Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

283 Az országgyűlés 66. ülése 1948. indokolta ós magyarázta a magyar kormánynak ebben a kérdésben követendő eljárását, Éz nekem elegendő és megnyugtató volna teljes mértékben. Rudas képviselő társam azonbain azt mondta, hogy a nem együttélő feleségek ós kiskorú gyermekeik is lehetnek bűnösök, akik itthon vannak. Lehet, hogy igaza van, mondottam, sőt, vámnak bizonyára ilyenek is, de a különélő feleségek és gyeirmekek között jóval kevesebben vannak olyanok, akik tudnak férjük, .atyjuk manipulációiról és bűncselekményeiről, mint az együttéliők között, márpedig ez iái többség, a különváltan élő feleség és gyermek. Ezért indokolt, hogy a szövegbe azt vegyük be. hogy határozottan vonatkozik a törvény az együttélő feleségre és gyermekekre; és hogy azután az itthon különválltan élő feles-égre és gyermekekre vonatkozik-e, annak elbírálására megadja a törvény a módot s a kormánynak megvan itt a vizsgálat és a döntés joga. Ezért ehhez _ az indítványhoz kénytelen vagyok ragaszkodni. ELNÖK: A szakaszhoz több szónok nincs feliratkozva. A vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. FÖLDES MIHÁLY (kp) előadó: T. Országgyűlés! Székely Imre Kálmán képviselő úr a 4. §-hoz szószerint a következő módosító javaslatot nyújtotta be (olvassa): »Nem terjed ki az állampolgárságtóil való megfosztás a feleségre és a kiskorú gyermekekre, ha ezek a férjet, illetve az atyát küllföldre nem követték, illetőleg a felhívás folytán visszatértek Magyarországra.« Dénes István képviselőtársaim pedi»g a következő módosító javaslatot nyújtotta be (olvassa): »A kormány határozata az állampolgárságtól megfosztott személy vele együtti élő feleségére és kiskorú gyermekére is kiterjed, ha ezt a határozat kimondjia.« T. Országgyűlés! Mi vei & törvény javaslat eredeti szövege pontos és szabatos, az előterjesztett módosító javaslatokkal szemben tisztelettel kérem az eredeti szöveg elfogadását. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 4. §-t a bizottság szövegezésében fogadni el. szemben Székely Imre Kálmán és Dénes István képviselő urak módosító indítványiaávall (Igen! Nem!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 4. §-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a törvényjavaslat 5. §-a. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a szakaszt felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a

z 5. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 6. §-t.) ELNÖK: Szólásra következik a szakaszhoz feliratkozott szónokok közül? • FARKAS GYÖRGY jegyző: Székely Imre Kálmán! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (dn): T. Országgyűlés! A vagyonelkobzás kétségtelenül büntetés. Büntetést pedig csak olyannal szemben lehet kiszabni, aki bűnös. Ebből a szempontból kifogásolnom kell a 6. §-t, mert ^azt mondja, hogy ,

a kiskorú gyermek vagyonát is el kell kobozni, ha magyar állampolgárságától megfosztották. Méltóztassék elképzelni egy olyan esetet, amikor egy három-, négy-, vagy évi május hó í-én, kedden. 284 ötesztendős gyermeket visz magával a szülő külföldre és a felhívás ellenére nem tér vissza. az a gyermek. Hát tehet ez az apa bűnéről? Lehet őt ezért büntetni? Az én igazságérzetemmel nem egyeztethető össze, hogy ez a büntetőjogilag felelősségre nem vonható kiskorú a vagyonát veszítse büntetésjelleggel akkor, amikor bűne nincs. Ezért tisztelettel kérem módosító indítványom elfogadását. m ELNÖK: Szólásra következik a szakaszhoz feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Slachta Margit! SLACHTA MARGIT (nt): T. Országgyűlés! Székely, képviselőtársam csak arra az esetre kívánná, hogy ne vonatkozzék az elkobzás a gyermekre, ha nem volt az apa bűnös. (SZÉKELY Imre Kálmán (pk): Nem! Nem így mondtam! Általában!) Akkor tévedtem. (Felkiáltások a kommunista párton: Egyezzenek meg!) Én. magam részéről azt kérném, hogy ne siessen a kormány a hozzátartozókat az apa, illetőleg az anya cselekedetéért — mert esetleg az anya az, aki külföldre ment — vagyonától megfosztani. Rendkívül flagrénsnak kell lennie annak az esetnek, mikor a család tagjai részt ^vesznek a családfőnek egy olyan cselekedetében, amelyért igazságos a vagyonel" kobzás. De ezen tükoenőleg volna egy tiszteletteljes kérdésem, nem tudom vájjon az államtitkár úrhoz vagy az előadó úrhoz intézzem'e? (Felkiáltások a kommunistapárt soraibanz Mindegy! Akihez tetszik!) Mi a szándéka ennek a szakasznak, amikor azt mondja, hogy az elkobzás a kiskorú gyermekekre is kiterjed. Tehát a nagykorú gyermekét eszerint nem zárják ki a tulajdonból? Az ón felfogásom szerint, ha már egyáltalán kizárunk valaki t, akkor sokkal inkább zárhatjuk ki a nagy" korút, mert egyrészt róla inkább feltételezhető az, hogy részes volt szülőjének a bűnébem, ha ilyen bűn fennforog, másrészt a nagykorú már meg tudja keresni a maga kenyerét, fenntartásáról gondoskodni tud, a kiskorú pedig nem. Miért) hozunk tehát olyan rendel" kezest, amely a nagykorú gyermeket meghagyja a tulajdonában, — legalább is én ebből azt látom — a kiskorú gyermeket ellenben kizárja? A törvénynek ez a szakasza mindenesetre sok embert fog visszatartani a távozástól, természetesen megint nem a. bűnözőkre, az alacsonyan gondolkozókra, a jellemtelenekre gondolok, hanem a nagyon is íelkiismeretes emberekre, akik az általam máa* kétszer is hangsúlyozott lelkiismereti konfliktus ellenére is fontolóvá teszik, ne maradjanak-e itt bent. nehogy családjukat vagyonától megfosszák ás elvegyék kicsiny gyermekeitől azt. amire okvetlenül szükségük van. De t. Országgyűlés, kérdezem, jó- lesz-e ez? Szolgálja-e a közügyet? Jóié ilyen kényszert alkalmazni, amely az apát vagy az anyát visszatartja attól, hogy a jmsga~ meggyőződése : szerint cselekedjék? (Mozgás a s^Qcid'd£mekraiapárt soraibanJ "'. i

. Justus képviselőtársunk mondották •— és ebben nagyon sok méltánylandó és megfontolandó dolog van — hogy aki mentaiitasilag nem tud beilleszkedni — tehát nem bűnök és bűntények miatt —.hanem mentaiitasilag nem ' tud beleilleszkedni, az inén jen. Ezt mondom ón