. Szerencsére egészen elenyésző számú esetbein és rendszerint rövidebb átmeneti időktől eltekintve mindeddig sikertelenül törekedtek erre, Ilyen átmeneti csonkítási kísérlet mégi'Sr cstak a második világháború idején, tehát a kivételes hatalioan ós a kivételes lehetőségek koirában legutóbb az 1942:XXIL te. volt. (Egy hang a néppártról: Meg most ez a javaslat is az!) Ettől félek. (Derültség és taps a néppárton.) Ezzel az 1942:XXII. tc-kel a nemzeti katasztrófa feilé rohanó akkori központi hatalom elorozta ^magának ősi önkormányzataink rovátörvényhatósági és községi tisztviselőkre a kinevezés és* a szabad áthelyezés jogát. Igaz.
