Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-69

365 Az országgyűlés 69. ülése 1948. évi május hó 12-én, szerdán. 366 menye a közösségre, mert előírja, hogy a mer­biaott vezető okleveles gyógyszerész legveii, aufcaianas legyen a gyógyszertár vezetésére és így a.gyógyszertár munkája folyamatosan és za var tálain ul tartassák fenn­(Arról is intézkedik a törvényjavaslat, — s ez is mutatja a tervszerűséget és az előrelá­tást — hogy a haszonbérlő, de ugyanúgy a ha­tóságilag kirendelt gyó,gyszerész : vezető is, ne osiatk a közösség iránt, legyen felelősséggel át­itatva, hanem köteles legyen megfelelő gon­dossággal őrizni is azt a vagyoni értéket, amely a gyógyszertárban fekszik, tehát önké­nyesem nem szerezhet be a megfelelő kereteket meghaladó anyagokat, nem végezhet hitelmű­veleteket, tehát a javaslat az egyéni önkényes­fcedésnek és az egyéni visszaéléseknek gátat vet. ! A közösség szolgálata domborodik ki ab­ban, a rendelkezésiben is, amely biztosítja a gyógyszertári munka folyamatosságát. Bár­mennyire magántulajdona is legyen a sze­mélyjogit gyógyszertár az illető gyógyszerész­nek, önkényes módon nem hagyhatja abba a munkáját, önkényes' módon nem hanyagol­hatja el feladatát. A szolgálat a közösség ren­delkezésére áll iés éppen ezért, ha a gyógy­szerész akár mean ' alkalmas ( erre, akár pedig valamiféle külső kényszerítő ok következtében nem tudja fenntartani a gyógyszertárát, a közegészségügyi kormányzat gondoskodik he­lyettes kirendeléséről- így tehát nem érheti an­nak a falunak lakosságát az a veszély, hegy gyógyszertár nélkül maradi Nagyon helyesen oldíja aneg a törvényja­vaslat azt is, hogy azok a kisebb 1 ! falvak, ame­lyeknek lélekszáma ötezer lakos (alatt van és így egy gyógyszertár fenntartását nem teszik lehetővé, fiókgyógyszertár létesítésével a köz­©géezségíbgyi szolgálatból ne maradjanak ki­Kiegészítő rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy ahol egy gyógyszertár vagy fiók­gyógyszertár létesítésére a feltételek nem ked­vezőek és nem alkalmasak, ott az orvosok, az állatorvosok házigyógyszertárat tarthatnak. Ezzel kapcsolatban még azt akarom ki­emelni és nyomatékosain aláhúzni, hogy a tör­vényjavaslat expressis verbia kifejezi a köz­egészségügyi kormányzatnak azt az akaratát, hogy a gyógyszertár csak olyan faluban le­het, ahol orvos van. Orvos nélkül a gyógy­szertár iái kuiruzsllálsnak lenne az eszközei. Ép­pen ezért már itt és moist annak a reményem­nek adok kifejezést, hogy a készülő orvosi rendtartást szabályozó törvényjavaslat fog­lalkozik majd a ktiruzslás kérdésének a gyógyszerésziekre kiterjesztésévei is, mert ; & gyógyszerészek — sok jó tulajdonságuk és ér­tékes munkájuk mellett — esetleg talán aka­ratlanul is hajlamosak a kuruzslásra, mert nem tudják megállani, — talán 'önzetlenül is — hogy a hozzájuk betérő betegnek, eíki egy tünetről panaszkodik, gyógyszert ne adjanak. Mivel a gyógyszer ménéig, gyógyszert csak or­vosi rendelvényre szabad kiadni, tehát a gyógyszerésznek nem szabad orvosi közremű­ködés nélkül gyógy szereket kiszolgáltatnia'. E tekintetben nem ártana a lakosság felvi­lágosítása, hogy a szenvedő ember beteg­ségének csak a tüneteit érzi, s hogy ez a tü­neti még nem masga; a betegség, (11.30) A tüne­tet megszüntetni addig nem szabad, ameddig nem állapítottuk oneg, hogy ez a, tünet milyen betegségnek a figyelmeztető jele. Az ember a fájdalomtól menekülni iparkodik, emberi ter­mészetünknek természetes folyománya ez és köziben elfelejtik az emberek azt, hogy a fáj­dalom az emberinek legjobb barátjiai, mert a fájdalom figyelmezteti nagyon sokszor olyan életveszélyes betegségekre, amely a, tudomány mai állása, szerint gyógyítható ós leküzdhető. Hogy a leigközönségesebb. mindennapi fáj­dlalnnais tünetet említsem meg, itt van például a fejfájás. A fejfájási magában bármennyire kellemetlen és gyötrő tünet is legyen, mégsem maga a betegség, hanem csupán egy tünet, és maigának árt s nagy veszedelemnek teszi ki magát az, alki amélküí, hogy szakorvossal meg­lálllapíttatnái ennek a fejfájásnak forrását, elő­idéző okát, ezt a tünetet elnyomni iparkodik, hiszen ez a fejfájás lehet agydaganat iagyhár­tyagyuiladás, fertőző betegség, lázas betegség, középfülgyulladás tünete. Száz, betegségiét le­hetne felsorolni, amelyek mindegyikének kö­zös tünet a fejfájás, tehát a tünetnek meg­szüntetése ártalmaknak és veszélyeknek a főá­rába. Vagy még veszedelmesebb és különösen a falusi lakossláig szempontjából döntő fontos­ságú az, hogy például a vakbélgyullíadásnak a tünetét, a fájdalmat nem szabad megszün­tetni, mert ennek a tünetnek megszüntetésével elmarad' az a sürgető, az a hajtó tendencia, amely a beteget az orvoshoz vinné és ezáltal elvész a gyógyítáhnak és az életmentésnek le­hetősége is. A sebészorvosok minden alkalommal bi­zonyságot tesznek arról, hogy egy morfium­injekció, amellyel hasi panaszokiban szenvedő­nek megszüntetik a fájdalmait, kataisztrófániak a forrása ós egyenesen gyilkosság, mert, ha valakinek, kilyukad a gyomra, vagy r vakbél­gyulladása 1 van, műtéttel huszonnégy órán be­lül meggyógyítható, viszont a morfiuminjek­eié megszünteti a fláljdalniafcat >s ha az illető nem megy orvoshoz, elvész az az idő. és az az alkalom, amely alatt őt meg lehetett volna menteni, meg 1 lehetett volna gyógyítatni. Igenisi nem tízével, hanem (százával, talán ezrével vannak emberek akiket a fájdalomcsillapító injekció így a halálba kerget. Tehát nyomatékosan emelem ki, hogy igenis ia< gyógyszerésznek nem elég csak köte­lességteljesítőnek lenni s megfelelő gondosság­gal végezni a rábízott feladatokat, nanem eze­ket a kereteket, amelyeket a törvény megálla­pít, és amelyeket a modern orvosi tudomány körvonalaz, túllépnie és átlépnie isem szabad. A gyógyszerész szolgálja: ki az;, orvosnak a rendeléseit, de maga ne gyógyítson és maga ne avatkozzék bele a betegségek kezelésébe, mert ahhoz nem ért és az neki nem is hiva­tássa. A gyógyszertárak felállításával éjs a gyógyszerészeti engedélyek kiadásával kapcso­latban nagyon helyes a törvénynek az a nen­delkezéfee, amely & személyjogú gyógyszertárak engedélyének odaítélésénél nemcsaík, a szak­képzettséget, nemcsak az, oklevelet vefezi figye­lembe, hanem előírja, azt is, hogy milyen hosz­szá időt kell annak a gyógyszerésznek gyógy­szerészi munkában eltöltenie és ezek után is még kategorizáljiai a gyógyszerészeket. A fiata­labb gyógyszerészek cfeak faluban, az, időseb­bek kisebb városban kaphatnak engedélyt és csak a 15 éves gyógyszerészi múlttal bíró gyógyszerész kaphat a fővárosban személy­jogú gyógyszertárra engedélyt. Ez megint egy olyan irányelv, amelyik túlnyúlik ezen, a gyógyszertörvényjavázlaton s fontos kezdenie-

Next

/
Thumbnails
Contents