Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-75

605 Az országgyűlés 75. ülése 1948. évi július hó 7-én, szerdán. 606 sóg esete öjhol három éven keresztül nem sike­rűit a FéKOSz helyi szervezetét megteremteni, és tekintettel arra, hogy a eséplési ellenőrök kiküldésével éppen a, FéKOiSz helyi szervezete. va n megbízva, egyszerre megalakult ebiben a községben a FÉKOSz helyi szervezete, még­pedig a helybeli nagygazdákbóL akik ilyen mó­don óhajtották kezükbe kaparintani ia cséplés ellenőrzését. De számtalan más ilyen eseteit is lehieitne felnézni. (12.30.) Itt van például So­mogy megyében a lengyeltóti járásból egy má­sik eset. Egy szegény földnélküli tanító jelien'-' kezett egyik képviselőtársunknál, Eácz elv­társnál és panaszt eme]! amiatt, mert nem vol­tak hajlandók őt e&épYsi leiienörré megtenni. Megkérdezte a tanító: Ilyen a demokráciái Nincs földem, kell a kenyér nekem és nem me­hetek el cséplési ellenőrnek'! — Eácz képvise-ő­társani azonnal intézkedett, mert segíteni akart ezen a szegény tanítón. Utánanézett a dolognak. Megkérdezte: hova óhajt cBéplési ellenőrnek menni, ós erre kiderült, hogy ahhoz a cséplőgéphez akart- menni, amelyen nagy­bátyja, akinek száz holdja van, csépel te ti bú­záját. (Mozgás.) Erre felelte neki a képviselő­társunk: Hát igen, ilyen ez a demokrácia, hogy semmifél© visszaélést nem tűr meg. Mi nem azt akarjuk, hogy a tanítók zsákolok legyenek, hanem azt akarjuk, hogy a tanítók tanítói fize­tésiekből, saját munkájukból emberi megélhe­tésihez jussanak. Ezek a pékiák bizo.vyítják azt, hogy erre a területre, 'a cséplés ellenőrzés mek területére, igenis nagyon is ügyelnünk kell] ési ha mi nem abból a szamojéd közgazdaságból indulunk eh amelyet ©lőttem szólott Farkas kópviselőtár­sam itt ismertetett, ha nem mesékéit mondunk egymásnak, — ilyen nagyon átlátszó meséket, amfellyek arra valók, hogy szét lehessen, őket hordani és az országgyűlést nvábbra is itt a reakció fórumának tudják megtenni, — akkor meg állapíthatjuk, hogy ezek a [rendelkezések, amelyeket a mezőgazdaság területén hozunk, nem lemásolásai a JurcsekHtervnek, nem a rekvirálái-nak eszközével és módszerével élnek. minit ahogyan gyalázatos módon Farkas kép­viselő út itt rágalmazta, ezeket a rendelkezé­sekét Nem, a Jurcsek-terv — nagyon jól tudjuk — ,a nagybirtokosok érdekeit, a német és a magyar fasis'zták érdekeit, a háború érdekelt szolgálta.. A Jurcsek-terv egy újabb kölöncöt' újabb terhet jelentett a különben is megnyo 1­merített magyar parasztság számára 1 . Ellen­kezőleg: mindenféle Jur esek-tervnek véget vet az ilyen természetű, igenis progresszív és de­mokratikus szellemű rendelkezés, mint ami­lyen ez a mai rendelkezés. A demokratikus ál­lammal szemben nemcsak jogai, hanem köte­lességei is vaíinak mindenkinek, még a módos gazdáknak is. Kötelességeik vannak a képvi­selőknek is. Akik ezeket a mi rendelkezésein­ket összehasonlítja, a fasiszta rendelkezések­kel, az csak azt bizonyítja, hogy nem tud kü­lönbséget tenni a, demokrácia ós a fasizmus között és úgy érzi magát' mintha ma is ,a fa­siszta országgyűlésen ülne. (Uay van! Ugy van! — Taps a dolgozók pártján és a paraszt­pár ion.) T. Országgyűlés! A kormány egész elmúlt ténykedése, amellyel teljesen párhuzamosan a magyar nép^ erőfeszítésiéivel, megoldotta, mt gszervezite és -irányította ezeket az erőfeszí­téseket s megoldotta a feladatokat gazdasági és politikai téren egyaránt, feltétlenül indo­kolttá teszi, hogy bizalmunkat azzal is kife­jezzük, hogy megadjuk azt a felnatalrnazást' amelyet a kormány a ma. tárgyalt javaslattal kér. A magam ós pártom nevében ezt megszia H vazom. (Elénk taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Soron következik a kijelölt szó­nokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Csizmadia Lajos! CSIZMADIA Lajos (kg): T. Ország­gyűlés! A független kisgazdapárt nevében szólalok fel és elfogadom a felhatalmazási törvényjavaslatot. Nemcsak azért teszem ezt, mert pártom tagjai a. kormánykoalíciónak és viseli a felelősséget a kormány minden tény­kedéséért, hanem azért is, mert aiz újjáépítés eddigi eredményei mindenkit meggyőzhettek a demokratikus kormányzat jószándékairól és arról, hogy Dinnyés Lajos kormánya az egész magyar dolgozó nép és az ország javára végzi munkáját A felhatalmazás bizalom kérdése. A r fel­szabadulás óta Magyarország népének jóléte olyan nagy mértékben emelkedett, a Dinnyés­kormány hivataibalépésie óta politikailag' pénzügyileg és általában gazdaságilag olyan mértékben rendeződtek dolgaink, hogy nyu­godt lelkiismerettel nyilváníthatjuk bizal­munkat a kormány iránt. Azt látjuk, hiOgy amikor szinte az egész világ a legnagyobb gazdasági nehézségekkel küszködik, Magyarországon a dolgozó parasz­tok, ipari munkások és értelmiségiek öntuda­tára, kötelességteljesítésére és hazafias érzé­sére építve, úgyszólván se mm iből olyan jólé­tet lelhetett teremteni, amilyenre az egész világ elismeréssel tekint. A pénzügyminisztérium és a gazdasági vezetők időnkint ismétlődő tájékoztatásaiból láthatjuk, hogy a kormány a költségvetés sze­rint gazdálkodik, és láthatjuk azt is, hogy jól gazdálkodik. Nines' semmi könnyelműség a várható bevételek felbecsülésében és f nincs könnyelműség az állampénztárba befolyó köz­pénzek felhasználásában. Az állami költségve­tés egyensúlyban van és? tudjuk, hogy ezt a világnak igen kevés országa nionduaftia el magárók Természetes, hogy az államnak is vannak még nehézségei, és az sem meglepető, — lega­lább is a jószándékú emberek előtt nem lehet meglepő — hogy a magángazdaságban is érez­hetők különböző nehézségek. De meglehet álla­pítani azt is, hogy a lehetőséghez mérten mindenütt, tehát az államnál és a magángaz­daságban egyformán, a legtöbbet érjük el, amit el lehet érni. Azt lehet mondani, hogy majdnem teljesen magunk erejére vagyunk utalva és ha a háború szörnyű rombolásai után ilyen szépen folyik a helyreállítás, az újjáépítés és ilyen nagy mértékben fokozódik a termelés, azért elismerés illeti a kormány­zatot, mert bizonyíték arra, hogy a rendelke­zésre álló szerény eszközöket jól össze tudja fogni és helyesen tudja alkalmazni. (Ugy van! Taps a kisgazdapárton-) A parasztság, amelynek soraiból én is származom, öntudatosan és szívesen vállalta azokat a terheket, amelyek az újjáépítésben ránehezedtek. Tudjuk, hogy ha áldozatokat kívánnak tőlünk, azokat az áldozatokat most

Next

/
Thumbnails
Contents