Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-80

765 Az országgyűlés 80. ülése 1948. tenyésztő mintaközségek energikus szervezésével-' Különösen javulna a helyzet,, ha, az őszi elhullásokat meg tudnók gátolni- A baromfi" itieiiyósztiö mintaiköaségiek sürgős beszervezéséveL illetve az előbb vázolt naposesihejuíttatásokfcai a baromfitenyésztés kitűzött céljához is közelebb jutnánk. Tudniillik az országos három tenyésztői körzetnek megfelelő tenyészirányt nagymértékben fejlesztenénk. De ehhez szüksé- i ges válna községenkint legalább egv-egy ba" romfi'tenyósztői szaktanfolyam, a 'legelemibb J baromfitenyésztői teendők elsajátítására, mert ebben az irányban azután katasztrofális hozzánemértés, nemtörődömség uralkodik országszeriteA terv szerint naposcsibéket állami támogatás vagy köi'osön formájában bocsátanának az újgazdák renidelkezé'sére- Az újgazda, ha már eliőre értesülne a juttatásból, a megfelelő takarmány egy részét be tudná szerezni, illetve meg tudná termelni- Ősszel pedig már, az, állami akcióra megfelelő kakasok átadásával komoly összegű pénzhez jutnának a

z újgazdák is. A baromfitenyésztés szociális része kidomborodnék a következőkben, amit csak általános tekintetben érintek. Például egy 150 dlb baromfitojó állomány takarmányozásánál durva számítással is a következő eredményre juthatunk. 150 darab évi takarmányra napi 8 dg-ot számítva, 43 mázsa 80 kilogramm. Ezt a takarmány mennyiséget két-három katasz.trálisi holdon jó műveléssel, zab, kukorica termelésével meg lehet termelni. Bár a 43 mázsia 80 kilogramm takar mánymennyiség majdnem felére csökkenhetne, mert a napi adag felét lágy eleséggel, korpával, főtt burgonyával lehetne pótolni. A feltüntetett takarmánymennyiség forgalmi értéke 120 forinttal számítva is 5256 forint. Rendes táplálás mellett 150 db tojó évi hozama, különösen, ha jó hozamú állomány utóda,, legalább 120 darab egyenkint' összesen tehát 18,000 darab. 18.000 darab tojás évi értéke átlag 70 fillérrel számítva 12.600 forint. A takarmány ériekét leszámítva marad 7344 forint a munkára, ami havi 612 forint fizetésnek felel meg, bár a haszon öszszegét egy kis gondossággal, ügyességgel tetemesen fokozni lehet. Sőt még ehhez &>n öszszeghez jön az állami akcióra ősszel átadott kakasok értéke, ami — tekintve az átvételi ár igen jelentős összegét -+- tetemesen fokozná az általam kimutatott 612 forint havi összeget. Ebben az esetben a baromfitenyésztés jövedelméből többet kapna az újgazda lényegesen

1 kevesebb munkájáért otthon, mintha földmunkát végezne távol a családjától. Ezzel a számítással a baromfitenyésztés fontosságát kívántam bizonyítani. Ezek a számítások durva számítások, de nem légből kapott számítások. Magam is szerveztem baromfimintaközsóget

1

, szállítottam tojást keltetőközpontnak és így a gyakorlatból ismerem a baromfitenyésztés gazdasági és egyben szociális jelentőségét, de a gyakorlatból tudom azt is, hogy mennyire elhanyagoltuk országos viszonylatban a baromfitenyésztést. Pe'dig egy kis jószándékkal, hozzáértéssel segítséget lehetne nyújtani az önálló mezőg-azdasági kisüzemek t megteremtéséhez, talpraállításához, fellendítéséhez és ezzel a belső szociális feszültség levezetéséhez is. Ezekutián nagyjából le tudjuk mérni, milyen mérhetetlen gazdasági és sízociális jelentősége van a baromfitenyésztésnek. Ha el&vi augusztus hó 4-én, szerdán. 76é lenben nézzük a folyó évi költségvetésnelk a kis állatok tenyésztésére, tehát így a baromfitenyésztés támogatására' illetve fejlesztésére szolgáló összeget, amely 2,226.0U0 forintot tesz ki. látjuk, mennyire elhanyagoljuk ezt a rendkívül fontos állattenyésztési ágat. A hároméves 'terv beruháziásai se ni javítanak lényegesen a helyzeten- Végül a haromílvósz elleni hathatósabb védekezés fontosságára szeretném felhívni a földmívelésúgyi kormányzat figyelmét. A különböző baromfivészek. baromfiállományunk 30—4Ü 0/o-át pusztítják el óvenkint, ami, még ha a második világháború előtti adatokból kiindulva, 35 millió darab baromfit veszek is alapul, 10—15 millió - darab évenikint, aminek értéke több mint 100 millió forint. Tetejében még aztt a szegény paraszti réteget sújtja az elhullás által a károsodás, amely pedig különösen rá volt utalva minden fillérre. T. Országgyűlés! Véleményem szerint a baromfitenyésztés 'olyan fontos gazdasági, sőt szociális kérdése az országnak, amelyet nem lehet ^ elhanyagolni. A baromfitenyésztés fejlesztésével a magyar parasztság tömegeit támogatnánk, nagyon is eredményes és egészséges formában. Rá fogunk jönni na^ gyón is hamar, hogy az iparfejlesztés tárgyi akadályai erősödni fognak, ugyanakkor a falvak nagyszámú munkanélkülijei nem özönölhetnek a városok felé, hanem a falun kell megtalálniuk kapott földjükön mind a munkalehetőséget, mind a jobb megélhetést biztosító egészséges gazdasági formát. Véleményem szerint ennek a nagyon is egészséges gazdasági formának egyik ága a mezőgazdasági kisüzemesítés útján elinduló baromfitenyésztés lesz. Befejezésül arra kérem a fö dmívelésügyi miniszter urat. mérlegelje az interpellációmban foglaltakat, ós emelje fel sokszorosára az új költségvetési évben a baromfitenyésztésre szánt összeget, emelje fel egyrészről az ország mezőgazdasági kivitelének fokozása érdekében, másrészről pedig az ország legszegényebb rétege, a szegény parasztság egészséges gazdasági formájának, az önálló mezőgazdasági kisüzem megteremtésének és ezzel a parasztság boldogulási lehetőségének biztosítása érdekében. (Helyeslés és taps « néppárton.) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációi kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Kovács K. Zoltán képviselő ur interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a gazdajegyzői kinevezések tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »Tudj.a-e a miniszter úr azt, hogy a kinevezett 440 gazdajegyző képesítés szerinti megoszlása a szakértelem súlyos háttérbe szorítását jelenti? , . Haj'landó"e a miniszter úr biztosítóként, adni arra, hogy a további kinevezések során kellő sízociális, erkölcsi és szakértelmi feltételekkel •rendelkező pályázókat fog kinevezni a magyar falu szolgálatába! Budapest, 1948 július, 5-én.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat i'llétd a szó. KOVÁCS K. ZOLTÁN (dm):' T. Országgyűlés! Amikor a költségvetési vita keretében a felső mezőgazdasági oktatással kapcsolatban a mezőgazdasági értelmiség kérdésévé] foglal-