Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-75
605 Az országgyűlés 75. ülése 1948. évi július hó 7-én, szerdán. 606 sóg esete öjhol három éven keresztül nem sikerűit a FéKOSz helyi szervezetét megteremteni, és tekintettel arra, hogy a eséplési ellenőrök kiküldésével éppen a, FéKOiSz helyi szervezete. va n megbízva, egyszerre megalakult ebiben a községben a FÉKOSz helyi szervezete, mégpedig a helybeli nagygazdákbóL akik ilyen módon óhajtották kezükbe kaparintani ia cséplés ellenőrzését. De számtalan más ilyen eseteit is lehieitne felnézni. (12.30.) Itt van például Somogy megyében a lengyeltóti járásból egy másik eset. Egy szegény földnélküli tanító jelien'-' kezett egyik képviselőtársunknál, Eácz elvtársnál és panaszt eme]! amiatt, mert nem voltak hajlandók őt e&épYsi leiienörré megtenni. Megkérdezte a tanító: Ilyen a demokráciái Nincs földem, kell a kenyér nekem és nem mehetek el cséplési ellenőrnek'! — Eácz képvise-őtársani azonnal intézkedett, mert segíteni akart ezen a szegény tanítón. Utánanézett a dolognak. Megkérdezte: hova óhajt cBéplési ellenőrnek menni, ós erre kiderült, hogy ahhoz a cséplőgéphez akart- menni, amelyen nagybátyja, akinek száz holdja van, csépel te ti búzáját. (Mozgás.) Erre felelte neki a képviselőtársunk: Hát igen, ilyen ez a demokrácia, hogy semmifél© visszaélést nem tűr meg. Mi nem azt akarjuk, hogy a tanítók zsákolok legyenek, hanem azt akarjuk, hogy a tanítók tanítói fizetésiekből, saját munkájukból emberi megélhetésihez jussanak. Ezek a pékiák bizo.vyítják azt, hogy erre a területre, 'a cséplés ellenőrzés mek területére, igenis nagyon is ügyelnünk kell] ési ha mi nem abból a szamojéd közgazdaságból indulunk eh amelyet ©lőttem szólott Farkas kópviselőtársam itt ismertetett, ha nem mesékéit mondunk egymásnak, — ilyen nagyon átlátszó meséket, amfellyek arra valók, hogy szét lehessen, őket hordani és az országgyűlést nvábbra is itt a reakció fórumának tudják megtenni, — akkor meg állapíthatjuk, hogy ezek a [rendelkezések, amelyeket a mezőgazdaság területén hozunk, nem lemásolásai a JurcsekHtervnek, nem a rekvirálái-nak eszközével és módszerével élnek. minit ahogyan gyalázatos módon Farkas képviselő út itt rágalmazta, ezeket a rendelkezésekét Nem, a Jurcsek-terv — nagyon jól tudjuk — ,a nagybirtokosok érdekeit, a német és a magyar fasis'zták érdekeit, a háború érdekelt szolgálta.. A Jurcsek-terv egy újabb kölöncöt' újabb terhet jelentett a különben is megnyo 1merített magyar parasztság számára 1 . Ellenkezőleg: mindenféle Jur esek-tervnek véget vet az ilyen természetű, igenis progresszív és demokratikus szellemű rendelkezés, mint amilyen ez a mai rendelkezés. A demokratikus állammal szemben nemcsak jogai, hanem kötelességei is vaíinak mindenkinek, még a módos gazdáknak is. Kötelességeik vannak a képviselőknek is. Akik ezeket a mi rendelkezéseinket összehasonlítja, a fasiszta rendelkezésekkel, az csak azt bizonyítja, hogy nem tud különbséget tenni a, demokrácia ós a fasizmus között és úgy érzi magát' mintha ma is ,a fasiszta országgyűlésen ülne. (Uay van! Ugy van! — Taps a dolgozók pártján és a parasztpár ion.) T. Országgyűlés! A kormány egész elmúlt ténykedése, amellyel teljesen párhuzamosan a magyar nép^ erőfeszítésiéivel, megoldotta, mt gszervezite és -irányította ezeket az erőfeszítéseket s megoldotta a feladatokat gazdasági és politikai téren egyaránt, feltétlenül indokolttá teszi, hogy bizalmunkat azzal is kifejezzük, hogy megadjuk azt a felnatalrnazást' amelyet a kormány a ma. tárgyalt javaslattal kér. A magam ós pártom nevében ezt megszia H vazom. (Elénk taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Soron következik a kijelölt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Csizmadia Lajos! CSIZMADIA Lajos (kg): T. Országgyűlés! A független kisgazdapárt nevében szólalok fel és elfogadom a felhatalmazási törvényjavaslatot. Nemcsak azért teszem ezt, mert pártom tagjai a. kormánykoalíciónak és viseli a felelősséget a kormány minden ténykedéséért, hanem azért is, mert aiz újjáépítés eddigi eredményei mindenkit meggyőzhettek a demokratikus kormányzat jószándékairól és arról, hogy Dinnyés Lajos kormánya az egész magyar dolgozó nép és az ország javára végzi munkáját A felhatalmazás bizalom kérdése. A r felszabadulás óta Magyarország népének jóléte olyan nagy mértékben emelkedett, a Dinnyéskormány hivataibalépésie óta politikailag' pénzügyileg és általában gazdaságilag olyan mértékben rendeződtek dolgaink, hogy nyugodt lelkiismerettel nyilváníthatjuk bizalmunkat a kormány iránt. Azt látjuk, hiOgy amikor szinte az egész világ a legnagyobb gazdasági nehézségekkel küszködik, Magyarországon a dolgozó parasztok, ipari munkások és értelmiségiek öntudatára, kötelességteljesítésére és hazafias érzésére építve, úgyszólván se mm iből olyan jólétet lelhetett teremteni, amilyenre az egész világ elismeréssel tekint. A pénzügyminisztérium és a gazdasági vezetők időnkint ismétlődő tájékoztatásaiból láthatjuk, hogy a kormány a költségvetés szerint gazdálkodik, és láthatjuk azt is, hogy jól gazdálkodik. Nines' semmi könnyelműség a várható bevételek felbecsülésében és f nincs könnyelműség az állampénztárba befolyó közpénzek felhasználásában. Az állami költségvetés egyensúlyban van és? tudjuk, hogy ezt a világnak igen kevés országa nionduaftia el magárók Természetes, hogy az államnak is vannak még nehézségei, és az sem meglepető, — legalább is a jószándékú emberek előtt nem lehet meglepő — hogy a magángazdaságban is érezhetők különböző nehézségek. De meglehet állapítani azt is, hogy a lehetőséghez mérten mindenütt, tehát az államnál és a magángazdaságban egyformán, a legtöbbet érjük el, amit el lehet érni. Azt lehet mondani, hogy majdnem teljesen magunk erejére vagyunk utalva és ha a háború szörnyű rombolásai után ilyen szépen folyik a helyreállítás, az újjáépítés és ilyen nagy mértékben fokozódik a termelés, azért elismerés illeti a kormányzatot, mert bizonyíték arra, hogy a rendelkezésre álló szerény eszközöket jól össze tudja fogni és helyesen tudja alkalmazni. (Ugy van! Taps a kisgazdapárton-) A parasztság, amelynek soraiból én is származom, öntudatosan és szívesen vállalta azokat a terheket, amelyek az újjáépítésben ránehezedtek. Tudjuk, hogy ha áldozatokat kívánnak tőlünk, azokat az áldozatokat most
