Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-83
851 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi tekintő és megnyugtató nyomozás alapján mejgállapítottaiiL hoigy az igénybevett laikások állítólagos újjáépítése még az elmúlt év fo~ lyamáin történt és megállapítottam azt is, hogy a tulajdonosok az említett rendelietben előrt 60 nap alatt nem adták bérbe ezeket a lakásokat- Ilyen körülmények között a bérbeadás útján nem hasznosított, állítólag újjáépített lakások igénybevételének törvényes alapja volt, annál is inkább, mert valamennyi lakástulajdonos az igénybevett lakáson kívül még egy lakással rendelkezik. Ilyen körülmények között tehát kettős! jogalap volt ezeknek a lakásoknak igénybevételére. T. Ház! A fentiekből kitűnik, hogy a Vértes István országgyűlési képviselő úr inter" pellációjában felhozott panaszok teljesen alaptalanok és ezenkívül a jóhiszemű kritika ismérveit is nélkülözik, mert mindezekről a tényekről, amelyeket válaszomban a t. Ház elé tártam, az^ interpelláció elmondásakor Vértes István képviselő úrnak is tudomása volt. Tekintettel arra, hogy az ügyben eljárt és FIJZ interpellációban megemlített miniszteri főtisztviselő eljárása jogszerű volt, és tekintettel arra, hogy a Vértes István országgyűlési képviselő úr interpellációjában felhozottak minden tárgyi alapot nélkülöznek, kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul ven ni szíveskedjék. Budapest, 1948- évi július 20-án. Olt Károly s. k.« ELNÖK: Vértes képviselő űr kíván a vi" szonválaiSíz jogával élni? VÉRTES ISTVÁN (f): T. Országgyűlés! Valóban megdöbbenéssiel állok szemben ezzel a válasszal. Mindenekelőtt a leghatározottabban utasítom vissza a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszában három ízben is használt ama kitételét hogy rosszhiszemű volt az én interpellációm. Ha rosszhiszeműségről, az objektivitás teljes hiányáról beszélhetünk, akkor ezt csak a miniszteri válaszról lehet elmon dami. ELNÖK: A képviselő urat rendreutasítom. (BAKÓ Kálmán (d): Nem tetszik, hogy a tekintetes urakat védi!) VÉRTES ISTVÁN (f): Ahány állítás a miniszteri válaszban, annyi a tényekkel honr lokeeryenest ellenkeiző valótlatmsáer- (Zaj.) A miniszter úr az interpellációm előtt egy héttel tökéletesen magáévá tette az én álláspontomat, ezért akkor abban állapodtam meg vele, hogy interpellációmat elhalasztom, hoev neki lehetősége legyen az intézkedésre- Mit látunk ezzel szemben? Arat, hogy a miniszter úr a törvények kijátszására és a törvények félretéte" lére törekvő eljárásokat most magáévá tette. (SZEGEDI Albertné (d): Ejnye, ejnye, képviselő úr, hogyan lehetett ilyesmit mondani? _ 13.30-) ELNÖK: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy tartózkodjék az ilyen kijelentésektől, mert különben kénytelen leszek a szót megvonni. VÉRTES ISTVÁN (f): A miniszter úr azt mondja: elismeri, hogy ezt a bizonyos házat globálisan vette igénybe, és elismeri azt, hogy erre tulajdonképpen — ha nem is özekkel a savakkal mondja — jogosult nem volt, mert B lakáskódex és valamennyi rendelet, amely a lakásokkal foglalkozik, csak egyes lakásokra, nem pedií? globálisan házakra vonatkozik. Egészein mellékes az, hogy kinek az érnovember hó 18-án, csü örtökon. 852 delkében nem tartom be a törvényeket. ÍJn nem a tanoneif jak ellem interpelláltam — azok nekem épp olyan kedvesek — (Zaj és felkiáltá' sok a dolgozók pártján: Haniem a disszidáltak érdiekében!), hanem a törvények megsértését tettem szóvá. (Közbeszólás « dolgozók vártján: Üres kifogás! — Zaj. Az elnök csenget.) Az tökéletesen mindegy, hogy kinek a javára szól. (Felkiállások a dolgozók pártján: Nem egészen!) A fennálló törvények mindenkire nézve egyaránt kötelezők. (NONN György (d): Azok szegték meg, akik elszöktek külföldre! — Zaj.) Ami a miniszter úrnak azt a válasizát illeti, hogy felolvasta egy csomó, előttem tökéletesen ismeretlen egyénnek a nevét, akiknek esetleg máshol van lakásuk (NONN György (d): Nem esetleg! — MÓNITS Illésné (d): Nem esetleg! Egész biztosan! — Zaj. — Az elnök űsenpet.), ez meg-init csak azt multat ja, hogy a miniszter úr netm a dolog velejére akart rámutatni. (NONN György (d): Ez a veleje!) Ezek a^ telekkönyvből kiírt tulajdonosok már réges-régen bérbeaidták ezeket a lakásokat, (Zaj és felkiáltások a dolgozók pártján: TJzísoraárosn!) tehát nem áll meg az, hogy azoknak, akik ott laknak, máshol is van 'lakásuk. Én interpellációmban szóvá tettem azt hogy hiába csinálunk itt propagandát az épít kezesre, hiába hozunk rendeleteket és törvényeket az építkezések serkentésére, hogy a dolgozók lakájhoz jussanak (MÖNUS Illésné (d): Ez volt a cél, képviselő úr!): ha azt látja az építkezésekre esetleg hajlamos közönség' hogy azok >a kedvezmények, azok az ígéretet, azok a csábos szirénhangok csak a papíron vannak meg (NONN György (d): A disszidálok fogják felépíteni Budapestet? A tanoncok fogják felépíteni, akik beköltözködnek ezekbe a lakásokba! — MÖNUS Illésné (d): Cs>ak attól vették el a lakást, akinek még egy lakás, a volt.), de a lényeget illetőil'eg nem, akkor nem lehet nekünk Számítani arra, hogy a tőkés közönség a mai körülmények között: lakásokat építsen- (Közbeszólás a dolgozók vártján: Az Amerikában élők nem fogják felépíteni Budapestet! — Zaj.) ELNÖK: Csendéit kérek! VÉRTES ISTVÁN (f): T. Ház! Nem felel meg a miniszter úr előadása •& valóságának abban, hoígv itt üres lakásokat vettek el, merít igenis, szerény, egyszerű küsemberek lakását is elvették. (Zaj és ellentmondások a dolgozók pártjait.) Én magam láttam az esőben r ázni azoknak a bútorait, akiket egyik óráról a másikra kitettek, annak dacára, hogy a végzésben is benme volt megfelelő lakás kiutalása, az arról való gondoskodás feltételeiként. (NONN György (d): De esőben ázó tanoncokat nem látott, csak bútorokat?) Ami a miniszter úrnak azt a kijelentését illeti, hogy nincs meggyőződve arról, hogy itt olyan lakásokról vain s'zó, amelyek az újjáépítéssel kapcsolatban hozott áldozatok következtében bizonyos különleges elbánásokban részesíthetők és részesátendők, ez engem már csak azért sem elégíthet ki mert ha a miniszter úr valamiről nincs meggyőződve, akkor a miniszter úr szerezzen magának meggyőződé?! Epp elég nagy az adminisztrációnk, hogy a miniszter úr egyetlen intéslére rendelkezésére álOjanak azok az adatok, amelyek a konkrét eset elbírálásához szükségesek. Ha
