Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

563 Az országgyűlés 73. ülése 1948. évi június hó 16-án, szerdán. 564 feudális rendszerinek sem volt édesgyermeke a T>arasztbirtok. Akkor is mindig- a

z adózással volt a legtöbb baj, de ha mégis összehasonlítást teszek egy tizennégy hold szántóvá], két hold réttel és egy hold szőlővel.összesen tizenhét holddal rendelkező, tehát feudálisnak és zsírosparasznak éppen nem mondható rr raszt gazdának 1914., 1936. és 1947. évi adója, között, akkor azt látom, hogy 1914-ben íiaelett 552.84 forintnak megfelelő koronát, 1936-ban 669.48 forintnak megfelelő pengőt. 1947 ben pedig 2517.73 forintnak megfelelő pénzt és búzát. r Ha azonban 1914-ben vagy 1936-than a kocror nat vagy a pengőt kifizette, más adója, nem volt, míg 1947-íbem, ba;a 2517.73 forintnak megfelelő pénzt és búzát kifizette, — ha tudta — akkor még hatna vaniniak a különféle myMit ós burkolt adók, mint >az OTI-járulék, újjáépítési közmunka, állattenyésztési, járlatkezelési, stb., stb., díjak, r fogyasztási, forgalmi, illetmény, stb., adók légiója, mindmegannyi jogcím, hogy a paraszt fizessen. De, ha figyelembe vesszük ©át, hogy az összehasonlításban utolsónak az 1947. évet vettem, amikor a költségvetésbein az egyenesatdók 486,500.000 forinttal szerepeltek s ezzel szemben idén ezen a címen lr505.000 forint van előirányozva, laimá több, mint háromszorosa a 'tavalyinak, akkor el kell készülni a parasztság olyan megterhelésére, amit a Panaszfság a mai termelési és értékesítési viszonyok,; mellett máir nem tud teljesíteni. Sajnos., a parasztság teherbíróképességét még a legfelsőbb gazdasági tényezők is igen helytelenül ítélik meg. Nem követek el indiszkréciót, ha elmondom gazdasági életünk egyik legfőbb irányítójával újév napján folytatott eszmecserénket, amely igen jellemzi a parasztságról alkotott 'tévhitet. A:z illető úr többek között azt mondotta, hogy megszűnt az íagrárolló, ez tudományosan ki van mutatva és a paraszt ma pénzbővében van. Példa erre* hogy egy paraszt vetőigépet akart vásárolni, a boltos 2000 forintot kért a gépért, a paraszt nagyothallott, 7000 forintot értett és szó nélkül 7000 forintot olvasott ki a pultra. Mondanom sem kell, hogy ez csak mese, mert nincs ma Paraszt, akinek 7000 forintja volna a bugyelMirisábatn. Csak az a szomorú, hogy &z illető úr, akir nek döntő befolyása van a gazdasági életre, elhitte és hittel adta tovább ezt a tarthatatlan dajkamesét, s ezzel méri a parasztság teherbíróképesíségót. Ez a tragikus ránk, parasztokra nézve. Minden tiszteletem a pénzügyminiszter úré. Elismerem az ő nagy -pénzügyi klapaeitását, ide engedje meg, hogy bár én csak egyszerű parasztember vagyok, mégis kétségbevomjam azt a, pénzügyi expozéja alkalmaival tett megállapítását, hogy az agrárolló megszűnt. Ha a miniszter úr megállapításánál az 1946. augusztusi arányokiból indult ki, akkor feltétlenül van javulás, de meg kell állapítanom, hogy a parasztságra még sohasem nyitottak olyan aránytalan agrárollót, még soha olyan sérelmesen nem állapították meg: az ipari és mezőgazdasági árakat a parasztság terhére, mint 1946 laugusztusában. De az agrárollót nem is >m 1946. augusztusi, hanem az 1939. augusztusi árakból kiindulva Hitelesítették : Szipka József s. k. naplói iráló - bi szokták mérni, bár az 1914. évhez viszonyítva, akkor is volt agrárolló. Hol vagyunk azonban laz 1939. évi agrárollótól, micsoda szédületes nyílást mutat az agrárolló! Mi parasztok tisztában vagyunk azzab hogy vesztett háború utiáin vagyunk és' egy kifosztott országban élünk, tisztáiban vagyunk azzal, hogy iaz ipari nyersanyagok körül nehézségek vannak, hogy a gyárak tönkrementek ós súlyos jóvátételt kell fizetnünk, de a földdel kapcsolatban mi is nehézségekkel küzdünk, nincs tápanyagunk, hiányzik földünkből a növényi fejlődéshez annyira szükséges motorikus erő, hiányzik a nitrogén s a szemképződéshez a foszfor. Földjeink kimerültek; mivel nincs állat, nincs trtáigya, a műtrágya megfizethetetlenül drága. Nemcsak aszályos- esztendeink vannak, hamem rosszul munkált, tápanyagszegény földjeink is, ezért esett felére a termés. Nekünk is drágábban teirem a föld!, lamikor felét termi, mint azelőtt, mi isi ráfizetéssel termelünk. A költségvetés általános vitájában egyik képviselőtársam rámutatott arra, hogy a 140.000 holdas állami birtokok ráfizetéssel dolgom

1 k, azt azonban eddig még senki sem kereste, hogy miért. Ezt a hiányt pótolom egyetlen mondattal. Azért termelnek ráfizetésseb mert az egész mezőgazdaság, az egész parasztság ráfizetéssel termel, és ez alól még az állami mintabirtokok sem kivételek. Sajnos, nekünk parasztoknak hiába kézenfekvő a panaszunk, nem hallgatnak meg bennünket. Mi hiába vagyunk anínyianj a törvényhozásban, ha nem hangoztatjuk bajainkat és sérelmeinket, addig, míg az illetékesek meghallják, megszívlelik és orvosolják is. Kötelességünk, hogy ne rakjunk elviselhetetlen terheket a parasztság vállaira. Tisztelettel kérem ezért a miniszterelnök urat, szíveskedjék az új gabonarendeletnél gondolni a parasztság túlterheltségére és a Gazdasági Főtanácsion keresztül oly gabona^ árakat biztosítani a mezőgazdaság részére, amelyek összhangban vannak az! ipari árakkal.; az agrárollót valóban szüntesse meg a miniszterelnök úr, hogy a parasztságot ne terhelje az a burkolt adózási rendszer, amely a, termelési költségen alul megállapított gabonaárakban és a termelési költségein alul köteles beszolgáltatási rendszer formájában fennáll. Parasztságunk a

z újjáépítés igazi hőse: kenyeret termel és a-di a dolgozó ipari ós értelmiségi munkásnak. Ne pusztítsuk el a miagyar parasztság munkaerejében rejlő nagy nemzeti vagyont azáltal, hogy termelvónyeiinek áriáit a termelési költségen alul szabjuk meg, — ezáltal lenézzük és devalváljuk a magyar parasztot, mint nemzetfenntartó, értékes elemet — hanem munkájának gyümölcsét kellőleg értékelve, már a gabonaárakon keresztül is becsüljük meg a magyar parasztot, mert véneikül az életszínvonial nemhogy emelkednék, hanem süllyed. Isimételten kérem ezért, szíveskedjék a parasztság terheit csökkenteni. (Egy hang a dolgozók jártján: Szép kis demagógia!) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak.' Az ülést bezárom. (18.48.) Válóczi János 6. Jc. •íOttsági tagok.