Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

329 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. rendtartás 147. §-ára is, ahol taxatíve fel van sorolva mindaz, ami az ügyvéd felfüggesztését maga után vonja. Egy mondatban azonban az is benne van, hogy súlyos gyanuokok alapján már a feljelentés folytán fel lehet függeszteni az ügyvédei^ A feljelentések mindig súlyos gyanuokot tarrtaimaznaik, .kellő bizonyíték nélkül. Ennekfolytán én ágy gondolom, hogy az igazság agymiiifzter úr az ő felügyeleti hatóságánál fogva igyekezzék a kamarákat meggyőzni ar

A ró], hogy rsak kellően alátámasztott bizonyítékok alapján függesztessék fel az az üg7/vód> mért ez megjelenik a Magyar Közlönyben és a nagyközönség anmalk tudataiban él, h.o.gy a [elfüggesztett ügyvéd sikkasztást, vagy más hasonló olyan bűncselekményt követett eh amely magára az ügyvédi karra is dehonesztáló. (DÉNES István ímd): így van! Nagyon helyes!) • Ezeket kívántam elmondani az ügyvédi rendtartás törvényjavaslattánál és

! az általam előadott eszméktől áthatott ügyvédek csak egyet kérnek: bjaigyják őket élni és dolgozni a demokráciáért, a szebb, és boldogabb magyair jövendőért. (Taps az ellenzék soraibanj • ELNÖK: A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr kíván szólni. EÖNAI SÁNDOR kereskedelem- és szövetk&zetügyi miniszter: T- Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani a szövetkezetekről szóló 1D47:XL te. egyes rendelkezéseinek líjabb módosításáról, illetőieg kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvény javaslatot előzetes tárgyalás és. jelentéstétel céljából a közgazdasági és közlekedésügyi, yalamimt igazságügyi bizottságokhoz utasítani. Kérem továbbá a házszabályok 74. §-a (1) bekezdése alapján annak kimondását, hogy a bizottság a javaslat tárgyiailásat a házszabályok 35. §-ában előírt három nao mellőzésé vei kezdhesse meg. Egyidejűleg az 1948 február 27-én azonos címmel benyújtott törvényjavaslatot visszavonomELNÖK: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés ki nívómat ja, tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstételi céljából pedig kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Minthogy a miniszter úr a bizottsági tárgyalás megkezdésére megszabott háromnapos határidő mellőzését kérte* kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a keret kedelem- és szövetkezetűgyi miniszter javaslatához hozzájárulni! (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül'? CZÖVEK JENŐ iegyző: Halász Aladár! HALÁSZ ALADÁR (r): T. Országgyűlés! Lukács Vilmos képviselőtársam az előbb elhangzott beszédében külön aláhúzta az igazságügyi bizottság jelentésének azt a megálla" pítását, hogy az ügyvéd működése során nemcsak a kari érdekeket és erkölcsi követelményeket köteles szem e'őtt tartani, hanem a közérdeket, a nép érdekeit is. Lukács képviselő" társam ezt a törvényjavaslat indokolásaként idézte. Én azt hiszem nem felesleges, ha erről a helyről megállapítom, hogy a jelentésnek ez a mondata egy kissé pontatlan. A jelentésnek ez a mondata talán annak köszönheti ezt a hangzatát, hogy— mindannyiunk által ismerten T—.: rohammunkával huszonnégy óra alatt történt annrk elkészítése. Lehetséges ugyanis, hogy az ügyvédi íkari érdek a nép érdekével és a közérdekkel összeütközzön, de nem lehetséges, hogy BÍZ ügyvédi kari erkölcs bármikor is összeütközhessek vele. A kari erkölcs mindig tiszta volt- A kari erkölcsnek első követelménye 'az, hogy a közérdeket, a nép érdekét elégítse ki És legyen Szabad ezzel kapcsolatban megállapítanom, hogy ez a mondat, amely hivatva van megmagyarázni azt, hogy miért nem tehetünk mindjárt teljes lépést a. télies autonómia felé, nem az igazi okot tárja elénk. Az igazi ok az, hogy ma, amikor egy nasrv forradalmi átalakulás korát éljük, nem lehet egyszerűen kibocsátani egy bíráskodási mozzanatot teljesség ge! a politikai befolyásolás szférájából ^nélkül, hogy magának a bíráskodásnak ne válnánk veszélyeztetőivé. A mae-aro részéről szintén helyeseltem az igazságügi bizottságban — és helyeseltem ma is — azt, hogy nem teszünk túl nagy lépést az autonómia teljes megvalósítása felé, éspedig az előbb mondott okból. Azt hiszem., tisztán az elsietett szövegerésnek köszönhető, hogy bárki előtt is az a kép merül" hetne fel, mint hogyha a kari erkölcsnek bárminő vonatkozásban is összeütközésbe lehetne kerülnie a népi erkölccsel, a közérdekkel. Hiszen a régi tapasztalatok is azt .mutatják. bosry s kari erkölcsöt megvalósító fegyelmi bíráskodás srisrorúbb volt, mint az a tágabb körű elbírálás, amelyet a Kúria héttagú ügyvédi tanácsa s-yakorolt volt. Nem lehet azt mondani, hogy autonómia miként való megvalósítása., azok az etaook. anielvekben ezt az utat megtesszük, bármiképpen is más szempontok által volnának Voriátozhatók, mint a magunk legsajátabb viszo" nyainak ismerete által sugalt szempontok által. Ha körülnézünk a külföldön é« analógiádat keresünk- a legkülönbözőbb változatokat találjuk- Csak egy példát mondok. Franciaország, amely az ügyvédség kifeilndésének talán legklasszikusabb hazáia, egyszerűen nem isimeri az elsőfokon túlmenő autonóm bíráskodást ügyvédi fegyelmi ügyekben.' Ott elsőfokon a kamara keretén belül mondják ki a fegyelmi ítéletet: ez ellen kétfokű jogOsT vonatnak van helye. Elsőfokon a Cour d' AippeLhez, mondjuk a királyi táblához. — bocsánat, a »király« szót méltóztassék törölni, harminc éven át mondottam, a nyelvemen van, nem váillalom (VÉRTES István (md): Nem. szégyen!), ma szégyen (Derültség.) — másodfokon pedig egy kasszációs jogorvoslattal a Cour de Cassatiónhoz, a semmítőszéivhez. Senki sem hiányolja Franciaországban, hogy másod" és harmadfokon nem az autonómia bíráskodik. Igaz, hogy ott másként alakult ki a bíróság helyzete, másként az ügyvédség helyzete, és másként a kettőnek egymáshoz való viszonya. Mi tehát a magunk sajátos tapasztalatait ! ártottuk szem előtt akkor, amikor a bizottság általi módosított és a Pongrácz képviselőtár„sarn részéről előterjesztett további módosítással még módosítandó szöveghez jutottunk el Ezt a szöveget a mai viszonyoknak megfelelő és teljesen kielégítő megoldásként, és ezen túl" menőieg, a haladás irányában tett erős lépésként üdvözlöm és fogadom el. (Elnök: MOLNÁR IMRE. 11.54) _ r . Legyen szabad még egy-két mozzanattal