Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-70

385 Az országgyűlés 70. ülése 1948­tátott, olyan előre nem látott akadályokat je~ lentett ennek a munkának az elvégzésében, hogy szükségessé vált egyrészt a szövetkeze­tek felülvizsgálására vonatkozó határidő ki" tolása, másrészt pedig az, hogy a szövetkezeti kamara demokratikus vezetőségének megvá­lasztását későbbi időpontra halasszuk. Ezt a későbbi határidőt a most beterjesztett törvény­javaslat nem állapítja meg: nem állapítja meg éppen azért, hogy módja legyen a kormány" nak, a szövetkezetügyi miniszteV úrnaik meg­valósítani mindazokat a feladatokat, amelyek a szövetkezeti élet megtisztítása, az álszövetke­zetek felszámolása és feloszlatása tekintetében a szövetkezet^ törvény intencióinak megfele" lően szükségeseik. A másik módosítás, amely szükségessé vált, az ipari termelő szövetkezetekkel kapcso­latban merült fel. Az ipari termelő szövekeze­tekre vonatkozólag, amint az igen t. Ország" gyűlés tagjai tudják, a szövetkezeti törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogv az ipari szövetkezetek központja, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete felszámol s ennek ket­tős feladatkörét, télhát az ipari termelő szövet­kezeteik anyag- ós hitelellátását két központ, a Magyar Országos Szövetlkezeti Központ ós taiz Országos Szövetkezeti Hitelintézet veszi át. Ennek a, kérdésnek vizsgálásánál és meg­tárgyalásánál megállapítást nyert azonban az. hogy a törvény eredeti intencióinak és ren­deltetésének megfelelő megoldás nem lesz célravezető. Éppen ezért a tárgyalások során kialakult az az álláspont, hogy a célnak meg­felelő olyan ipari központot kell létrehozni, amely kiküszöböli mindazokat a hiányosságo" kat, amelyeket a régi IOKSz magában hordott, és amely központnak meglesznek mindazok az előnyei, melyekről a szövetkezeti törvény tár­gyalásánál megállapítottuk, hogy az ipari ter­melő szövetkezetek szempontjából szükségesek­Ezeket a szempontokat kívánja érvényesí­teni az új ipari szövetkezeti központ, az Orszá­gos Kisipari Szövetkezet, és ez a központ ma­gától értetődően rendelkezésére fog állni a Magyar Országos Szövetkezeti Központnak, mint e szövetkezetek anyagellátó és értékesítő központjának s az Országos Szövetkezeti Hitel­intézetnek, mint e szövetkezetek hitelellátó szervének, feladataik ellátásában. Az az együttműködés, amely az Országos Kisipari Szövetkezet, valamint az említett két központ között remélhetőleg meglesz, lehetővé fogja tenni, hogy azok az ipari termelő szövet­kezetek, amelyek eddig nem élvezték a köz­pont^ az IOKSz támogatását, teljes mértékbein támogatást kapjanak ettől az összefogó szerv" tői és a két) központtól. Mivel a szövetkezeti törvény az IOKSz fel­számolásával és az ipari termelő szövetkezeteik további működésével kapcsolatban határozott rendelkezéseket tartalmazott, éppen ezért a szö­vetkezeti törvény erre vonatkozó rendelkezé­seit módosítani kellett, hogy r lehetővé váljék a különböző tárgyalások sprán kialakult he­lyes országos központi ipari szövetkezet meg­alakítása. Ezek voltak azok az elvi és gyakorlati szempontok,, amelyek szükségessé tetteik a szö­vetkezeti törvény újabb módosítását. Ezt az alkalmat használta fel a szövet kezetügyi mi­niszter úr arra, hogy azokat a módiosítástokat, amelyek a változott gazdasági viszonyok és «z élet fejlődése következtében a törvény ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ IV. wi május hó 13-án, csütörtökön, 386 egyes, főleg adminisztratív természetű rendel­kezésein sKÜkségesísó váltak, összegyűjtse ós a most beterjesztett törvényjavaslatban együtt terjessze az igen t. Országgyűlés elé, s ezek elfogadását kérje. Azoknak a nagyrészben ad­miniisztrativ természetű rendelkezósekneik mó­dosítását, amelyek a beterjesztett törvényja­vaslat tizenkilenc szakaszában fel vannak so­rolva, a gyaikorlati életben nyert tapasztalatok és ia gazdasági élet fejlődése teute szükségessé. A részletes indokolás pontosan meghatá­rozza ezeknek a változtatásoknak: szükséges­ségét, éppen ezért a magam és a lengyehmagyar gazdasági szerződós befejezését tárgyaló Rónai szövetkezetügyi minisater úr nevében arra ké­rem az igen t. Országgyűlést, hogy az előter­jesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Taps a kormánypártokon és az ellenzék egy részén.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző; Kisházi Mi" nály! KISHÁZI MIHÁLY (n't): T. Országgyűlés! Amikor a rochdalei takácsok a magák élet­halálküzdelmében megalapították azt a szövet­kezetet, amely után az azóta eltelt idő alatt annyi száz, sőt annyi ezer szövetkezet alakult, nem gondoltak arra, hogy példájuk az egész emberiség számára igen fontos kezdeményezés lesz. még kevésbbé gondolhattak arra. hogy az azóta eltelt idő alatt többszázmillió ember élet­keretévé alakult át a szövetkezet. De magyar vonatkozásban is érdemes a szövetkezeti törté­netnek ezt az első szakaszát megvizsgálnunk, mert hiszen Széchenyi István gróf Hitel című munkájában már a takácsok szövetkezése előtti időben leszögezi, hogy a szövetkezésre igenis szükség van. az egyes ember marandót nem tud alkotni. Éppen ezért, mert ez a nagy taní­tás ma is időszerű, mia is aktuális, Széchenyi tanításából, az ő Hitel című művének tanításá­ból legyen szabad elöljáróban néhány idézetet felolvasnom. (Olvassa): »Mi tehető egyetértés, egység és egyesülés nélkül 1 ? Csak az egyesülésnek, társulásnak és szövetkezésnek van hosszú élete és igazi súlya,« Más helyen azt mondja (Olvassa): »Az össze­fogásból folyik a nemzetiség és ebből a nem­zeti erő.>> Senki szebben ki nem fejtette a köl­csönös támogatás, a hűség, a polgári köteles­ségtudás fogalmát, ami a szövetkezeti erkölcs lényegéből folyik, mint éppen a legnagyobb miagyair. Ezen túlmenően azonban a magyar viszony­latokra alkalmazva gyönyörű Széchenyinek a szövetkezeti eszmével kapcsolatos szociális, po­litikai célkitűzése is. Azt mondja (Ohassa): »Ha éhezőnek kenyeret adok. a tett szé"o, de én sokkal szebbnek tartom, ha valakit oly hely­zetbe állítok, hogy maga-magának neesak ke­nyeret, hanem még sültet is szerezihessen.« Széchenyi szövetkezeti, társadalmi elmé­lete tulajdonképpen mindazokat az erényeket kifejti, kiteljesíti, amelyek a szövetkezésnek nemcsak miateriáíis^ voltát hangsúlyozzák, ha­nem túlmenően lélefcnemesítő, embernevelő, sőt nemzetnevelő motívumait is. Ezek szerint az önsegély, az összefogás, a kötelességtudás* a szótartás, a valláserkölcs, az igazi hazafias öntudat, a családiasság, a fegyelem mind­mind olyan erények amelyek Széchenyi halá­lával nem szállhattak sírba, mert hiszen egy államinak, egy-egy társadalomnak ezek nélkül vajmi nehéz lesz boldogulnia. A szövetkezeti eszmének másik nagy pro­25

Next

/
Thumbnails
Contents