Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-61

25 Az országgyűlés 61. ülése 1948, mindetai Sikerét úgy -tekintjük, mint a magunkét. Népünk a magya^ népben öszkifbei barátot lát, akivel kulturális egyezményt kötöttünk, és reméljük, hogy a magyar-bolgár barátságot ra __ barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény fogja a közeljövőben megkoronázni. Egyetértésbea fogunk dolgozni, hogy forszégalinkban megszilárduljon a demokrácia és népeink politikai, gazdasági és kulturális életszínvonala felemelkedjék. Ismételten üdvözlöm a magyar népnek, itt a> népi országgyűlés felszentelt épületében megjelent képviselőit és rajtuk" keresztül ai magyar népeit. Fényes) sEkereket (kívánunk a mi magyar barátainknak köztársaságuk kiéipítéséíheiz, foarátságun<k

r megerősítéséhez és együttműködésünkhöz. Éljen, erősödjön és virágozzon a magyar-bolgár barátság!« (Hosszantartó lelkes taps.) ELNÖK: Fierlinger cstehszillovák iparügyi miniszter úr kíván szólni. (Zdenek Fierknger a, terembe lép és az előadói emelvény felé haladiában tiszteleg a köztársasági elnök előtt. — Altalános élénk taps.) ZDENEK FIERLINGER csehszlovák iparügyi miniszter. (Felolvassa csehmyelvű beszédét. Hosszantartó általános lelkes taps. — A szónokot a köztársasági elnök és a kormány több tagja kézfogással üdvözli. — A beszéd magyar fordités\a a következő:) A csehszlovák kormány megbízta delegációnkat, hogy tolmácsolja az új demokratikus Magyarországnak, az Országgyűlésnek, a Köztársasági Elnök Ürnak forró üdvözletét a magyar nemzeti forradalomnak e különlegesen kiemelkedő évfordulója alkalmával. A 48-as év, a mi számunkra isi, jelentős lépcsője volt ammiak, amieflíyet népünk I vívott inépji Önállóságáért, éppen úgy, minit) ahogy Magyarország számára ás fontos állomás ez a dátum történteimének új lapjain. A feudális rendszer megbilincselte lameimzetek szabad fejlődésének lehetőségét, védvén a

z öreg Osztrák-Magyar Monarchiát. Mint a csehszlovák nép, úgy\M&gyanorsziág inéiptV isi/ a nemdek rosszakaratú járma alatt nyögő ti, és szenvedett a reakció bürokráciája alatt. A robot és az uraságfi juttatások kiszívták a parasztnép vérét. A forradalmi hullám, amely Franciaországból indult ki, európaszorte felébresztette a haladó erőket, intenzív politikai tevékenységre. Nálunk Prágában és itt Pesten felkelt a nép centralizáló és Bécs hátráltató törekvései ellen. Nemzeteink velükszületett jogaikhoz ragaszkodtak: saját maguk döntési jogához saját sorsukban. A nép és a haladó polgárság egyenlőtlen harcban találta mtegát szemben a császári generálisok hadseregével. Akkor épp úgy, mint ma, a rieakcio a külföld^ segítségére támaszkodott, hogy megtörje a nép akaratát. Akkori közös küzdelmünk habár átmeneti időre sikertelenül végződött is, bátorságot adott (ai következő generációnak, hogy ,

fl

, haladás útjára lépve,, ne adja fel törekvéseit. Az elmúlt monarchia szocialista erői és a nagy munkásproletár mozgalmak közös harca lépésrőllépésre tudtai megtisztítani aspirációi ellőtt a haladás útját, akadályoztatván az arisztokraták maradi ideológistáitól ós a konzervatív polgári rétegektől. E rétegeknek káros, befolyása . volt, lehetetlenné tévén nemzeteink • békés együttélését. Csak iái második világháború, a fasizmus és nácizmus teljes veresége tette lehetővé nemzeteinknek, hogy likvidálják a multat és rendezzék körülményeiket az igaz barátévi március 15-én, hétfőn. 26 ság szellemében. Tudom, hogy még vámnak akadályok azon az úton, amely sat teljes megértéshez^ vezet, akadályok, amelyek a valóságban az előző feudális kormányzás szomorú örökségei. Ott ahol a

, mi barátságunkat nem fogja megzavarni egy osztály egyoldalú érdeke, ahol meglesz az erős akarat mind a két oldalion a megegyezésre, sikerülni fog elhelyezni az állandó ós erős (alapjait a megértésnek, ós jószomsizéds ágnak. Mi nagyon jól tudjfuk, hogy nem a dolgozó magyar nép felelős a múlt történelmében a szlovák nép elnyomásáért és a magyar feudális arisztokrácia, úgyszintén a Hortlhy-rezsim gaztetteiért. Mi tudtuk értékelni az eredeti népi tulajdonságokat^ az egyszerű magyar embert, aki épp úgy, mint mi ,

a német imperializmus és nácizmus áldozata volt. Üdvözöljük Magyarországot most. hogy a haladás, útjára lépett az új népi demoknáfcia szellemében. Meg vagyok győződve, hogy azok a kritikus napok, amelyeket éppen megérünk, méginkább közelebb hozzák országainkat, és megerősítenek bennünket azokban ia

t törekvéseinkben, amelyek az együttműködés elmélyítésének, a béke biztosításának zálogari nemcsak országunkban, Közép- és Kelet-Európában, hanem HÍ világ összes népei között is. Kérem fogadják anmiak biztosítékát, hogy a. csehszlovák nép mindig kedvező szimpátiával fogi.a követni az új _ demokratikus Magyarországnak további politikai, gazdasági és kulturális eredményeit, s teljes szívből kívánjuk Magyairország további megerősödését és teljes kivirágzását. ELNÖK: Tuk Jakévá albán iparügyi miniszter úr kíván szólni. (Tuk Jakova ,a terembe lép és az előadói emelvény felé haladtában tiszteleg fl köztársasági elnök előtt. — Általános élénk taps.) TUK JAKOVA albán iparügyi miniszter. (Felolvassa albánnyelvű beszédét. — Altalános nagy taps. — Az albán minisztert a köztársasági elnök kézfogással üdvözli. — A beszéd magyar fordítása a következő:) Uraim ós Elvtársak! A nagy évforduló, amelyet a magyar nép ma ünnepel, eszünkbe juttatja ennek a népnek forradalmi próbálkozásait a szabadságáért é&

r a függetlenségéért s az ezekhez szorosan fűződő magyar nemzeti hősök neveit, mint Kossuth, stb. A magyar forradalmi mozgalmakat a feudális és imperialista zsarnokok elnyomták, és csak egy évszázad után nyílt meg a lehetőség a szabadságszerető, forradalmi magyar nép számára, hogy azokat a célokat, melyekért küzdött, megvalósítsa.. Ma lehetővé vált ezeknek a céloknak a megvalósítása, mert a népek arénájában a nagy Szovjetunió lépett fel, megsemmisítette afl fasiszta hitleri hordákat, visszaadta a népeknek szabadságukat és megteremtette a, leheltőséget törekvéseik megvalósítására. A Szovjetunió nélkül sem Magyar ország, sem a többi nép nem volna szabad. A Szovjetunió nélkül nem volnia lehetséges a délkelet-európai országokban a nép hatalmát megerősíteni. Ezért a népiek; miiindemire készen háborúba léptek a fasizmus eHien, a Szovjetunióval együtt. A fasiszta megszállókkal elsőnek szállottak harcba Tito marsall vezetésével Jugoszlávia népei, és

1 győzelmet Járattak. Hasonlóképpen az albán nép, a mi vezetőnk, Enver Hoxha^(Hodzsa) vezetésével minden erejével harcolt és győzött A többi nép is előbb vagy később a Szov-