Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

545 Az országgyűlés 73. ülése 1948. tételből vizsgázzék. Hozzá is kezdett nyomban, mondván, hogy Petőfi kedvtöltő költészete igen nagy ós értéke® és Petőfi elsősorban Csapó Etelkában töltötte kedvét. (Hangos derültség.) Ekkor derült ki, hogy ebben a felekezeti nőiskolában nem volt szabad azt mioindiaini, hogy »Petőfi szerelmi költészete«, hanem »Petőfi kedvtöltő költészetérők kellett tanulni. (Gúnyos derültség.) Bár a két meghatározta Is fogalmilag nem látszik egymásnak óUentmon" dani, mégis úgy taláiom, hogy az óvatosságnak ez formája fényt vethet ennek az olktai'áisii rendszernek kinövéseire és egynéhány nívótlanságálra is. Ezzel kapcsolatban viszont el kell mondámom, hogy tegnap módom volt elolvasni egy nyilatkozatot, amely ,a kütoilikw egyházait a köztársaság iskolapolitikája által ónt sérelmekkel foglalkozik ás többek között lazt atz állítást kockáztatja mag — illetve nem iist megkockíálztatjai, haneim azt a tényt szögezi le, hogy a magyar köztársaság tankönyveiben^ az Isten neve még csak elő sem fordul. Előbb hallottuk már iazt, hogy Slachta Margit igern t. képviselőtársuinkniak asszonytársaihoz _ intézett körirataiban az s'zerrepel, hoey a népi kollégisták a »Nines< Isten« köszöntéssel köszönnek. Ugy igaz az egyik állítás, mint a másik. A magam részéről nem kívántam sok idézetet felhozni, mégis legalább néhány pontot hadd ismertessek a t. Ház előtt- Első könyvünkben megtalálható a »Mennyből az angyal. • •« teljes szövege. A 91. oldalon megtalálható a karácsonyi köszöntés- A húsvéttal kapcsolatosan is található olvasmány. A pünkösdölés szövege is megvan és természetesen a Himnusz is benne van minden egyes tankönyvünkben, amely az Isten nevével kezdődik. De hozhatnék további példákat is. A »Nyisd ki Isten kiskapudat« c. népdallal kezdődik az egyik szövegrészünk»A magyarok szent honának« című verset találjuk meg r könyvünkben, ós természetesen Ady Endrétől is a »Kiskarácsomyi ónek« néhány strófáját, amelyet már ezen a fokon is elolvashat a gyermek és nem fogja Adynak ez a verse sem istentelenségre, sem valiástalanságra nevelni. Meg kell azonban mondanom, t Ház, mi nem gügyögő és rossz versekből akarjuk a vallást tanítani, nem gügyögő és rossz költeményekből, hanem magas nívójú, értékes alkotásokból. Ha a t. Házat érdekli, én megkereshetek gügyögő verseket is. (Halljuk! Halljuk! — MÁKOSÁN György (d): Fűzfapoéták a tankönyvben! — S'CHIFFER Pál (d): Kunszeri írta?) Bocsánatot kérek, nem keresem meg mégsem. Második tankönyvünk szintén a Himnuszszál kezdődik. Ebben találjuk meg a Magvetőről szóló kis példázatot, amely azzal végződik: Emberé a munka, Istené az áldás- Megtaláljuk azt a kis népmesét, amelyben az istentelen bíró nem akar adni a szegénynek Isten nevében és ezért az Isten megbünteti. Megtaláljuk a betlehemesek leírását, a betlehemesek szokásait, a betlehemes énekekkel együtt. Megkapjuk Újévre Arany János versét: »Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben«, megkapjuk a katolikus ünnepekhez fűződő rigmusokat. Az erkölcsi tanulságok között találunk például vallásos szövegeket, közöttük Arany János pünkösdi versét: »Zendül, kondul szent harangszó, Cseng ve-búgva messize hangzó: ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. évi június hó 16-án, szerdán* 546 Imára! Imára! Jámbor népe a kis helynek Halkan lépve gyűlnek, mennek Imára, imára.« És a vers mellett ott van igen szép rajzban a templom is. így sorolhatnék fel példákat minden egyes tankönyvünkből egészen a VII. osztályos tankönyvünkig és így lesz ez a nyolcadik osztályos tankönyvünkben isNem áll tehát (MAROSAN György (d): Tehát hazudnak az urak!) először az a vád hogy mi a vallást, a vallásos érzést, a a Isi^n fogalmát, vagy bármilyen vallási fogalmat kiseprűzünk az egyéb tárgyakból és csak valami különleges kegyként hagyjuk ott a két hittanórában- Jól tudjuk azonban, hogy az anyaszentegyház kedves leányának, a francia államnak r állami iskoláiban egyáltalán semmiféle órán nem szerepel, a tankönyvekben niinos benne. (PARRAGI Gyöngy (fa): Ott tüos az Istent említeni és a tankönyvekbe sem szabad beírni Isten nevét!) Mi a magunk részéről — bárki ibármikor ellenőrizheti — tankönyveinkbe belevesszük a vallásos magatartást is- Elég, ha valaki elolvassa az evangélikus nevelők folyóiratát, amelyben leszögezik azt, hogy a kereszténység hálás lehet a magyar közoktatásügyi kormánynak, mert történelmi tankönyveiben a magyar történelmet a kereszténységet is teljes mértékben honoráló módon írták meg. Magyar könyveinkben ós történeti tankönyveinkben sem találhat senki hibát. Csak természetes az, hogy mi a tankönyveinkben a szocializmusról nem úgy szólunk, mint 1945 előtt szóltak, nem a gyűlöletre ós a megvetésre ingerlés hangján. (SZOBEK András (d) államtitkár: Ez fáj!) A mi tankönyveink nem az urak ós a királyok háborújáról szólnak, hanem a magyar nép roppant erőfeszítéséről és az ország népeinek szabadságra törő erőfeszítéseirőlMi a magyar történelmi hagyományból kiválasztjuk azt a jó hagyományt, amely a magyar^ nép felszabadulását tárja elénk a szabadságért való XIV. századbeli szabolcsi zendülésektől kezdve végig-végig a magyar történelmen 1848-ig ós napjainkig. Ezek azok a történelmi eszmék, amelyekben mi hiszünk. És valóban igaza van Slachta Margit képviselőtársamnak, le kell szögeznem: mi tankönyveink középpontjába a munkást, a

z alkotó embert helyezzük- Ő ezt kifogásolja, mi erre büszkék vagyunk- (Tavs a kormányvártokon és az ellenzék egy részén. — SZOBEK András (d) államtitkár: Nem a mesebeli királyfit!) Azt hiszem, sikerült megvilágítanom a helyzetet mind a magyar demokrácia tankönyveinek ismertetésével, mind pedig a felekezeti iskolai tankönyvekből vett rövid szemelvényekkel. De még sok ilyen szemelvényt idézhetnék. Csak úgy eszembe jut hirtelen Benigny német nyelvkönyve, amelyben Goethe, Schiller, Heine és a többi nagy költő neve sem fordul elő, ellenben olyan ném-et fűziapoétáké igen, akiket nincs az a német^ irodalomtörténet, amely számontartana és értékes; nek ítélne. Mondhatom, hogy ezekben a r mi tankönyveinkben, a magyar köztársaság által kibocsátott tankönyvekben a magyar demokrácia büszke — és természetes, hogy büszke — a maga erőfeszítéseire, büszke azokra a hősökre, harcosokra és munkásokra, akik a i népek világszabadsagát és amellett a magyar 35 -