Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-73
463 Az országgyűlés 73. ülése 1948. évi június hó 16-án, szerdán. 464 nemcsak a demokrácia érdeke, hogy a felnövő ifjúság- tisztességes, jó magyar, haladó szellemű demokrata legyen, hanem a gyermekeknek Ls érdekük, hogy felnőtt korukban be tudjanak illeszkedni a meglévíő és fejlődő társadalmi rend keretei közé és ne_ olyan nézetekkel, olyan szemléletmóddal kerüljenek ki az iskolából, amely szükségszerűen konfliktusokra, összeütközésekre, -nem a közösség szolgálatára, hanem a vele való szembehelyezkedésre ingerel, (ügy van! ügy van! — Élénk taps a kormánypártok soraiban-) Ezeknek a jelenségeknek ellenére is a magyar népi demokrácia a felekezetek és az egyházak múltbéli érdemeinek elismerésével nem volt ellenséges, és merev ezekben a kérdésekben. Megkezdte a tárgyal ásókat és a református és az evangélikus egyház vezetőivel — úgy látszik, — eredményre is vezetitek ezek a tárgyalások. Itt is hangsúlyozni kívánom azonban, hogy van egy felelőtlen, lelkiismeretlen és a dolgok lényegét félreismerő agitáció, amely azt mondja, hogy a református é s evangélikus* egyház vezetői nem bizonyultak olyan gerinces embereknek, mint a katolikus egyház vezetői és lefeküdtek a népi demokráciának, iami persze majd a Lelkekben nagy hasadást fog jelenteni. Azok a megnyilatkozások azonban, amelyek a két egyház vezetői részéről elhangzottak, világossá tették előttünk, hogy nem arról van szó, hogy az egyház, mint ahogyan mondani szokás, idáig kiszolgált minden politikai rendszert, hát miért éppen a népi demokráciát ne szolgálná ki. hanem arról, hogy a magyar protestantizf mus vissza kíván menni azokra & nemes és* nagyszerű hagyományokra, mint aimikor még nem függött az államsegélyektől, amikor a maga függetlenségéiben és haladó szellemében nigyobb oirtokáUományt tudott a lelkeklből maga mellett tartani és olyan embereket adott ai magyarságnak, mint a Sylvester Jánosok, a, Dévai Bíró Mátyások, a Dávid Ferencek, a Sztáray Mihályok vagy a magyar protestáns egyházak többi nagy alakjai- {Élénk taps a kormán t/pártok soraiban.) Mert az a tény. hogy valaki belátja tévedéseit, tanul hibáiból és visszatér a maga régi hagyományaihoz, amelyek egyben új utat is* jelentenek, nem lefekvés, hanem a maga eredeti lényegének, a maga fel" adatainak új keresése 1 . Viszont az a tény, hogy valaki makacsul szembehelyezkedik a népi demokráciával a magyar dolgozók túlnyomó többsége szerint is helyes politikai rendszernek véleményeivel és törekvéseivel, nem nevezhető* gerincességnek, különösen akkor nem, ha ilyenfajta tendenciák a múlt időkben nem igen mutatkoztak, (ügy van! ügy van! — Élénk taps a kormánypártok soraiban.) Boldogalk vagyunk, hogy a protestáns egyházakkal sikerült megegyezést létrehozni és meg vagyunk győződve arrfóL hogy ez a megegyezés nemcsak: nekünk, hanem ezeknek az egyházaknak is előnytlés erőt fog jelenteni. Ez a megegyezés is és a törvénynek az a paragrafusa is, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszternek felhatalmazást ad arra, hogy <az államosítás hatálya lalól kivételeket fogamatosíthasjgon, világos bizonyítéka annak, hogy a jelen törvény nem mondja ki azt, hogy esiak az állam állíthat fel iskolákat és így, mint a kivéteiekbőil látiszik, nem érinti az egyházaik iskolafenntartási jogát. De súlyt helyeztünk arra is, hogy mód nyíljék arra, hogy a magyarság nevelése során érdemeket szerzett tanító- vagy anácarendek képviselői továbbra is benn maradjanak az iskolákban. Nekünk természetesen fáj az, hogy ia katolikus egyházzal nem tudtunk olyan érteimű megállapodást kötni, milnt amilyen a protestáns egyházakkal már létrejött, és fáj, haj felizgatott és bujtogatott, sokszor alapjában véve nem rossz szándékú emberek átmenetileg talán ellenünk fordulnak ebben a kérdésben. Bármennyire is fáj azonban ez, mi nem térhetünk le a kérdés megoldásánalk útjáról és eljön az idő, amikor minden józaneszű ember meg fogja látni, hogy ebben a törvényjavaslatban mines semmi.. ami az egyházaikati igazi hivatásuk teljesítésében gátolná, viszont előnyt jelent a nevelés demokratizálása és egységesítése, a különféle társadalmi osztályok gyermekei közötti válaszfal lebont tanítás ós közoktatás ingyenessége, szakosítása és ezen keresztül a dolgozó társadalmi osztályok: művelődése és előrehaladása terén. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy ezt a törvény javaslatot igaz örömmel fogadhatja bármely hitfelekezethez tartozó hivő ember (GRÓH József (nt): Bízzuk rá!) és nyugodtan elfogadhatja az ország népe is, mert ezen a javaslaton keresztül a népi demokrácia, az egységessé váló maigyar nemzet fog megerősödni és a magyar gyermeknek lelkében új társadalmi igazságok bevehetetlen szik'lavára fog felépülni. Ettől nemikell félnie, hanem ezt szolgálni kell, mert az új igazságok ós a műveltség azok a fegyverek, amelyek birtokában a felnőtté váló gyermek az életharcban és hazánlk a népök nagy versenyében majd megállhatja a maga helyét. Kiemeli ez a javaslat: a magyar falut elmaradottságából, egységes, senkinek a vallási érzéseit nem sértő nemzeti műveltséget ad mindenkinek, származására, szülői, társadalmi állásra vagy, fel ékezetére való teteintet nélkül és így a köznevelésen keresztül kovácsolja össze azt a társadalmat, amelyben magyar és magyar, ember^ és ember barátságban, szeretetben és megértésben tud egymás mellett élni. Legtisztább nemzeti hagvománvaink és hazánk igazi szelleméhez való mélységes ra; gagykodás. a nép egészéinek ismeretére való törekvés, a társadalmi törvónvek felismerésére irányuló akarat és készség fogja irányítani ezt az új magyar köznevelést. És mes? vagyunk győződve arról, hoffy. az egyházak is — ha most mindegyik nem is. talán később — rájönnek arra. hoev a néni demokráciában nem kell ellenséget látni és akkor a lelkekben lévő birtokállománynkat megtartó ep-vház^k és a dolgozó magyar nép összességét kénviselő államhatalom békében, egvetér+ésben tndniak együtt dole-ozni hazánk demokratikus vívmányainak fejlesztéséin éfl népünk f elemelés én. Az plőadnttak alánján tisztelettel kérem >a törvén viayaslat elfogyásai (Hosszantartó menú.hfló nnay tant « kormánypártokon és n radikálisvárton. —• 11.30.) . ELNÖK: Bamanikovics István ^ képviselő urat, a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. , BAKANKOVICS ISTVÁN (dn): T. Országgyűlés! Tudatában vagyok annak, hogv a szó és &z éry olyan hatalmával nem rendelkezem, amely a koalíciós pártok előzetes' elhatározásait módosíthatná és a törvényjavaslat sorsán változtathatna. Mégis egy oolitikai és egy
