Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-76

655 Az országgyűlés 76. ülése 1948. a szabadság gondolata győzni fog az álnokságon és az önkény uraim on-« A lengyel szimpátiák sohasem halványultak el a magyar társadalom széles rétegeiben, és amikor 1939 szeptemberében a német hordák megrohanták Lengyelországot, & magyar nép, amely aikkor még nem állt teljesen német befolyás alatt, menedéket nyújtott azon lengyeleknek, akik hozzánk érkeztek. Sokszáz lengyel hazaij egészen 1944 március 19-ig, a németek bevonulásáig zavartalanul élhetett Magyarországon. Később is sokan találtak menedéket a Gestapo üldözése elől a haladóan és humánusan gondolkozó magyarok körében. A felszabadulás után azután azonos feladatok és azonos célok irányítják a két nemzet érdekét. Azonos feladataink voltak a feudalizmus megszüntetése terén, hiszen etekin" tétben múltbeli helyzetiünk jórészt azonos volt. Azonosak feladataink azi újjáépítés terén. Mindkét ország igen sokat szenvedett a háború következtében, Lengyelország még többet, mint Magyarország. De mindkét népet áthatja az újjáépítésnek az a szelleme, amely legyőzi a nehézségeket és azok. akik beutazták a hálború után Európát, megállapíthatták azt, hogy az újjáépítés tempója talán országainkban a legerősebb. összekapcsolt bennünket az azonos* hatalom által való felszabadulásinak közös élménye. Lengyelország és Magyarország egyaránt a Szovjetunió hadseregének köszönheti, hogy az utolsó német csizma is kitakarodott területéről s a Szovjetuniónak köszönhetjük nemzeti létünk és állami függetlenségünk újjászületését. Mindkét orsteág. a^ többi délkelet" európai államimul együtit a béke frontján, az építés frontján áll és közösen akar védekezlni a politikai és gazdasági függetlenségünket veszélyeztető imperialis'ba' támadás ellen — bárhonnan jöjjön is az. És végül mindkét nép egyaránt érzi azt a veszélyt, amely őt Németország részéről fenyegeti. Mindkét nép évszázadokon keresztül szenvedett a germán elnyomás következtében és* mindkét nép tisztában van azzal, hogy a teuton hatalom újjáéledése azi elnyomatásnak újabb, az eddiginél talán még kíméletlenebb formáját jelentené. Ezért közösen kívánnak védekezni a német katonai hatalom feléledése ellen és ez a védekezés annál ás aktuálisabbmivel ma fájdalomanal kell tapasztalnunk, hogy vannak a világban irányzatok, amelyek nem hajlandók tanulni & Bismareok. a Vilmos

1 császárok és a Hitlerek történeti példájából és hajlamosak acrra, hogy feltámasszák azt a német katonai gépezetet, amely a múltban oly sok szenvedést, igazságtalanságot okozott és ^amely

< annyiszor döntötte _ veszedelembe a világ civilizált népeinek békéjét. A népi demokráciák szövetségre és ennek keretében ia lengyel-magyar barátsági, együttműködési és* kölcsönös segélynyújtási szerző" dés biztosítékot nyújt arra, hogy népeink együttműködnek. Ez az együttműködés mindjobban elmélyülve^ a kulturális és gazdasági kaípesolatokra is ki fog terjedni s meg: fogja tudlni akadályozni a német katonai hatalom ég a katonai hatalmion alapuló imperializmus feltámadásai Ebben a reményben a magam és pártom nevében a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző" évi július hó 8-án, csütörtökön. 656 dés* becikkelyezését örömmel üdvözlöm. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: A kijelölt szónokok közül Szigethy Attila képviselő urat kellene most szólásra felhívnom, a képviselő úr azonban bejelentette, hogry halasztíhatatlain ügyiben, közben el kellett távoznia. így az utána következő kepvise ő urat, Szüts Ivánt Illeti a szólás* joga. SZÜTS IVÁN (fd): T. Országgyűlés! Talán* elsóizben vagyunk tanúi adnak, hogy államok közötti szerződés-láncolat létesül, amely nem háborúra való felkészülésre, hanem a békére, a béke megőrzésére, a béke megszilárdítására irányul. Mert mi más célja volna a keleti népek szövetkezésének,, mint az érdekelt államok békés, építő munkájának biztosítása, amik az eddig megkötött és még előreláthatóan megkötendő szerződések semmifélé háborús propagandával kapcsolatiban nincsenek^ sőt kifejezetten békecélokra utalnak, az újból feltámadó német veszély közös elhárítására. Nem mondom, hogy a történelem során nem akadtak békére irányuló — mondjuk így — békebiztosító tömbök, gondoljunk csak pél'dáiul a Szentszövetségre. de ezek kifejezetten, imperialista célú tömörülések voltak a meglévő hatalmi helyzet, a hódítások megőrzésére és az elnyomott kis nemzetek sakkbantartására. A mi szerződéseink nem ilyenek. Először is nincs hódítás és nincs imperialista cél, másodszor pedig nincsenek leigázott kis nemzetek sem, amelyeket sakkban kellene tartani. Hogy ezek a szerződések mennyire nem támadó célúak, azt mutatja az, hogy például nem tudunk egyetlenegy repülőtér építéséről sem Magyarországon, sem bármilyen más katonai előkészületről. Ellenben tudunk ennek éppen az ellenkezőjéről. Tudunk arról, hogy kész repülőtereket felparcelláztak és kishaszonb éri étbe átadtak a parasztoknak. Ezekkel a repülőtérparcelllázásokkal talán kissé túl is mentünk már a pacifizmus számunkra nicgengedert, a mai időkben célszerű határán, mert ,a háborús veszély sajnos, nem szűnt meg. Világszerte háborúra izgató gócok vannak és hatalmas erők dolgoznak azon, hogy a világot ismét lángra lobbantsák. Magyarországra nézve a közvetlen veszély is fennáll az újjáéledő német imperializmus formájában, ami ellen védekezni, illetve a védekezésre felkészülni kötelességünk. Ezt a célt szolgálja az e'őttünk fekvő szerződés is. T. Országgyűlés! A magyar-lengyel barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés tárgyalásánál — azt hiszem — legcélszerűbb a történelmi tényből kiindulni, hogy a németségnek ezeréves kelet felé való törekvése organikus valóság, amelyről a németség nem tud és nyilván nemi is akar véglegesen lemondani. Azt hisszük, felesleges a t. Országgyűlés emlékezetébe idézni azt a számos történelmi adatot, amely ezt a tendenciát, a németségnek kelét felé irányuló imperialista törekvéseit tükrözi, sőt kétségtelenné teszi. Erre különbeni történelmi példákra utalva előttem szólott képviselőtársaim elég világosain rámutattak. Én itt csak arra aiz évsteázadlos szívós munkára utalok, amelyet a germánság azért fejtett ki, hogy tö'le keletre mindenütt ott álljanak a szervezett német imperialista béli atoll ás sziklaszilárd bástyái, a különféle Voiksbundoik és lovagrendek, amelyek a leg-