Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-65
207 r Az országgyűlés 65. ülése 1948. évi április hó 29-én,, csütörtökön. 208 országával jól funkcionáló kereskedelmi megállapodásaink vannak, ia Szovjetunióval különösen nagyjelentőségű és széles volumenű kereskedelmi szerződést volt szerencsénk kötni. Ezeknek az országoknak mindegyikében tervgazdálkodás, vagyis népgaizdálkodás folyik. össze akarjuk hangolni gazdasági életünket ezeiknek az országoknak gazdasági életével. Ama törekszünk- hogy harmonizáljon — mégpedig minél hamarabb — ezeknek az országoknak tervgazdasági programja a mienkkel. Be hogyan volua ez elképzelhető akkor. ha nemzetgazdaságunk jelentős és fontos ipari szektorai, amelyeknek termelési metódusai messze kihatással lehetnek egész gazdálkodásunkra, a magánkapitializmus szabad vadászterületei maradnak? A népi demokráciák' gazdasági együttműködése a békének, <a nyugaHlomnak és a biztonságnak döntő faktora. Ebből az együttműködésből rni kimaradni nem akarunk, nem is fogunk. (Élénk taps a kormáptivnrtokon.) T. Országgyűlés! Mi céljainkat és törekvéseinket nem rejtettük véka alá és ezután sem szándékunk véka alá rejteni. A szocialista gazdálkodás irányában akarunk haladni!, a néni demokráciák országaival és felszabadult népeivel együtt, a Szovjetunió példáját követve, hogy áttörhetetlen gátat építsünk az újra fenyegető világgazdasági válság nusztító áriadata ellen. Előbb-utóbb minden nép rálép a népi demokrácia útjára, a nyugateurópai népek is rá fognak lepni erre iáét útra, ha majd ráiuk szakad a Marshall-terv csődje. (Ugy van! Uffy vcunf Élénk taps a kommunistapárton és a szociáldemokratapárton.) Azt kérdezik tőlünk idegesen és aggodalmasan: Hát ezek 1 után ugyan hol áll meg az állaimo sírás? Azt feleljük: A dolgozó milliók létérdekének a határán. (Ugy van! Ugy van! Élénk taps a kormánypártokon.) De ez talán- t. Országgyűlés, nagyon is általános megjelölés volna, ezért hozzáteszem még", hoigy ezem a határon belül van a paraszt földje, a kisemberek műhellyé, boltja, azok az üzemekamelyeknek államosítása értelmetlen és haszontalan. (Taps a kormánypárton.) Vagyis eszünk ágában sincs a munkával szerzett, a Jétfenntartó munka folytatásához szükséges termelőeszkö'zölk' állaim osítása, és 1 persze 'mese csak nem is gondolunk az igazi, tehát alulról felépített, a munkások, parasztok, dolgozó kisemberek hozzájárulásából létrejött szövetkezetek államosítására. Ellenkezőleg, minden lehető segítséget meg akarunk és meg is fogunk adni az igaizii szövetkezeteknek, elsősorban a falusi szövetkezeteknek. (Élénk taps a kormánypártok soraiban.) hogy élettel teljes. az egész nemzetgazdaság^ szempontjából hasznos tevékenységü l ket , kifejthessék és minél jobban fejthessék ki. A magyar nemzetgazdaság három szektora, tehát az áfctmosított üzemek, a magántulajdoni üzemek, földek műhelyek, boltok és a szövetkezeti gazdálkodás szektora mé^ nagyon sokáig fennmarad, egymást kölcsönösen kiegészítve. Nem kell tehát, mint itt elhangzott, hogy az államosítás alá nem került gazdasági szektorokban nyugtalan sála- és bizonytalanság üsse fel ai fejét. Ellenkezőleg, állítom, nyugodtabban és biztonságosabban termelhetnek, mint valaha, amükor örökösen fejük felett lógott a terhes bankkölcsönök árverése, mint fenyegető Damokles-kard és a nagytőke zsarolással egyenértékű árpolitikája. A kisexisztenciák, akik a régi feudál-kapitalista rendszerben csak látszatfüggetlenségben éltek, valójában azonban súlyos függőségi viszonyban voltak, most végre valóban önálló és független exisztenciákként élhetnek. Most végre az állaimnak, a demokráciának, a nép államának a közjót szolgáló védelme alatt élhetnek. Nem tudom, t. Országgyűlés; hogy mindez mennyiben felel meg az evangéliumi szocializmus szellemének. (Mozgás a kommunistapárton-) de hoigy az igazságnak, az igazságosság szellemének megfelel, az bizonyos és talán éppen ezért nem fogadja el Barankovicsi képviselő úr pártja ezt az igazságosság felé irányuló, igazságot szolgáltató, a népet felemelő és-i boldogító törvényjavaslatotSzemünkre hányják a túloldalból azt is. hogy ezzel az államosítási intézkedésünkkel tulajdonképpen szószegésit követtünk el. mert his'zien azt hirdettük -hogy a magábtulajdon alapján állunk. Nyugodtan állíthatom, hogy ez >a:z álláspont nem változott, szószegést nem követtünk el, csak ennen más fogalmaink vannak a magántulajdonról, mint a tőkésekuCK és e&atlósaiknak. Más a nézetünk erről, mint a polgári közgazdászioknlak. Mi a dolgozó emberek magántulaj donánaik elvét tartjuk szentnek és sérthetetlennek és különösen a munkások, parasstok és > dolgozó értelmiségiek egyetlen magántulajdonát, az emberi munkaerőt. Ezt tartjuk mi az állam minden védelmére méltónak. Az emberi munkaerő valóban g legszentebb magántulajdon. Ugyanilyen védelmezni való magíáhtulajdoü ain is. arait a paraszt a maga és családja aprajanagyjának verejtékes munkájával, néha a koplalásig menő önmegtartóztatásával szerzett, a kisiparos műhelye, boltja, a szellemi ember munkaeszköze vagyis minden munkával és nwn kisajátítással szegzett magántulajdon. Miért volna és miért lehetné szent, különösen •a mi demokráciánkban, a rablással szerzett magántulajdoni (Üay vam,!^ Ügy van! Élénk taps a, kormánypárt okon.) És miért szenteljék meg az állaim törvényei a, kizsákmányolással szerzett magántulajdont, amelyet a termelőeszközök birtokosai és értéktöbblet kisajátításával szereztek, hiszen az ilyen tulajdon a nincstelen, a szerszám és termelőeszközök nélkül álló, tehát a birtokos osztálynak kiszolgáltatott emberek munkájának kizsákmányolásából ered, amint azt Sohiffer képviselőtársam a tegnapi nap folyamán széles adattömeggel, néha megrázó aidatokkal bizonyította. Csak azt vesszük el s adjuk az állam birtokába, ami aa államot, a nép demokratikus közönségét megilleti s méghozzá úgy vesszük el. úgy vesszük vissza, a kisajátítók kisajátítása ezzel a törvénnyel úgy történik, hogy érintetlenül hagyjuk a kiártalanítás elvéti. Az érdekeltek és a magántulajdon hamis tanainak hívei perhorreszikálják. hogy a kártalanítás mértékét és a kártalanítás megfizetésének határidejét a törvényjavaslatban nem konkretizáljuk. Ez igaz, de a kormány a törvényjavaslat 11. §-ában félreérthetetlenül leszögezi, hogy az állami tulajdonba vétel kártalanítás ellenében történik és hogy erről majd külön törvény intézkedik. Ez a kérdés egyelőre csak így volt megoldható, hiszem általános jogszabályt a: kártalanításra most még lehetetlen volt alkotni. Ezeknek az üzemeknek helyzete, vagyonjogi
