Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-85

877 Az országgyűlés 85. ülése 1948. helyezési Ijeheitőség nélküli végelbánás, aiiá. vonása indokául sem fogadható el ia javaslatnak már ismételt s a bíróságok demokratikus átszervezésié érdekében kinyilatkoztatott indokolása, sőt ez az indokolás a demokratikus! rendnek, egyik legfőbb 'allkoitmányos biztosítékát díönti le. • Már az alaptörvény tárgyalása során kifejtette pártuaik idevágó tudományos, szakszerű é& gyakorlati aggályait. Meggyőződésem, hogy ezeket az aggályofcatt és tudományos ellenérveket a miniszter úr nálam is jobban ismeri; ügyvéd korábam saját ügyeiben tapasztlah'aítia. Meggyőző désem az is, hogy törvényhozó testületünk sem felejtette még el az alaptörvény vitája során általunk felhozott ellenérveket, de mégis szükségesnek tartom azokéit, most már rövidebben felemlíteni, mert ez ismétlés ítlöbbek között a legjobb érv. Világviszomylatihan közismert tudományos tétel, hogy az ember igazság nélkül épúgy nem élhet, miiint levegő nélkül, hogy az igazság érvényesülésének mellőzhetetlen feltétele a független bíráskodás s hogy a független bíráisfkodálsi az egyedüli alapjai és biztositéka az egyénre, a dolgozóra nézve az állampolgári szabadságnak, a törvény előtti egyenlőségnek, az élet-, vagyon- és' egyéb biztonságnak. De ugyanakkor a független bíráskodás az egyedüli biztosítéka a közösisiégre nézve is a modern jogállamnak, mert egyedül a független bíróság aUkallniiaís minden támadóval szemben — márpedig támadó harmiatdiJk személy, sőt a közösség részéről is mindenkor é& minden időben bőven akadt —• az egyén, a közösség s a modern jogállam érdekeinek megvédelmezésére. Éppen ezért a számtalan közieimert, előbb említett hazai és külföldi törekvés, példa és vélemény felhívásának ez esetben mellőzésével egyeneisien arra hivatkozom, hogy amikor 1867-ben végre hozzáláthatott az évszázados elnyomatásból ébredő nemzetünk ahhoz, hogy a viliág kultúrállamait állami berendezkedésükben magyair jogintézmények alkotásával is utói érje és amikor magyar ^állianipolgárok i*izabPid^ágán,ak biztosítása érdekében az 1869 :IV. törvénycikkben megvetette a független magyar bíráskodás alapjait, a törvényjavaslat vitájában Horváth Boldizsár, ^ akkori igazsógügyminilS'zter a jó bíráskodás lényegét abban látta, hogy ^ mindenekelőtt a közigazgatás elkülöuíttessék az igazságszolgáltafástól, hogy a bíró eltiltassék minden politikai működésitől, amely őt nehéz és in'agasztoS'. hivaltáisiánatk 'teljesítésében gátolhaltná. hogy teljesen biztosíttassák a bírói függetlenség, először felfelé a hatalom irányában, kimondatván, hogy a bírót áthelyezni csak saját 'akaratából lehet (KATKÖ Anna (d): Ez tetszene!), hogy a bíró hatalmát az állam megbízásából gyakorolja, és hogy végül a bíráskodás a tekintély és

1 elfogulatlanság oly magaslatára! euneltessék, hová párt és egyéb szenvedélyek hullámai egykönnyen fel nem csaphatnak (BUCHINGER Manó (á): Egykönynyen! Lábd Töreky!). Az embernek az igazságosság érvényesülésére vonatkozó, bárkai álltat! tagadhaitialain életifényé és jaz igazság maradéktalan érvénvesüliését bárki ál'tial tagadhatatlanul

1 egyedül biztosító füsngetlLen bíráskodás pedig- független! bírák nélkül nyilván elkéri el betétiért (TJe^ lye^és a néppárton! — MÓNUS MÜésmé (id!): Szóévi november hó 23-án, kedden. 878 val függetűieai! bíróság, (amely a valóságtól ifüggetlen!) Kérem, a mostani demokratikus bíróság imikéntjéről van szó. Ámbár a bírói függetlenség fogalmát eddig törvényünk kifejezetten meg nem határozta, meghatározásia mégsem nehéz lés a szaktudomány már rég kimunkálta. A bölcseleti függetlenség az egyén miniden befolyásitól ment cselekvési szabadlsága, ,

a bírói függetlenség tehát a ^ bírói tevékenységhez, vagyis *az igazságos ítélkezés szellemi műveletéhez szükséges szabadság. Már ebből nyilvánvaló, hogy a

z ilyen szabadsággal ítélkező bíró lelkében tfc'z ítélkezés logikai ós pszichológiai menetét semmi külső behatás nem zavárhat}X A bizonyítékok és a jogvita össz<-;; adatai jak befolyásmentes mérlegelésével az emberileg elértető maximális, úgynevezett anyagi igazságnak megfelelő tényállás megkomstruálása tárgyilagois alapot fog nyújtani az éppen alkalmazandó jogszabály ömláíUó kiválasztására. Nem változnithat ezen, hogv ai bíró, mint emb'

j

r a körit yezetétől. A tárnak dómtól, amelyben él, a korszellemtől, amelynek tanítását lelkében viseli, elszakadni nem tudk mert mégis bírói székében elválaszt minden egyéb, a jogvita adataitól különböző tényezőt, ameilly szervesen nem illik a felvetett jogkérdés eldöntésénél tudatának elemei közé. A bírói függetlenség célja tehát a közjó mc, valósítása érdiekében a bírói ítélkezés szabadságát _ mindenféle elismerő vagy helytelenítő kritikától, különösen a koimányhataíliom nyomásától, vagy a közvélemény irányítható szenvedélyeitől mentesíteni. (Eav hang a dolgozók loártHa oldalérdi: A Töreky-tanáes és a kormányhatalom befolyása!) Szabadnak lenni annyi, mint csupán a törvénytől függeni — mondotta már Voltaire. A független bíró ezért ítélkezésében csak a törvényt alkálim a zzfa, hogy a szabadság minden állampolgár életében érvényesülhessen. Már köztársaságunk alaptörvénye, r az 1946:1. te. éppen az állampolgári szabadság biztosítása érdekében szükségesnek tartotta az álílanipolgár természetes ós elidegeníthetetlen jogainak felsorolását. S ha a bíró már Voltaire előbb említett talnítása szerint — kit pedig ^maradinak senki nemi nevezett még — egyedül a törvénytől függ ugyan, mégis .

a törvénv tartalmát ő hivatott értelmezni és az említett alaptörvényben felsorolt emberi, állampolgári jogainkat nyilván

1 csak iai törvénytől függő, de egyébként minden külső befolyástól, tehát áthelyezéstől, vagy végelbánás alá vonattól, ^világosabban kirúgástól mentes független bíróság biztosíthatja, (Ugj/ van!— Taps a néppárt oldalán.) Éppen ezért minden kultúrállam mellőzhetetlen követelményének ismeri a bíráskodásnak a kormánytól, klasszikusan a törvényhozástól és a végrehajtó hatalomtól teljes függetlenítését és a bírói karnak kivételei erkölcsi és anyagi tán. ogatásban részesítését. A biióság feladata, hoev a törvényb-m megnyilvánuló állami akarat alkalmazása és végrehajtása szorosan az eredeti törvényhozói szándéknak megfelelően történjék. A kormánytól való bármilyen, csak időleges függés is — tehát az áthelyezés' vagy pláne a, végelbánás alá vonás fenyegető réme —, a<mu-v a félelem pszichológiájánál fogva befolyásolhatja s nyilván befolyásolja is az előbbiek szerint függetlennek közkívánt bírót, a végrehajtó hátaim^ pedig konkrét esetre vonatkozó törvényhozó;