Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-75
581 Az országgyűlés 75. ülése 19Í8. évi július hó 7-én, szerdán. 582 öthónapra a pénzügyi kormányzat benyújt egy öthónapos költségvetést. Ennek először is az a nehézsége, hoigy maga ez az öt hónap rendkí" vül rövid idő, amellett egy csonka költségvetés előkészületei tulajdoinképen éppen olyan nagy munkát igényel, niint egy egész évi költségvetés előkészületed márpedig mindenki, aki egy kissé is otthonos a pénzügyi adminisztrációban tudja, hogy egy ilyen költségvetés előkészítése óriási munkát igényel. Ennek az öthónapos vákuumnak az áthidalása tehát nem érte volna meg aizt a fáradságot, hogy ilyen nagy munkával készíts© elő ezt a pénzügyi kormányzat és az országgyűlés foglalkozzék az öthónapos költség vetéssel. A második megoldás az lehetett _ volna, hogy moiüt augusztus 1 tői egészen a jövő óv végéig, tehát tizenhét hónapra állítson össze a, pénzügyi kormányzat költségvetést. Ennek megint egyrészt az idő rövidsége lett volna akadálya, másrészt pedig az is, hogy olyan. változékony időket élünk, olyan gyorsan változik a gazdásági élet, különösem nálunk, Magyarországon, az államosítások olyan nagy strukturális változásokat hoztak magukkal, hogy még tizenkét hónapra is nagyon nehéz előre megejteni a .számításokat, mennyivé!! nehezebb tehát tizenhét hónapra- Hiszem.^ hogy mást ne mondjak, éppen nemrégiben kaptuk azt az örvendetes hírt, hogy a Szovjetunió felére szállította le jóvátételi kötelezettségünket. Ezt aiz előző költségvetésben a pénzügyi kormányzat természetesein nem tudta flgyelemlbevenni, míg most az így beálló csökkenéssel is számolnia kell. Marad tehát a harmadik eshetőség, amelyet végeredményben a pénzügyminiszter úr és a pénzügyi kormányzat választott, tudniillik az, hogy az idei év hátralévő öt hónapjára indemnitást kér a parlamenttől. Ezzel most áthidaljuk ezt az öthónapos vákuumot. és — amint a törvényjavaslat 1- |-a kimondja — a jövő évi január hó Írtől kezdődően a költségvetési év már azonos lesz a naptári évvel. A pénzügyi kormányzatnak így tehát megvan a módja és lesz ideje arra, hogy előkészüljön a jövő évi tizenkéthónapos költség vetésre. Ez annyival is inkább szükséges, mert tudomásom szerint a pénzügyminiszter úr az új költségvetésben már bizonyos adóügyi _ reformokat is kíván életbeléptetni, ehhez pedig természetesen hosszabb előkészületi idő kell. •Alkotmányos sizempontból 1 semmiféle kifogás alá nem eshetik ez a megoldási módozat, mert hiszen az indemnitási törvényjavaslat idekerült az országgyűlés elé, s az országgTŰ" 1 esnek szuverén joga dönteni arról, hogy azt elfogadja-e vagy sem. Minthogy ezek szerint ez a javaslat az ország érdekeinek s a jelenlegi gazdasági ós pénzügyi helyzetnek minden tekintetben megfelel, tisztelettel kérem az országgyűlést, hogy a» törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormány párt okon-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Farkas Dénes! FARKAS DÉNES (d-n): T. Országgyűlés! Mindig nehéz helyzetben van az ember, ha olyan dologban kei állástfoglalnia, amely felfogása szerint egy részében jó, más részében rossz. A mi megítélésünk szerint most is ez a helyzet. Ugyanis az előadó úr javaslatából aizt a részt, hogy a költségvetési évet újévkor kezdjük, teljes mértékben helyeseljük, minthogy azonban ennek az indemnitási javaslatnak alapja az a költségvetés, amelyet annakidején mi nem fogadtunk ed, természetesen ellentmoindanánk magunknak akkor, ha most az indemmitáiSi javaslatot elfogadnék. Nem fogadtuk el pedig azt a javaslatot azért, mert főleg gazdaság politikai, talán kevósbbé politikai , téren nem heilyeseljük a kormány álláspoinitját és nem vagyunk iránta bizalommal. Én nem akarok politikai dolgokkal sokat foglalkozni, mert azt tapasztalom, hogy kint az országban a politikai dolgok tekintetében valahogyan egy egészen különös közvélemény alakult ki. Az embereket a napi politika neim nagyon érdekli, és úgy látszik a dolog, mintha a magyar közvélemény azt a keletről hozott szemléletet követné, hogy Istenem, úgy még sohasem volt, hogy valahogyan ne lett volna, (Mozgás és derültség a dolgozók pártján.) ós ezzel valami megnyugvás lesz úrrá az egész közönségen, Más a helyzet gazdiaságpolitikai tekintetben. Ferrero, a híres olasz történetíró, vagy talán inkább történelembölcsész állapítja meg a hatalomról írott könyvében, hogy az élő nemzedékre nagyobb hatáss aíl vannak a hatalomnak olyan intézkedései, amelyek a búza, a bor ' vagy a tyúk árát állapítják meg felvagy lefelé, mint a hatalomnak azok az intézkedései, melyeket a jövendő századok vagy a jövendő idők történetírói úgy fognak jellemezni, mint történelmet formáló tényezőket. Ezek alapján tehát teljesen érthető, hogy ha az ember feljön a vidékről, akkor a fogyasztók özönség nem azt kérdezi, hogy mi az újság a politikában, hanem a tavasszal az iránt érdeklődött, hogy mi van a szárazsággal, mennyire veszélyezteti a termést, mi lesz a termeléssel'? — most meg azt kérdezi, hát ez a nagy esőzés, ez az abnormális esőzés, nem veszélyezteti-e az ország egy részének a termé" sót? Ez az érdeklődós érthető, hiszen nyolc vagy tíz esztendőn keresztül a fogyasztó nem tudta, hogy biztosítva van-e, nagyoSbib vagy kisebb) leszre a kenyere, jobb lesz-e vagy pe! c ? ig rosszabb lesz-e a kenyere? (Közbeszólás a dolgozók pártján.- Hát milyen lesz a kenyere?) Majd amilyen lesz! Ezért kérdezik, hogy lesz-e sorbanállás és ha lesz, megkapják-e azt,' amiért sorba kell állani? (Mozgás a dolgozók pártján* — Egy hang ugyanott: Maga még sohasem állott sorban. — Zaj.) Ha a képviselő urak akarnak beszélni, én szívesen leülök. Nagyon szívesen. (Zaj a dolgozók pártján.) A termelő pedig amikor visszamegyünk vidékre, teljes érdeklődéssel kérdezi, hogy mi lesz áz arákkal, hogyan alakul majd az egész gazdaság bevételei Akár a kicsi, akár a nagyobb termelő kérdezi ezt, ez természetei?, mert hiszen mind" egyiknél megvan _ az igyekezet, hogy a bevételéből végre pótolja azokat a hiányokat, amelyek nem a maga hiába játtól keletkeztek, ha." nem az ic'iők keserű viharában állottak elő, akkor pusztultak el értékei és most ezek, a hiányok akadályozzák, hogy a termelő tényleg kifejthesse azt a tevékenységet, amely szükséges lenne arra, hogy ez az ország annyit termeljen, hogy el lehessen látni a lakosságot Ha ezeket a kérdéséket vizsgáljuk, akkor önkéntelenül vissza kell mennünk oda, ahol tulajdonképpen a jegy rendszer, helyesebben a javak elosztása kezdődött Talán nem lesz nagy ugrás, ha azt állapítom meg, hogy az első jegy37*