Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

37 Az országgyűlés 63. ülése 1948. évi április hó 27-én, kedden. 88 Ez a beállítás téves- Először is azért, mert aiz ilyen bérbeadókkal szemben aiiem. érvénye" sül a, kishaszoubériletre vonatkozó korlátozás, De egyébként is a rendelet 15- Várnak (3) be" kezdése kimondja. hogy a négyéves legrövi" debb haszonbérleti idő kikötése neon érinti a feleknek azt a jogát, hogy a haszonbérleti jog~ viszonyt a magánjog általános szabályaiban meghatározott esetekben azonnalii hatállyal megszüntethetik. Márpedig köztudomású, hogy bér nem fizetés miatt a haszonbérleti jog" viszony azonnali hatállyal felmondható. Ezek szerint tehát téves az ai felfogás,/ím ely szerint a négy évre kötött haszonbérleti szerződés (mellett & bérlő teljesen szabadon garázda!

1 kodhat és a bérbeadónak semmi jogvédelmi eszköz nem áll rendelkezésére. A négyéves haszonbérleti idő rendszeresítését egyébként &a, tette szükségessé, hogy a bérlő ne igyekezzék kiuzs orozni a földet, hanem éppen saját érdekéiben annak termőképességét a lehetőségig gomdiozza. Mint említetnem lazonban, a rendelkezés nem azt célozta, hogy ia, hanyag, rosszul gazdálkodó vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesítő bérlő 'négy évig benn üljön a bérletben, ezért kellett'kifejezetten is kimondani, hogy a bérlet azonnali! felmondására vonatkozó általános magánjogi sziab ál yok fennmaradniaik. Ami igen t képviselőtársamnak a bérleti szerződések jóváhagyása tekintetében előadott kifogását illeti, erre la következőket adóim elő. Az, 1920:XXXVL te. 49. *a már kötelezővé tétté (aiz ötven kat. hd'díon felüli haszonbérletekre vonatkozó szerződéseknek a !k önigazgatási bizottság gazdasági albizottságiához való bemutatását és azt, hogy az ilyen szerződés jóváhagyásáraf csak akikor kerülhet sor, ha a

z ingatlan kisebb bérletek útján megfelelőbben nem hasznosítható. Azóta e törvényes rendelkezés érvényben volt ugyain* de! 'a. gyakorlatban semmi jogkövetkezménnyel nem járt, ha ia szerződést; be nem mutatták. Igv tehát ,a törvény á'gyaikorlatbau nem volt alkalmas ánnák ía 'oélina-k ,R, megvalósítására, hogy lehetőleg kisebb bércetek alakuljanak. A 12.910/1947. Korm. sz, rendelet 27. és 28. $-a e7Á a kérdést (kiválnia újonnan szabályozni. Elsősorban annyiban változhatott a régi törvény rendelkezésén, hogy most már a harminc kat. holdnál nagyobb területű ingatlanra vonatlkozó haszonbérleti szerződések bemutatását is kötelezővé tette, továbbá, hogy a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának kötelességévé tette, hogy a tudomásulvételt tagadja meg, ha az ingatlan az okszerű gazdálkodás követellményeiit: kielégítő módon, kishaszoinbérletek útján hasznosítható. Annask elbírálása természetesen:, hogy valamely ingatlan kishaszonbérletek útján mikor hasznosítható megfelelőbben, a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága részéről gondos mérlegelést kíván. Valóban nem lenne tehát helyes, ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága nem esetenkint bírálná el valamely haszonbérleti szerződésnél azt a kérdést, hogy a szóbanforgó ingatlant miként lehet megfelelőbben hasznosítani, ebben a tekintetben tehát nem a rendelet helyes vagy helytelen voltáról, hanem annak helyes vagy helytelen végrehajtásáról kell beszélnünk. Az albizottságok határozata ellen megfelelő jogorvoslatnak van helye, és így mód van rá, hogy a netán gazdasági szempontból hátrányos döntések kellően felülbíráltassanak. Igen t. képviselőtársam végül szóváteszi a rendeletnek azt az intézkedését, amely a tauyaépület után kiköthető haszonbér összegét maximálja és azt a tanyaépület nagyságához képest 200. illetve 300 kilogramm búzában vagy annak kifizetáákori feészpénzegyenértékében állapítja meg. Ez a kifogás sem alapos. Tudomásom szerint a baiszonibédeti szerződéseknél tulajdonképpen a tanyahaszná1 átért szokásos kikötés nem a szorosan vett tanyaépület használatának a díját, hanem a tanyaudvaron tenyészteni szokott baromfi és egyéb háziállatok álitlal a tanyakörnyékén óhatatlanul okozott! kár megtérítését, valiamint a tanyaépület és udvar területe után fizetendő használati díjat van hívatva fedezni. Magáért a tanyaópület használatáért' ne

x& szokásos külön bért kikötni, mert elvégre az, aki valamely ingatlant bérbead. köitieles lehetővé tenni a bérlő gazdálkodását is, márpedig ennek legelemibb feltétele annak biztosítása, hogy a bérlő a bérleményen laikhassék. A tauyaépület tehát olyan természetes velejárója valamely ingat liánnak, hogy miként az ingatlan eladásánál a tanyaépület nem szokott külön értékelés és adásvétel tárgyává lenni, éppen úgy nem szokásos azért külön bért sem kikötni. Végül megjegyzem, hogy készséggel hajlandó vagyok a haszonbérbeadó és a haszonbérlő társadalom képviselőit együttes értekezletre egybehívni, velük a felmerülő probléma" kat megtárgyalni és az ennek eredményeként szükségesnek látszó szabályozást pótlólag kezdeményezni. Kérem a t. Országgyűlést, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni- Budapest, 1948 március 22. Szabó Árpád s. k.« ELNÖK: Szőnyi Imre képviselő urat a viízonválasz joga megilleti. SZÖNYI IMRE (kg): T. Országgyűlés! Őrömmel! látom, hogy a miniszter úr maga is belátta, hogy ezekben a rendeletekben bizonyos hiányosságok vannak, és még nagyobb örömmel látom, hogv kilátásba helyezte, hogy ezt a kérdést &<z érdekeltségak bővebb bevonásával későbben szabályozni fogja* amikor is ezek a hiányosságok orvosoltatnak. Ennek tudatában a választ tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem a. t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter árnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni 1 (Igen! — Egy hang a néppárt oldaláról: Nem! — Közbeszólások a kommunistapárt soraibél: Micsoda komolytalanság? Nem is ők interpelláltak és nem veszik tudomásul! Ne viccelődjön, képviselő űr!) Kéljem azokat a képviselő urakat, akik az interpellációra adott választ tudomásul veszik, szíveskedjenek fel" állni. (Megtörténik.) A Ház a választ tudomásul veszi. T- Országgyűlés! Barankovics képviselő űr felszólalása során a naigy ziajban es^y külföldi államfőt sértő kifejezés hangzott el. A közbeszóló képviselő személyét a gyorsírói feljesryzések alapján nem lehetett megállapítani, (Egy hang a néppárt oldalán: Jelentkezzék! — Felkiáltások a maayar demokratapárt soraiban: Meg lehet állapítani! — LUKÁCS Vilmos fmd): Majd én megállapítom!) de figyellmeztetnem kell arra, hogy súlyosan vétett a parlament méltósága és tekintélye ellen, és hogy ilyen vagy hasonló közbeszólásoknak nincs helyük a magyar parlamentben, (Ugy v<an! Ugy