Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-73
485 Az országgyűlés 73. ülése 1948. évi június hó 16-án, szerdán. 486 gyűlés terméből azokat, akiket nagyon ügyesen nyugtalanítottak az elmúlt időszakban, hogy a ( magyar tanító számára, neon lesz B-lista és elboeslátási, mert lia kétszeriamnyian • lennének is, kévésein lennének ebben az országban. (Ügy van! Úgy v<m! Taps b kormánypártokon. — KELETI Péter István (dn): Háromezer kérvény van a minisztériumiban elin testetlenül!) Bognár képviselőtársunk a történelmi részt eléggé megvilágítottál, az 1848-as állap ótokat is, úigy, abogyaini az, egyebek között Finátezy Ernő művéből mindenki előtt ismeretes) lehet Nekem, t. Ház, inkább az a feladatom, hogy bélyeg világításba, próbáljam állítani azokat a részben elrajzolt tényeket amelyekről a< kisebbségi vélemény beterjesztője és előadója itt megemlékezett. A mi nézetünk szerint eminensen politikai és nem világnézeti, sőt én szívesebben mondanám, hogy elsősorban nemzetnevelési kérdésről van szó. (Úgy van! a dolgozók pártján.) Politikaivá a kérdést nem mi tettük, nem a magyar demokrácia tette. T. Házi A magyar köztársaság valóiban a magyar tanítóknak 1848 július 20-án megtartott első egyeteimeisi gyűlés© nyomán, valóban Kossuth égi Eötvös nyomdokain halad, amikor az iskolák államosítás át megvalósítja. Megpróbálom szavaimat bizonyítani. A gyűlés javaslatai az elemi tanodákat és tanítókat illető kívánatok közt kimondják, hogy »a népiskolai-tanítók legyenek álladalmi hivatalnokoké Ezt a magyar tanítók 1848 július 20-óm megtartott első egyetemes gyűlése határ oztia. »A népiskolatanítók legyenei álladalmi hivatalnokok«, továbbá: »a népiskola tanítói hivatal különíttessék el minden egyházi alárendeltség alól is.« Ezt ugyancsak ©zen a (gyűlésen határozta el a tanítóság. (MAROSAN György (d): Azért nem tetszik Kossuth Mindszentynek.) Kossuth Lajosról merte Baramkovics képviselőtársunk állítani, hogy ellenezte 'az iskolák államosításiáit'? Kénytelen, vagyok idézettel széniben idézetet sorakoztatni fel, ós emlékezetéibe hívni Banankovios képviselőtársunknak, hogy Kossuth Lajos írtai a következőket (olvassa.-) »A mindenhtoil nagyfontosságú közoktatási ügy hazánkra nézve valóságos életkérdés ... Életkérdés a közoktatásügyi reform azért, mert a demokrácia kora elkövetkezett. Nemzetek már csak egy erőteljes demokrácia által ígérhetnek maguknak jövendőt. Igein, de az. ész, az erő kútf ejeu A demokrácia csak az értelemfejlődés által válhatik a nemzeti fennmaradás örnáililó, •hatalmas tényezőjévé. Az ösiztönszerűség nem elég fejlett, értelem és képesség kell. És miként tegyen szert a nép e képességre, ha sem az állásnak, mely hazáját megilleti, sem jogainak az államban, sem kötelességeinek az állam iránt, sem 'az, álláspontnak, amelyre a társadalomiban hivatva van, ismeretére nem oktattatok? Meg vagyok győződve)) — írjia Kossuth — »hogy az államot a közoktatásügy köröli direkt gondoskodás elengedhetetlen kötelességétől sem a vallásfelekezetek működése, sem általában semmi társadalmi működés fel nemi mentheti.« Ismételem t. Ház: »a közoktatásügy körüli direkt gondosklodás«! (Tovább olvassa): »Sőt kétségbe vonhatatlan axiómának tekintem, hogy a nemzeti közművelődés nemzet] közügyét a partikurális érdekű vallásfelekezeteknek monopóliumul átadni nem szabad, sem tőlük a nagy állami érdeki kielégítését várni nem lehet. Az államnak magának kell minden vallájsifelekazjeti szinezet mellőzésiével közös nemzeti tanodákat állítani, fenn tartani, s a magyar állami institúciók természetéiben fekvő közigazgatási mechanizmusnak eétszerű alkalmazásával vezérelni: mert csak ilyen tanodák felelhetnek meg azon sokoldalú, politikai, pogári, közgazdasági, haladási és kultúrai igényeknek, amelyektől az államtest egészsége függ.« su J "^ z * ^zeík K° ss uth szavai & legyen szabad csupán arra emlékeztetnem, hogy az 1848:JUL. te. mar száz évvel ezelőtt elrendelte hogy az oktatás az, állam feladata legyen. Ha pedig Barankovics képviselő úr azt állítja, üogy parancsoló módon rendelkezik ez a törvénycikk bizonyos egyházi iskolák fenntartásáról akkor nagyon jól kel] tudnia. '— ha a tényeket nem akarja meghamisítani — hogy itt a parancsoló mód a katolikus egyház mellett a többi történeti egyház javára használtatik; s azt is kell tudnia, hogy Eötvös József kultuszminiszter az 1848. évi népiskolai törvényjavaslathoz fűződő képviselői beszédében Ikifejtette, — szórói-szóra idézem — »magam is helyesnek és kívánatosnak tartom a {népiskolák teljes közösségét^ T. Ház! De ezen túl, ha már idézetpárbajt vívunk, 'legyen szabad Eötvös József irataiból — és nekem, az, elmúlt öt év alatt egy Eötvös-könyvön dolgozva, amely sajnos, soha el nem készült, éppen elég alkalmam volt Eötvöst olvasni — két világos mondattal válaszolnom a képviselő úrnak. Megtalálhatja báró Eötvös József beszédeinek második kötetéiben a 269. oldalon, — hogy ilyen bibliai textusszerűem olvassam fel... (KUNSZERI Gyula (md): Milyen kiadás?) Kunszeri képviselő úrnak, igen t. képviselőtársamnak úgyis, mint irodalmárnak illenék tudnia, (Elénk taps és derültség a kormánypártokon,) hogy Eötvös beszédei csupán ebben az, egy étlen kiadásban hozzáférhetők. (MÁKOSÁN György (d): Ne szólj szám, nem fáj fejem!) Egyedül ebben az egyetlen kiadásban, a Révai-testvérek kiadásában hozzáférhetők; »A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álüaitíialomra«, megvan több kiadásban •— ezt Eötvös is kiadta száműzetésében Münchenben — beszédei azonban csak ebben az egyetlenegy kiadásbain,. a Révai-féle összkiadásban vannak meg. Olyan könnyelműség és nemtörődömség iellemzá a képviselő úr közbeszólásaát, hogy én %u jövőben felmenteni magamat attól, hogy rájuk reflektáljak. (Élénk derültség és taps a kormánypártokon. — Közbeszólás a dolgozók pártján: Nagyon helyes!) T. Ház! Azt mondjíai Eötvös (oh<assa): »A másik kérdés, amely itt felmerül, hogy kell-e minden egyes vallásfelekezet, számára külön iskolát nyitni. Én részemről meg vagyok, győződve, hogy kétségkívül el fog jönni az idő, amikor a népnevelésben, mint ,a felsőnevelésben is, a vallások szerinti elkülönözés nem leend szükséges ós kívánatosnak tairtom, hogy ez az idő minél előbb bekövetkezzék.« (VAJDA Imre (d) államtitkár:. Ez villágos!) Azt hiszem ez iajbsziolut világos beszéd. T. Ház! Miután én nem hamisítom meg a tényeket, készséggel elismerem 1 — amiről azonban nem tudom, hogy Barankovics képviselőíársam tudja-e — hogy később Eötvös 1868-ban -— bár ez a nyilatkozat is tőle származik — 1868-as törvényjavaslatában valóban nem 31*
