Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-71

429 Az országgyűlés 71. illése 1948, demokratapártom.) Még ellenzéki oldalról is* el­ismerték, hogy ,a Nemzeti Bank függetlenségé­nek legnagyobb biztosítéka és tételes jogsza­bályban való kimondása benne foglaltatik a bank alapszabályainak 31- 4-ában, atme'y teljes ég százszázalékos biztosítékot nyújt a tekintet­ben, bogy sem a kormány, sem a törvényható­ságok, sem a városok, sem a községek saját cél­jaikra e bank eszközeit igénybe nem vehetik. Amikor teihát a kormány az állama tulajdonba­vett^Magyar Nemzeti Bankot beállítja a terme­lés' és az újjáépítés szolgálatába, ugyanakkor hathatós törvényes biztosítékokkal gondoskodik arról, hogy ez ai beállítás, ez a munka csakis a törvényben meghatározott keretek és módozatok szerinit folyjék le lés semmiféle visszaélésinek még csak a lehetősége se' legyen lehetséges- . Az ellenzéki oldaliról hivatkozott 34. §-t oly­képpen állították be, mintha 31. § hatását I lerontaná. A 34. § ugyanis kimondja, hogy az állami vagy a közületi érdekeltségű, vagy ál­lami kezelésbe vett- váíMiatlat váltói leszámíto­lásra kerülnek- A 34. § tehát nemcsak, hogy nem rondja le a 31. § értelmét és értékét, hanem egyenesen megerősíti, mert kimondja azt, hogy azi állam, vagy a közület esetleg még valamely fedőszerve útján sem jogosult hiteit igónybe­yeinrri. hanem csakis akkor, ha egyéni, illetve önálló cégként van bejegyezve, önálló cég­ként működik-és* mint ilyen önálló cég termé­szetszerűleg az új magyar gazdasági {rendszer­ben ugyanúgy jogosult hitelellátást élvezni, mint bármilyen más cég. A 34. § tehát nemcsak h ogy ne m rontja le a 31. ^ban említett biztosí­tékokat, hanem még alá is támasztja és" kii is egészíti azokat. Kifogás hangzott el továbbíái az alapszabá­lyok tervezetének — úgy tudom — a 62. cikke ellen, amelynek taglalásánál a bank által fo­lyósított kölcsön törvényes elsőbbségi jogát támadta meg ós vette kritika alá a felszólaló ellenzéki képviselő úr. Itt szeretnék rámu­tatni arra. hogy RZ új konstrukció szerint a Magyar Nemzeti Bank a jövőben voltaképpen az egész magyar hitelszervezet központi in­tézménye lesz. A Magyar Nemzeti Bank^ szer­vezete lesz az. amely az ország hitelellátását elsősorban és legfőkéo lesz hivatva részben közvetve részben oedig közvetlenül biztosí­tani. Szeretném tudni, hogy akkor, amidőn^ a régi törvényhozás ilyen előnyös kielégítésd jogiok sorozatát biztosította annakidején az, akkori kormányzat érdekeit szolgáló és ki­szolgáló OFI és IOKSz és nem tudom mi­csoda, más szervezeteknek,, — és akkor senki­nek nem jutott eszébe ;az illető hitelt kérőnek további hitelképességét félteni a Magyar Nemzeti Bank elsőbbségi jogától — mi ok van arra, hogy akkor ezt ma féltsük, midőn voltaképpen a Nemzeti Bank mint központi hitelnyújtó szervezet auiúgvis önmaeában ké­pes és köteles az ország hitelszükségleteit ki­elés-íteni. (Közbeszólás a szociáldemokrata­párton: Az uzsorátokét védi az állammal szemben Gróh képviselő űr!) Szeretném tehát megmondani és szeret­ném felhívni a t. Országgyűlés figyelmét arra. — a Nemzeti Bank újonnan megalkotott alaoszabályai itt fekszenek előttünk — hogy ezekbe az akíDSzabályokba a résri alapszaibá­lyokból miradten olyan intézkedést, ami jó, ami célirányos felvettünk s mindazokat az in­tézkedéseket, amelyek feleslegessé váltak vagy idejüket multák, vagy elavultak, kihagytuk. évi május hó 14-én, pénteken. 430 Ezzel szemben egész sereg új intézkedést vet­tünk fel. amelyeknek célja az, hogy a Nemzeti Bank hatalmas hivatásának, amely <az ország pénzügyi gazdálkodásának tengelyébe és köz­pontjába állította a bankot, meg- tudjon fé­lelmi. Ennek a célnak érdekében kérem a t­Országgyűlést az előttünk fekvő törvényjavas­lat elfogadására. (Taps a kormám/pártokon és a magyar demokrata/párton.) ELNÖK: Az előadó úr kíván szólni. OSEJKEY ERNŐ (kg) előadó: T. Ország­gyűlés! Röviden reflektálni kívánok a vitában elhangzott felszólalásokra és annak anyagára­Gróh képviselőtársam kifogás tárgyává tette, (Közbeszólások a szociáldemokratapárton: Mindent kifogás tárgyává tesz!) hogy _ nem volt ideje a képviselő úrnak a törvényjavas­lattal foglalkoznia. Meg kell említenem, mint ahogy Szurdi igen t. képviselőtársam is hivat­kozott rá, májns 15-én kezdődik meg az a bi­zonyos nagyszabású átszervezés a magyar há­telszervezetben és hogy ez megtörténhessék, ahhoz előzetesen már ezeknek az alapszabá­lyoknak törvénybe iktatva kell lenni ok. Egyébként megtettük, amit lehetett, f mert eredetileg arról volt szó. hogy szerdán délután tárgyalja a javaslatot a pénzügyi bizottság és akkor már tegnap délelőtt tárgyalhatta volna a javaslalot a plénum. Éppen Vajda Imre ál­lamtitkár úrral, a pénzügyi bizottság elnöké­vel folytatott megbeszélés alapján történt, hogy csak tegnap tartottuk meg a pénzügyi bizottság ülését éppen azért, hogy a képviselő uraknak legalább egy nap rendelkezésükre álljon a törvényjavaslat tanulmányozására. Minthogy a törvényjavaslat, illetve az alapsza­bályok lényegében technikai intézkedésekéit tartalmaznak, nézetem szerint ez az idő bősé­gesen elég; volt erre. Én tudom, hogy Gróh igen t. képviselőtársamnak elvi aggályai van­nak, erre fogok is reflektálni, de ezeknek fel­hozásához, vagy a meggyőzéshez sem 24 ór?, sem 24 nap nem volna elegendő. (Igás! Ügy van! a kormánypártokon-) Gróh képviselő úr megemlítette _ a bizott­ságban a Nemzetközi Fizetések Bankját, amely Bázelben működik és kifejezte azt a kételyét, hogy e nagyfontosságú nemzetközi bankszer­vezet most hogyan ítéli meg az államosított bankokat. Engedje meg, t- képviselőtársam, hogy erre 1 — úgyis, mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke — reflektáljak. (Halljuk! Sáli­juk!) Tavaly júniusban kinn voltam a BIS közgyűlésén. Ez volt az első külföldi utam a felszabadulás óta. Meg kell mondanom, nagyon nem szívesen mentéim ki, mert valahogyan az volt az érzésem, hogy ha mi egy kis szegény, legyőzött, ország képviseletében oda kime­gyünk, félvállról fognak kezelni minket- Köte­lességem volt azonban, hát kimentem. Mond­hatom ,nagyon örülök, hogy kinn voltam a magyar delegációval, amelyben résztvett raj­tam kívül a bank vezérigazgatója és még egy igazgató, mert bennünket olyan szeretettel és megbecsüléssel fogadtak, hogy egyenesen el voltunk ragadtatva. Már most azt mondhatná a "képviselő úr, hogy igen ám, de akkor a Nemzeti Bank még nem volt államosítva. Megnyugtatom őt, ott volt a belga Nemzeti Bank, a Bamque de Francé, azután a román Nemzeti Bank, az olasz Nemzeti Bank, — most csak azokat sorolom fel, az euró­pai jegybankok közül, amelyek már akkor álla­mosítva voltak, — de mondhatom, a legkisebb

Next

/
Thumbnails
Contents