Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-85

873 Az országgyűlés 85. ülése 1948. nem lehet más bírósághoz áthelyezni, mert velüík egy kategóriáiba tartozó bíróiság, avagy pedig alsó- vagy középfokú közigazgatási bíróság _ vagy szabadalmi bírásáig nincs; másrészt pedig a közigazgatási bírósági és a szabadalmi . bíróság eigyes tagjai nem bírói, hanem közigazgatási és egyéb szakképzettséggel rendelkeznek, azokat tehát bírósághoz áthelyezni már ezért sem lehetEzekre a kategóriákra is áll természetesen az 1948.-XXII. törvénycikknek az a rendelkezése, hogy '

f amennyiben az illetékéé főfelügyéleti hatóság, vagyis az egyik kategóriára, a közigazgatási bíróságra nézve a miniszterelnök úr. a másik kategóriára, vagyis a szabadalmi bíróiságra nézve az iparügyi miniszter úr vógelbáhást rendiéi eb e bíirióságok tagjai negyvenöt éves koruk előtt is megfogják kapni a végelbáoiás folytán őket megillető nyugelláftmányokat, tehát _ mindem tekintetben az egyéb bíróságok tagjaival esnek egy tekintet aláA bizottsági tárgyalás során felmerült annak gondolata, nem lehetne-e megengedni, illetőleg lehetővé tenni azt. hogy a közigazgatási és a szabadalmi bíróságnak azok az ítélőbírái, akik bírói képesítéssel rendelkeznek, megfelelő vagy hasonló, más munkakörű bíróságokhoz helyeztessenek át. A bizottság alapos megfontolás után arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek megengedését a törvényben kimondani nem volt szükséges, annál az egyszerű oknál fogva, mert ha valamelyik ilyen kategóriába tartozó ítélőbíró ellen csak helyi vagy . olyan kifogások támaszthatók, amelyek nem akadályozzák meg azt, hogy ő továbbra is közszolgálatban maradjon, akkor őt más közigazgatálsi állásra, bírói képesítés esetén pedig más bírói állásra ki lehet nevezni, illetőleg be lehet osztani. A törvényjavaslat 2. §-.a azt mondja ki, hogy az i garas ágügymi ni szter az igazságügyi tárca körébe tartozó, de az 1948:

XXII. te. 1§-ának hatálya alá nem eső bármely közszolgálati alkalmazott végelbánás alá vonását elrendelheti, továbbá, hogy bármely közjegyzőt elmozdíthat állásából s hasonlóképpen elmozdíthatja állásukból a bírósági végrehajtókat. A szociális szempontoknak felel meg azonban a törvényjavaslat 2. §-á,nak (4) bekezdése akkor, amikor azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a yill. fizetési osztálynál alacsonyabb fizetést élvező tisztviselőkre nézve hat hónapi kíméleti időt, mondjuk: felmondási időt állapít meg, azokra a tisztviselőkre pedig, akik ennél magasabb illetményeket élveznek, illetőleg a közjegyzőkre és "végrehajtókra, akik állami fizetési osztályba sorozott tisztviselőiknek nem nevezhetők és így az államtól illetményeket nem élveznek, három hónapi kíméleti időt állapít meg, amely idő alatt még működhetnek; így tehát a szociális szempontok ebben a tekintetben is biztosítva vannak. Ennél a rendelkezésnél is rá kell mutatnom arra, hogy a bizottsági tárgyalás során szóba került az a kérdés, néni kellene-e lehetővé tenni a közjegyzői törvény olyan módosítását' hogy • a közjegyzőket az igazságügyniiniisizter hivatalból is áthelyezhesse, aminek az 1886 :VII. te13- §-a ezidőszerint útjában áll. A bizottság alapos vita után arra az álláspontra helyezkedett, hogy erre nincs szükség, mert a törvényjavaslat 2. §-a világosan kimondja, hogy a közjegyzők elmozdításának ugyanolyan eljárás útján van helye, mint a bírák elmozdításának, évi november hó 23-án, kedden. 874 vagyis meg kell hallgatni az összes felügyeleti hatóságokat, közjegyzők elmozdításénál meg kell hallgatni a közjegyzői kamarát, a felügyeleti hatóságot, vagyis a törvényszéki elnököt s ha valaki ellen, akinek elmozdítására vonatkozólag javaslatot tesznek, csak olyan kifogások merülnek fel, amelyek nem általánoshanem mondjuk helyi szempontból teszik kívánatossá azt, ho(gy az illető ott tovább ne működjék, akkor neki módjában van az igazságügyminiszter úrtól áthelyezését kérni, tehát nem hivatalból, hanem saját kérelmére történ- hetik az áthelyezése s az igazságügy miniszter úr abban a helyzetben lesz, hogy úgyis megüresedvén több közjegyzői állás, az ilyen áthelyezési kérelmeket figyelembe veheti. A törvényjavaslat 3. §-a akként rendelkezik, hogy a törvény hatálybalépésekor működő szabadalmi ülnökök megbízása ez év végén megszűnik és így az új szabadalmi ülnökök kinevezéséről a vonatkozó törvénynek, az 1927 :XXtörvénycikknek megfelelően kell intézkedni, de olyan szabadalmi ülnököket' akik edc'iig is működtek, újból ki lehet nevezni. Ennek az az indoka, hogy az 1927:XX. törvénycikk megszüntette az annakidején felállított szabadalmi fel; sőbíróságot s a szabadalmi bíróság határozatai feletti jogorvoslattal a Kúriát ruházta _ fel. Ezekben az ügyekben a Kúria szaibadalmi tanácsa ítélkezik egy tanácsé]nők. két kúriai bíró és két szabadalmi ülnök részvételével, amely szabadalmi ülnökök a műegyetem tanári karából választanak ki. Minthogy ezek a;z ülnökök is a bírákkal esnek egy kategóriába g fegyelmi ügyeikre is a kúriai bíráik fegyelmi eljárására vonatkozó szabályok alkalmazandók, kívánatosnak mutatkozik, hogy most — a demokratikus követelményeknek megfelelően — ezt a kategóriát is hasonló elbánás alá vonják, mint a kúriai bírákat. (Elnök: MOLNÁR IMRE. — 10.58.) A törvény javaslat itt is egy átmeneti és kivételes rendelkezést tartalmaz, amennyiben az illetékes minisztereknek, vagyis az ignzságügyrnlniiszternek, a miniszterelnöknek _ és az iparügyi miniszternek ezt a kivételes jogkörét átmenetileg, 1949. évi december hó 31- napjáig biztosítja; semmiesetre sem akarja tehát véglegesen megszüntetni az ezeknek a bíráknak ós egyéb alkalmazottaknak elmozdítására és áthelyezésére vonatkozó tilalmi rendelkezéseket. Végül még egy kérdést, amelyről a bizottság szintén részletesen tárgyalt. Nevezetesen a bizottság azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy az a határozat, amellyel egy közjegyzőt az állásából el fognak mozdítani, nem les'z-e túlságosan hátrányos arra a közjegyzőre, aki a vonatkozó jogszabályok és a nyugdíj intézeti alapszabályok szerint már megszerezte a nyugdíjellátásra vagy rokkan tsiági ellátásra való igényét. A bizottság a jegyzőkönyvben is kifejezést adott annak a véleményének, hogy ha egy közjegyzőt ennek a törvénynek alapján elmozdítanak állásából, ez nem érinti a vonatkozó jogszabályok és a nyugdíj intézeti alapszabályok szerint már megszerzett nyugdíjigényét, vagy pedig rokkantsági ellátási igényét. A törvényjavaslat tehát ebben a tekintetben is eleget akar tenni a szociális szempontoknakA törvényjavaslat 4. §-a a végrehajtási és a hatálybaléptető rendelkezésieket tartalmazza, kimondván, hogy a törvény végrehajtásáról, a