Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-69
375 Az országgyűlés 69. ülése 1948. gyógyszerészetiről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánoissiáigban, a rósizletes tárgyalás alapjaiul elfogadni'? (Igen!) Kimondom a határo'zatot, hogy >az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságiban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a, jegyző urat, szíveskedjélk' a törvényjavaslat címét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a törvény juvuslat címét: valamint l—M. §~ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül változatlamul elfogad. — 12.30.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadtaT. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk, tehát javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javas" lom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 óraikor tartsuk, s napirendjére tűzzük kj a szövetkezetekről szóló 1947:XL te. egyes rendelkezéseinek újabb mó" dosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni 1 ! (Igenli) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. Most áttérünk az interpellációik előterje'sz" tésére. Következik Pap István képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz a kertészetek üvegházainak a házadétól való mente" sítése tárgyábanKérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (olvassa): interpelláció a pénzügyminiszterhez úrhoz a ház" adóról szóló 8790/1946. M. E- számú rendelet végrehajtására kiadott 155-000/1946. VII. P. M. számú rendelet tárgyában: Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy jóllehet a fenti rendeled mind a gazdasági épületeket, mind az iparvállalatok épületeit mentesíti a házadófizetés kötelezett" sége alól. ezt a mentességet megvonja a kertészeteik üvegházaitól? Hajlandó"© a miniszter úr a fenti rendelet" nek a kertészetekre nézve sérelmes részét meígváltoztaini'? — Budapest. 1948 május ll.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. A képviselő úr nincs jelén, tehát interpellációját töröljük. (KOSSÁ István (kp): Nem számított arra. hogy ilyen korán Ikerül sorra!) Következik Pap István képviselő úr inter" pellációja a földművelésügyi miniszter úrhoz a zöldségtermesztés t árgy ában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a ma" gyár zöldségtermesztés minőségileg visszafejlődik? Hajlandó-e a miniszter úr a szükséges intézkedéseket^ megtenni, hogy zöldségtermeszté" sünk minőségileg is megjavuljon és ezzel az exportpiacokon versenyképessé váljék? — Budapest, 1948 május ll-« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó- A képviselő úr nincs jelen, tehát in" terpelláeióját töröljük. Következik Hajdú Kálmán képviselő úr interpellációja a földművelésügyi miniszter úrévi május hó 12-én, szerdán. hoz Magyari József abasári lakos újonnan földhözjuttatottnak újbóli birtokbaheivezése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (olvassa): »Milyén intézkedéseket szándékozik tenni a földművelésügyi miniszter úr Magyari József abasári lakos, újonnan földhözjuttatottnak újra birtokbahelyezése ügyében. akit birtoklevéllel juttatott földjéből kivertek, majd a heVesvármegyei földhivatal a Magyari Józsefet jogos tulajdonából kiverőnek juttatta a földet, aki pedig a négy demokratikus párt közgyűlésént 1947 február. 2"án felvett jegyzőkönyv szerint nem is földigénylő és mint az abasári OltványEgyesület ügyvezetője, négy hónap alatt 17-000 forintot keresett? — Budapest. 1948 március 5-« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat il" leti a szó. HAJDÚ KÁLMÁN (dn): T. Országgyűlés! Interpellációm tárgya nem országos, de még nem is községi ügy, hanem csak egy egyszerű szegény ember ügye, de véleményem szerint akkor szolgáljuk igazán a demokráciát, ha minden egyéni sérelmet iparkodunk orvosolni és minden főbenjáró igazságtalanságot — még ha egyéni is — iparkodunk megszüntetni. Ezt követeli tőlünk egyéni igazságérzetünk. _ de ezt köveítieli a demokrácia érdeke is. Ugyanis az emberek véleményét a demokráciáról legtöbbször az szabja meg, hogy vájjon a demo" krácia milyen érővel igyekszik minden egyes kirívó igazságtalanságot megszüntetni, amely felett a múlt rendszer szemet hunyt, dé amely mellett a mostani demokratikus rendszernek nem szabad elmennie igazságtevés nélkül. Egy község figyeli, lehet'e az igazságtalanságból igazságot faragni — írják nekem erről az ügyről. Tehát az emberek figyelnek az ügyre és mondanak ítéletet hangtalanul a falu örök törvényei szerint a rendszer fölött az ügy jobbra, vagy balra dőlése szerintDe ezek után lássuk magát az ügyet. Heves megye Abasár községében még 1945-ben a föl" det termelési szempontok szerint osztották kiígy kapott földet Takács István jómódú gazda is. 1946-ban, mikor azután végleges kiosztásra kerültek a földeik 1 , a Takács István által hasz" nált földet Magyari József kapta és őt birtoklevéllel meg is erősítették földjében. Közben Takács István a helyi földigénylő bizottság jegyzője lett. Ebben a minőségében szemet ve" tett Magyari József földjére és mindent elkövetett, hogy a földet meg is szerezze. Igénybe' vette a rendőrséget is, hogy Magyari Józsefet megfélemlítsél és a földjéről való lemondásra bírja. Segítségére voltak ebben Takács István" nak a vármegyei földhivatal egyes közegei isMagyari József hosszas zaklatás után a részére juttatott egy katasztrális hold földről le is mondott, de a, részére juttatott míábik darab földjéről, 800 négyszögöl szőlőről még a zak" látás után sem mondott le. 1947 tavaszán Takács István többedmagával kiverte szőlőjéből Magyari Józsefet és azóta már úgy iaiz egy katasztrális hold szántóföld, mint a 800 négyszögöl szőlíő Takács István nevére van telekkönyvezve, Magyari József pedig teljesen föld nélkül viain, kivéve azt a 200 négyszögöl eaőlőt, amely aizelőtt is saját tulajdona volt.
