Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-67
03 Az országgyűlés 67. ülése 1948. lenségi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy Pongrácz Tibor képviselő úrnak a bejelentésében feltüntetett állása az országgyűlési képviselői megbízatásával n> n m összeférheftetlen. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot' teszek legközelebbi Wésünki; idejére' és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket jövő héten, folyó hó 11-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk g napirendjére tűzzük ki: 1. 1 az ügyvódii rendtartásról szóló 1937 : IV* te. módosításáról és kiegészítéséről; továbbá 2. az elhagyott javak kérdésének rendezéséről! szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, a napirendi javaslatot elfogadottnak jelenítem ki. Moat. következik az interpellációk előtér" jiesztése. Következik Hiaidu Kálmán képviselő ár interpellációja, a földművelésügyi miniszter úrhoz Magyari József abasári lakos újonnan földhöz juttatottnak újbóli birltlokbahelyezése ügyébenKérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció sző végiét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (olvassa): »Milyen intézkedéseket szándékozik tenni a földművelésügyi miniszter/úr (Magyari József abasári lakos újonnan földhözjuttatottniak újra birtokbahelyezése ügyében, akit birtoklevéllel juttatott földjéből kivertek, majd a hevesvármegyei földhivatali a Magyari Józsefet jogos tulajdonéból kiverőnek jutitlatta a földet, aki pelig, a négy demokratikus párt közgyűlésén 1947 február 2-án felvett # jegyzőkönyv szerint nem is földigénylő éö mint az albasiári Oltvány-Egyesület ügyvezetője négy hónap alatt 17,000 forinto'tt keresett? Budapest, 1948 március 5.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Nincs jelen-) A képviselő úr nincs jelen, interpellációját töröljük. Következik Teirmay István képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz az egyetemi klinikák ellátatlansága ^'tárgyában. Kérem iai jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasniCZETT JÓZSEF jegyző (olvassa): » Van-e tudomáis.R a minisizlter úrnak arról, hogy míg a mag 'in" é*sj egyesületi korházak nemeseik a háibor rús károkat póítblták, de mindennel tlökél'etesen el vannak látva, addig az egyetenii klinikák, amelyek a htáborús károkat pótolni nem tudják, sem a költségvetés keretében, sem a hároméves terv előirányzatában nem jutnak olyan összeghez, laimely a folyó gazdálkodást is lehetővé tenné? Tudja-e a miniszter úr, hogy ezzel az egyetemi klinikák háromszoros feladata: a betegek ápolása, a szükséges kísértetek lefolytatása és a jövendő orvosképzés lehetetlenné válik? Tudjahe a miniszter úr, hogy egy klinikai ágy fenntartása a legszűköseibben számolva napi 30 forintba kerül és ebből legfeljebb 15 forint áll az egyetemi klinikák rendelkezésére? Tudjane a miniszter úr, milyen valóban heroikus munkát fejtenek ki az egyetemi klinikák gazdasági alkalmazottai és orvosai, _ hogy feladataiknak v akármennyire is megfeleljenek? Hajlandó-e a miniszter úr ezen a szörnyű állapoton a fenti három nagyon: komoly szempont érdekében rendkívül, sürgősen segíteni! Budapest, 1948 áptcifc 28.« évi május hó 5-én, szerdán. ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. TERNAY ISTVÁN (ind): T. Országgyűlés! A népjóléti táre ; q tárgyalásaikor örömmel vettük tudomásul, hogy kórházügyünk rendkívül fejlődött a felszabadulási óta A népjóléti miniszter úr kezelésié, illetőleg felügyelete alatt álló kórházak jóformán teljesen pótolták már a háborús károkat, sőt a napi gazdálkodás lehetőségét is teljes egészében meg tudták teremteni. Az elmúlt' hetekben, sajnos*, alkalmam volt az egyetemi, klinikák életét egy kicsit közelebbről tanulmányozni- (RUDAS László (kp): Ott feküdtél?) A t. Háznak fogalma nincs arról a küzdelemről, amelyet az egyetemi klinikák orvosai és gazdasági alkalmazottai kifejtenek, hogy feladatuknak m&g tudjanak felelni, munkájukat el tudják végezni. Ne méltóztassanak elfeledkezni t. Országgyűlés, arról, hogy az egyetemi klinikáknak sokkal súlyosabb feladataik vannak, mint a magán- vagy egyesületi kórházaknak, mert hiszen,, mint interpellációm szövegében is megírtam, háromszoros feladat hárul az ott működő orvosokra, helyetsebben a kjliniükák vezetőire. Először: gondoskodni kell a bei-egek ápolásáról, ez — mondjuk — azonos a magán, vagy egyesületi kórházak feladataival is.. Másodszor: ki kell kisérletezniök az új gyógyszereket, külföld; és magyar feltalálók új gyógyszereit. Az egyetemi klinikák feladatja. hogy ezeket az új gyógyszereket kifcik-érletezzéír és a magyar egészségügy szolgálatába beál" lítsáfc. A harmadik feladat szintén éppen ilyen fontos ós súlyos: a jövendő orvosgeneráció képzésének kérdése, mert hit?izen a jövendő or~ vosgeneráció, az egyetemi hallgatók a klinikákon kapnak oktatást, gyiak-orlati tanítást, és az ott nyert oktatás, gyakorlati tanítás alapján indulnak majd el útjukra, hogy betegeiket meggyógyítsák. T. Országgyűlés! Igen szomorú állapotot találtam az egyetemi klinikákon. Nem beszélek arról, hogy a háborús károkat ki? részben sem tudjuk pótolni, nem beszóleík arról, hogy egy üvegablak bevágása rendkívül súlyos anyagi problémát jelent a klinika gazdasági vezetőségének. A múltkor az egyik belgyógyászati klinikán eltört egy kardiográf, amely nélkül a künika működése elképzelhetetlen. A klinika gazdasági vezetője csak a legnagyobb erőfeszítéssel ési a legnagyobb gondok közepette tudta ezt ia kardiográfot pótolni. Szólnom kell arról, hogy a klinikák gazdasági dotációja a klinikák napi megélhetését nem teszi lehetővé. Egy klinikai áigy fenntartása naponta 30 forintba kerül a legszűfcösebben számítva-, ebbe természetesen bele van kalkulálva a fűtés, világítás, az, orvosoknak járó fizetés,, a gazdásági személyzetnek járó fizetés, minden, ami egy klinikai ágy fenntartásához szükséges. Budapesten körülbelül 1500 ággyal rendelkeznek az egyetemi klinikák, tehát naponta 45.000 forint, egy évre átszámítva 16.425.000 forint az az összeg, amelyből a klinikák el tudják látni az oda bekerült betesreket. Ezzel szemben a klinikáknak a költségvetéséiből 4.5 millió, a hároméves tervből 3.5 millió forint bevételük, tehát összesem 8 millió forintjuk van egy esztendőben, a Sizükséges 16 millió forint helyett. III II Nagy megterhelést jelent a klinikáknak az, hogy körülbelül másfélmillió forinttal tartoznak még a fővárosnak közszolgáltatások,
