Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-65

231 Áz országgyűlés 65. ülése 19Í8. sarkalja-e a kisvállalatok vezetőit és tulaj" donosait az a gondolat, hogy ha elérik a százas létszámot, az állam elveszi a vállalatot? (Gúnyos derültség u kormánypártokon.) Világos tehát, hogy az illetők úgy fognak dolgozni, (SZOMOLYAI Ágostonná (kp): Hogy ne érjék el a százat! így, is van!), hogy ne érjék el a százat. (KUNSZERI Gyula (md): Meg kell állni a kilencvennél!) Ez, világos. Ahányan önök közül vállalatot fognak létesíteni, nyilvánvalóan önölk is arra fognaik gondolni, hogy ha elérik a százas- létszámot, elveszik a vállalatot, hát minek törekedjenek előre! (KOZMA József (kp): Kilencvenkileaic kizsákmányolásából is meg fog élni!) Ugyanígy az állam érdekeit sérti az, hogy a javaslat szabadalmakat, védjegyeket, miniakoliekciókait stb. is el akar venni, mondván, hogy ez az intézkedés részben abból ered. hogy tőkét sáboinak ki. (PÁL József (szd): Láttunk is ilyen példát! Vittek is ki! — VAJDA Imre (szd): államtitkár: Szabadalmakat is kisíbolnak!) A tőke még más szempont alá esik, de ha egy magánembernek van egy gondolata és azt szabadalmaztatja, VAJDA Imre (szd): államtitkár; Sőt másnak a gondolata és ő csak megvette! Például az Alkalcdia!) azzal kell számolnia, hogy az állam ezt tőle bármikor elveheti. Bár az ország érdekében állana, hogy az a szabada" lom itt gyümölcs özizék (tfj. OROSZ Sándor (kp): 1919-bem így szabadalmaztatta a 25 botot!) és annak hozadékát a magyar gazdasági élet élvezze, az- aki rájött arra a találmányra, gondolkodni fog arról, hogy az a találmány ne itt szabadalmaztassék (SZOMOLYAI Ágostonná (kp): Hanem Amerikában! Én parasztasszony vagyok, de ezt mégis kitalá" lom. — Zaj a kommunistapárton.) és ne itt gyümölcsözzék, ha mindenáron, minden vonalon mindent államosítanak. (13.00) Teszek egy prepozíciót. (Halljuk! Haltjuk! — FAEAGŐ György (szd): államtitkár: Hogyan lehet többet termelni? — SZOMOLYAI Ágostonná (kp): Az én családom nem lesz államosítva, mert kis vállalat ás maga dolgozik! — KUNSZERI Gyula (nd): Nincs száz tagja! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) Kérdezzük meg az ott dolgozó munkásoktól, hogy ez az egész tör vény javaslat a dolgozó nép érdekeit szolgálja-e? (FARAGÓ György (szd) államtitkár: Azt szolgálja!) Szavaztassunk meg minden vállalatot, nyilatkozzanak meg az ott dolgozó munkások (Felkiáltások az ellenzéken: Titkosan!) titkos szavazás útján, r pártatlan szavazatszedő bizottságok jelenlétében: akarják-e ezt az államosítást a saját esetükben! (Zaj a kommunista- és a szociáldemokratapárton — Közbe" szólás a néppárton: Tessék elfogadni! — Pál József (szid): Kérdezzék meg a munkásokat! — DÖBRENTEI Károlyné (kp): Nem ismeri a munkások hangulatait! — SZOMOLYAI Ágostonná (kp).- Cseppet sem ismeri a munkások hangulatát csak annak a munkásnak a hangulatát ismeri, aki a maga háta mögött ül! — DÖBRENTEI Károlyné (kp): De Krisztus sem a gazdagok barátja volt, hanem a szegényeké! — ZENTAI Béla (kp): A munkaverseny lendülete megmutat ja, mi az üzemek véleménye! A munkások maguknak dolgoznak a magukéban! — ILKTJ Pál (kp): Menjenek ki és kérdezzék meg saját maguk! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) Csatlakozóim: továbbá Pócza képviselőtársam véleményéhez, és megjegyzéseihez a köévi április hó 29-én, csütörtökön. &3á vetkezőket fűzöm. (Közbeszólás a szociáldemokratapárton: Kiegészítésül!) 'Amikor az ember elolvassa, hogy a kormány közérdekből egyes államosított sajtó vállalatokat, nyomdákat a Szakszervezeti Tanács használatába akar adni, akkor csakis arrk gondolhat, hogy szegények (SCHIFFER Pál (szd): Szegény S'iachta!) el lehetnek nyomva, nincs egy siajtóváilalatuk, nincs public'tásuk, nincs, egyetlen napilapjuk, nincs lehetőségük tarra, hogy gondolataikat terjesszék (SCHIFFER Pál (azd): gúnyosan: Nincsenek gondolataik!) & most valami deus ex maehinia lehetővé tette, hogy beletegyenek a tör vény javaslatba egy paragrafust, amely által legalább egyik vagy másik nyomdához hozzájussanak, hogy elmondhassák azt. amit alkarnak és amit kívánnak. (Közbeszólás a kommunistapárton: Ez fáj magának! — Zaj.) De mi van a keresztény sajtóval? (ILKU Pál (kp): Mi van az etikájával!) — Egy hang a kommunistapárton: És a kozmetikájával? — Derültség a kommunista- és a szociáldenwr kpatapárton.) A keresztény sajtó a felszabadulás utáni negyedik évig nem tudott napilapot kapni- Bevezették az előzetes cenzúrátHa valamely keresztény vállalat vagy keresztény író egy katolikus, egy keresztény könyvet vagy tankönyvet afcar megjelentetni, hónapokig tart, ameddig a cenzúrahivatal azt kiadja; ha valamit nyomtatni akar. akkor esetleg a betűszedők, a nyomdászok a saját iniciatívájukból. vagypedig kívülről jövő óhajra nem hajlandók azt kiszedni. (Zaj a kommunista- és a szaciáldemokratapárton.) Ha megjelenőik egy sajtótermék, esetleg elkobozzák már, a gépnél, nem engedik kijönni, vagy ha átment az előzetes cenzúrán ós megkapta a terjesztési engedélyt, betiltják és így tovább. Milyen igazság, milyen demokratikus igazság fejeződik ki abban, hogy azt a keveset, ami mégis van... (VAJDA Imre (szd) államtitkár egy lapot mutat fel.) Igenis, az »TJj emberiről van szó, ezzel kapcsolatban leszek bátor egy közleményt felolvasni, amely nem. jelenhetett meg és a t. Országgyűlés bírálata alá bocsátani. (Halljuk! Halljuk!) Ha támadásban részesülünk, nincs módunkban magunkat védeni- Nem tudjuk igazolni, hogy mi az alapja annak, amiért támadta tünk, mert az nem jelenhetik meg nyomtatásban. Miért? Talán államellenes volt'? Talán kártékony a közre? Nem, hanem azért, hogy ne lehessen egybevetni vele azt a kritikát, amely arra következett, mert hiszen akkor minden önálló gondolkozású ember azt mondaná: ez a vihar, ez a zúdulat, az a stílus, amellyel zúdultak, viharzottak, kritizáltak, ütöttek, nincs igazio'lvia azzal, ami meg" jelent. De a bizonyításra nincs mód, a kifogásolt szöveg nem láthat na-pvilágot. (Mozgás és zaj 'a kommunista- és a szociáMemokratapár' ion.) T. Országgyűlés! Amikor tegnap éppen ebben a tárgykörben beszélt Barankovics képviselő úr a katolikus egyház fejéről, a római pápáról, akkor iitti egy megjegyzés hangzott él (Egy hang a néppárton: Otromba megjegyzés!) azon az otrombán kívül az, hogy Vájjon ' jelent-e meg már a magyar sajtóban méltatlan hangú kritika a római pápáról. Nemcsak a római pápáról jelent meg. a Vatikánról is.