Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-73
495 Az országgyűlés 73. ülése 1948. fennmaradását és a katolikus egyház Vezette be a magyar nemzetet először a kultúra áldásaiba, másrészt a vallási és lelkiismereti szabadság-ért annyit küzdött és áldozatot hozott protestantizmus egyszersmind a nemzet és egyesek szabadságáén és haladásáért is harcba szállt. Különösen pedig, ha figyelembe f vesszük, hogy hazánkban az évszázados német elnyomó uralom semmit sem tett a magyarság kulturális fejlődése érdekében és ami e téren történt. az szinte kizárólag az egyházak r érdeme, akkor meg lehet érteni azt a bensőséges viszonyt, amely az egyházi iskolák és a nép között az évszázadok folyamán kialakult és ma is olyan tiszteletreméltó. A demokráciának dicsőséges, de annál nehezebb elmúlt három esztendeje az országgazdasági, anyagi és politikai újjáépítésével annyira el volt foglalva, hogy nem tudott magának még alkalmat találni ahhoz, hogy mindenkit megnyugtató pé T dákkal szolgálhasson a^ politikamentes valláserkölcsi nevelés biztosítására. Ez az oka annak a látszólagos ellentétnek, amely fennáll é& amelyet a félreértések még inkább ki is éleztek. Ez kelti azt a látszatot, mintha iaz áUam az iskolák államosításával nem a maga jogait akarná biztosítani, hanem az egyházakat akarná jogaiktól megfosztaniAz egyházakkal kapcsolatos viszonyát pártunk már megalakulásakor a leghatározottabban körvonalazta. Ezt egyébként pártunk elnökének különösen saját, személyére vonatkozó kijelentései is kifejezésre juttatták. Logikusan tehát álláspontunkat a törvényjavaslattal kapcsolatban csak úgy kör~ Von alázhatjuk, hogy megállapítjuk: minden jószándéku törekvéseink abban az irányban, hogy az iskolakérdést szenvedélyektől és elfogultságtól mentesen a magyar nép lelki békéjének felborítana nélkül tárgyalják le, az állam és> az egyházak egyes képviselői által elkövetett hibák miatt nem járhattak eredménnyel. A közvélemény szén vedéi yeilnek felkavarásáért a felelősséget magunktól elhárítjuk. Mivel pedig a mai felizgatott légkört nem tartjuk alkalmasnak ilyen nagyhorderejű kérdés higgadt és tárgyilagos megvitatására, a javaslat tárgyalásában részletesen nem veszünk részt. Mivel az egyházak képviseletében egyedül il 7 etékési egyházi hatóságok közül a protestáns egyházak vezetői már előbb tárgyalásokba bocsátkoztak a kormány képviselőivel, ami katolikus részről sajnos, nem történhetett meg (Mozgás a kormánypártokon. — ORTUTAY Gyula miniszter: Miért nem történhetett meg?), így tehát az egyházi hatóságok még nem helyezkedhettek egyöntetű ' álláspontba- Ennek következményeképpen pártunk tagjainak a szavazásnál elfoglalandó magatartását lelkiismeretük határozza meg.« (Taps a magyar demokra&apárton. —•- Mozgás a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra -következik a ki jelöltszónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Bóka László! BÓKA LÁSZLÓ (d): T. Országgyűlés! Azt hittem, hogy midőn a nemállami iskolák, azok fenntartásának az állam által való átvétele tárgyában benyújtott törvényjavaslat vitájáéban felszólalok, első szavam a magyar dolgozó nép örömének tolmácsolása lehet. Azt hittem, hogy ezt a törvényjavaslatot a szabadságharc százados ünnepének fénye fogja beragyogni, évi június hó 16-án, szerdán. 496 hogy első szavam az ujjongú emlékezés szava. lesz- ; ! Am öröm és fény helyett először a kegyelet és / a vád szava szólal meg bennem. Kömynyet és vért idézek az országgyűlés nyilvánossága elé, a nincstelen' szolga sorból új gazdává vált szegény parasztság fiának, a demokrácia becsületes rendőrének, Takács Gábornak ártatlanul kiontott vérét s azt a, könnyet, amelyet a szégyen sajtol ki és a felháborodás forrósít át:hát még mindig préda a nép fia? Hát akik hajdan hatósági támogatással pusztították a szegény népet, azok most is találnak fegyvert a nép biztonságának, békéjének- munkája szép rendjének őrei ellen? Pócspetri véres árnya itt marad velünk mint szigorú intés és komor biztosíték, hogy tartsunk ki, mert jó ügyben járunk ismét; ahol ugyanis a, régi világ levitézlett urai a gyilkosságtól sem riadnak vissza, ott bizonyára gonosz terveik veszélyéről s a dolgozó nép javáról van szó. Ám megrendülésünk boruján, gyászunk fe^ketéjén átvilágol a betelő vágyak, ia jó munka öröme s a százados szellemeket megelevenítő ünnepi pillanat fénye. A Magyar Dolgozók Pártja, köztársaságunk e legnagyobb pártja boldog örömmel üdvözli ezt a törvényjavaslatot A magyarországi munkásmozgalmai; sok évtizedes következetes harca, a magyar parasztság felderülő sorsa és a dolgozó néppel együtt haladó értelmiség megfontolása állít a javaslat mellé. Ezt a törvényjavaslatot valóban a nép hozta létre. A népi erők megmozdulásának mérhetetlen ereje követeli, hogy törvénnyé váljék. T. Országgyűlés! Ezen a helyen, kell felemelnem szavaimiat az ellen, amit Barankovics István igen t. képviselőtársam állított, hogy a, magyar nép többsége ellene fog szegülni ennek a törvénynek akkor is, ha az országgyűlés megszavazza. Elmúlt az az idő. t. Ház, amikor a magyar nép nevében felelőtlenül és könnyelműen lehetett izgatni, (Úgy van! Ügy van! — Taps a kormánypártokon. — Egy hang a dolgozók pártján: És fenyegetni!) Ez az idő akkor volt, amikor a magyar nép fiainak nem volt írniódjukban véleményüket nyilvánítani, amikor a magyar dolgozó nép^ fiai nem voltak itt az országgyűlésben. De nézzék meg a mi sorainkat! Itt vannak a dolgozó nép fiai, itt ülnek a fejkendős parasztasszonyok, kétkezi munkások, itt vannak a legkitűnőbb éltmunkásofcNe nyilatkozzék tehát a képviselő úr a magyar nép nevében! (Helyeslés és tap S a kormánypártokon.) T. Országgyűlés! Ennek a törvény.ja vaslatnak az a, célja, hogy kiüsse a reakció kezéből az egyik legerősebb fegyverét, és ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy betetőzze a dolgozó magyar nép gazdasági, politikai, társadalmi felemelkedésének hatalmas művét. Ez a javaslat nem a kodifikátorok íróasztalán szüleitett meg, hanem az öntudatra ébredő magyar falvakban- Ennek a törvényjavaslatnak nagy követelését először a magyar tanítók mondották ki. Ebben a javaslatban a magyar munkásság népi célkitűzései, a parasztság létérdeke találkoznak a magyar nevelők forró óhajával. Népünk kulturális felemelkedése következik belőle, ha törvényerőre eimielkedik. Állhat-e máshová a magyar dolgozók pártja, t. Országgyűlés, mint e javaslat mellé, amely a magyar népnek s tanítóinak közös kívánságából született meg? Állhat-e máshová
