Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-71
425 Az országgyűlés 71. ülése 194 nézett ez ki a valóságiban? Természetesen a reakció konrnáaiya nem sokat adott erre a Qsütszat-függetlenségTe ós minden lelkiiameretíurdalás nélkül a jegybankkal finanszíroztatta a céljait szolgáló s rendszerét erősítő kiadásait, 1938-tól 1944-ig pedig .a háborús katonai kiadásokat finanszíroztatta vele. nem törődve azzal, hogy a korlátlan jegykibocsátás a pengő megsemmisülését fogja mágia után vonni •(GRÓH József (nt): Ügy van!), mint ahogy-n maga után is vontaEzek © jelenségek, amelyek akár a pénzgazdálkodás terén is mutatkoztak, nekünk, szocialistáknak nem jelentettek meglepetést, mert a két világháború közötti időszakban már döntő módon bizonyítást nyert a kapitalista államrendszer és az azt támogató álszocialista rendszerek teljes, csődje. Láttuk a gazdasági válságok sorozatát az egész viliágon, amely a kapitalizmus belső ellentmondásaiból származik; láttuk, hogy ezek a válságok hogyan rázzák meg az egész világot és ígv annak pénzgazdálkodását, bankpolitikáját is. Ugyanakkor büszke örömmel figyeltük hogyan diadalmaskodik a kapitalista rendszerrel szemben a szocialista rendszer p P* T7 akorILatbam is; néztük, figveltük, hogvan alakul át a lenini-sztálini tervgazdálkodás következtében a cári Oroszország hatalmas ipari állammá, hogyan erősödik gazdaságilag a Szovjetunió és emeli egyre magasabbra a tömegek életszínvonalát. T. Országgyűlés! Amint már utaltam rá, a felszabadulás pénzügyi problémáink egész sorát veti fel Magyarországon és 'megszületik a népi demokrácia pénzügyi gazdálkodásának egyik legnagyobb sikere, a stabil forint. lA siker egyik titka a kormány és a Magyar Nemzeti Bank teljes koordinálása ebben a kérdésben. A jegybank a stabilizáció megindításának érdekében bizonyos hiteleket ad az államnak és már szükségessé válik az alapszabályok módosítása rendeleti úton. A stabilizáció után visszatérnek ugyan, talián éppen a még fennálló vegyesgazdálkodás következtében a klasszikus hagyományokhoz, de már akkor mind követelőbben előreveti árnyékát a Nemzeti Bank feladatainak ós alapszabályainak módosítása. A megindult államosítási folyamat hatásai a magyar hitelszervezetekben is érvényesültek. A klasszikus kapitalista elvek természetesen már nem érvényesek és az • átmeneti szükségintézkedések sem kielégítők. Már maga a hároméves terv is ia további célok ós feladatok elérése, a nagy öntözési és villamosítási program megvalósítása, a következő ötéves terv megvalósítása, feltétlenül szükségessé teszi a pénzügyi erők teljes összefogását. Nemcsak arra kell ügyelni oénzügyi gazdálkodásunkban, hogy ,a pénztőkét különböző vagyonmentési kísérletek során a közgazdaságtól ne vonják el vagy esetleg a termelés céljai helyett a fogyasztás céljaira ne használják fel. hanem arra is kell ügyelni, hogy a pénztőke az öszszes pénzügyi erők összefogásán keresztül maradéktalanul a beruházási és termelési célkitűzéseket, a népi demokrácia gazdasági megerősödését szolgálja. Ezért szükséeres. t. Or? Sízággyűlés Magyarországon az államosított, összpontosított egvséges hitéiszervezetek megvalósítása, ami nemcsak <a pénzügyi erők évi május hó lá-én, pénteken. 426 összefogását jelenti, hanem a pónztőkeképződes minden forrásának megragadását is. Ezeknek a gondolatoknak gyakorlati megvalósítását segíti elő az országgyűlés, elölt iekvo törvényjavaslat és annak hatvanhót pontból álló melléklete, amely a Magyar Nemzeti Bank új és a népi demokrácia érdekeinek megfelelő alapszabályait foglalja magában. Az alapszabálymódosítás annak következményét vonja le, hogy a Magyar Nemzeti Bank teljes egészében a nép tulajdonába került és annak érdekeit szolgálja; megváltoztatja bizonyos vonatkozásokban a Magyar NemzeU Bank szervezetét, működését, üzletpolitika iát. valamint változtatást tartalmaz nyereségének és bevételeinek hovafordítása tekintetében is. Az elvégzendő feladatok sokfélesége és mérete maga után vonja azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi kormányzat előtt álló feladatok részbeni elvégzésére más pénzintézeteket is megbízhat, felállíthat egy vagy több üzletágra kiterjedő fiókot és eddigi 21 fiókintézetét kibővítheti; biztosítja az állam kincstár feltétlen szavazati jogát. A főtanács tagjait, akiket korábban a részvényjog alapján a közgyűlés választott, majd 1945-ben meghatározott intézmények jelöltek ki, a jövőben gazdasági és pénzügyi szakértőkből a kormány nevezi ki, és így a tőkések befolyása helyett a nép befolyása fog érvényesülni. A tornyosuló feladatotk szükségessé teszika vezérigazgató munkájának támogatását, helyettes vezérigazgató alkalmazását, d<3 ugyanakkor megszűnnek a pozitív munkát nem jelentő alelnöki tisztségek, amelyek eddig is csak a politikai pártok paritás igényeit •elégítették ki. A Magyar Nemzeti Bank kitünö vezetői, dolgozók; munkájukban közalkalmazottsiknaík fognak .minősülni, egyébként magána'lkalmazottaknak tekintendők eddig szerzett jogadlk épségben tartásávalA kormány a pénzügyminiszter útján őrködik afelett, hogy a bank alapszabályszerűen és törvényesen működjék, és ez egyúttal biztosítéka a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank elengedhetetlen koordinációjának is. A 31. cikk az állam és a bank hitelviszo nyát szabályozza. Az állam részére történő hitelezés tilalma továbbra is megmarad- Az állam a bank eszközeit nem veheti igénybe anélkül, hogy a felvett bankjegyek ellenértékét aranyban vagy devizában ne szolgálatná. be. Fennmarad az a kivétel, amely ezelőtt is megvolt, hogy tudniillik az állam forgótőkeszükségleteinek fedezésére 150 millió forint folyószámlahitelt kap különböző feltételekkel. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben betét- és folyószámlaüzleteket is köthet, tehát nemcsak kizárólag a jegybank szerepét fogja betölteni. Ismerjük azt a spekulációs gazdálkodást, amelyet a tőkések kezén lévő bankok a múltban a betétek felhasználásával vittek. A Magyar Nemzeti Bank a megtakarított tőkéből txedö pénztőke felhasználására a jövőben irányító befolyást fog gyakorolni. Ilyen irányú szerepének a készpénzkímélő, fizetésig forgalmat szabályozó rendeletek adnak még különös jelentőséget. A banknak a kereskedelmi életre gyakorolt befolyása is jóval nagyobb méretűvé válik, mert* az alapsföaibálymódosítás lehetővé teszi a három hónapnál hosszabb, de tizenkét hónapnál rövidebb lejáratú váltók leszámítolását és így a főitanáos esetleg szükség szerint hosszabb
