Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-61

13 Az országgyűlés 61. ülése 10 oiÉlis elnyomás folytonossága volt. A történe­lem teljes egészében igazolta 1848 liegnagyoíbb fiát,, Kossuth Lajost, aki minden erejének meg­feszítésével harcolt az ellen, amit az 1867-es ki­egyezés jelentett. 1848/49 legitim folytatása mi vagyunk; a magyar népi demokrácia. (T\aps p, Kormány­pártokon,) Mi folytatjuk azt, amit Kossuth Lajtos és nemzedékié megkezdték, de az akkori nemzet­közi viszonyok folytán befejezni nem tudtak. Mi vagyunk az, 1848-as forradalom szent hagyományainak hű letéteményesei, mi törtük össze végleg és örökre a feudális nagybirtok­rendszert, és adtuk át , a földet a 48-as honvé­dek paraszti viadékainak. (Általános tqyps rt. kor­mánypártokon.) Mi szüntettük meg a. dézsmát és a robotot, amikor, a nincstelen napszámosból, zsellérből béresből a saját földjén szántó-vető, arató gazdát csináltunk. Mi szabadítottuk fel az ipari munkást, aki még 1944-lblen is , a nagytőke vagyonáért és jö­vedelméért izzadt, és csak osztályöntudatába és harokészségében különbö'Zött a céhek kiszol­gáltatott legényeitől. Mi, — a miagyar népi demokrácia — adtunk iskolát a népnek az 1848. évi törvényhozás szel­lemében, mely az államra ruházta a nép műve­lésének kötelességét. És végül, mi teremtettük meg és szilárdí­tottuk meg ia Szovjetunió segítségével Magyar­ország szabadságát és függetlenségét. (Lelkes taps a kormánypártokon.) amelyért a száz. esz­tendővel ezelőtti szabadságharc honvédéi vé­rezitek és pusztultak. A cárizmus, az orosz nép legjobbjainak tiltakozása dacára adta oda miar gát eszközül a Habsburg-dinasztiának, hogy az bilincset verhessen a szabadságáért és függet­lenségéért küzdő magyar népre. Ezit a bilin­cset a hatalmjas szocialista világbirodalom ve­zére-, Sztálin generalisszimus száz ^ esztendő múlva az egész orosz nép támogatásával tépte le kezeinkről. (Hosszantartó taps a kormány­pártokon. — 11.00) De örökösök vagyunk lábban is. t. Ország; gyűlés, hogy .össze tudjuk egyeztem a nemzeti érdekeket az egyetemes emberi érdekekkel, az egyetemes emberi haladással, hogy tudunk egyszerre hazafiak és demokratikus világpol­gárok lenni. Szolgálni tudjuk &z oszthatatLan békét és az oszthatatlan szabadságot egyaránt. Egyetlen nemzet szabadságát és békéjét sem lehet biztosítottnak tekinteni addig._ amíg reakciós viLágbatalomra, törő, imperialista erők készek ismét vérbe és tűzbe borítani a vi­lágot profitjuk és uralmuk megmentése és fenntartása érdekében. Nem élvezheti egyetlen nép sean háborítat­lanul és megnyugvássiail szabadságát mind­addig, amíg vannak népek, amelyek nem sza­badok és vannak országok. mint # például Görögország, ahol vérnek kell folynia a sza­badságért, az idegen imperialista erők ellen. Mi a hazafiságot úgy értelmezzük, hogy nemcsak magunlkinak, hanem a többi népeknek is követeljük az oszthatatlan szabadság áldá­sait. Mi a magyar függetlenség és szabadság­harc nyomdokain járunk, amikor a békét és biztonságot a felszabadult nemzeteik demokra­tikus társaságában keressük, abban a szövet­ségben, amelyet Kossuth Lajos lángelméje elképzelt, kitervelt, reális szerkezetében fel­vázolt, de aminek megvalóisítását csaknem \8. évi március 15-én, hétfőn. 14 egy évszázadra terjedő életében nem láthatott meg. Azok a pártok, amelyek ma Magyarorszá­got kormányozzák és amelyek mögött a nép áll, a magúik számára is levonják 1848/49 tanulságait. Megtanulták, hogy a pártvillon­gás, a vezetők: súrlódása és viszálya sokban hozzájárult a száz esztendővel ezelőtti hősies szabadságharc elbukásaihoz. Érthető, hogy a népellemesi renídíí alkotmány, a nemesi kivált­ság és a főúri vag-yonok élvezői nem tudták belenyugodni a joihbágy felszabadulásába, a közteherviselésbe, a robot, dézsma és tized el­törlésébe. Hiába kongatta meg Petőfi ia vész­harangot és követelt leszámolást. A haza lété­ért vívott élethalálharc annyira lekötötte az első függetlein magyar kormány erőit, hogy a köztársaság belső ellenségeivel, »a, belső bitangokkak nem tudott leszámolná, és égető gondjait még tetőzték a belső egyenetlenségek, viszályok, 'itntrikák. Mi okultunk a nuulit tanulságain. A ma­gyar (kormány mögé tömörült demokratikus pártok: egyetértése^ kohéziója és szolidaritása erős, mert a .koalíció mindéin pártjának egy a hitvallása: népi demokráciánk megszilárdítása és népünk felemelése. Ennelk az együttmunkál­ikodásnak imég jobban el kell mélyülnie, onég tökéletesebbé kell kovátesolódn%, hogy népüinlk ügyét töretlenül, akadálymentesen szolgál­hassuk. Mi nemcsak felismerjük a reaikeió marad­ványait, hanem tisztában vagyunk — bár­milyen jelentékteleninek látszik is — annak romboló hatásával. És tudjuk azt, amit Petőfi l3 , belső ellenségről momdott, hogy ^>egy (közülük (százakat ront 1 el, mint a pohár borban az egy csepp méreg« és készen is vagyunk végleg le is számolni velük. (Taps a kormánypártokon.) A magyar nép tudja és látja, hogy m; : i sze­rencsésebb körülmények között, mint Kossuth Lajos, beváltjuk Ígéreteinket, megvalósítjuk feladatainkat. A (nemzet vezetését nemcsak formailag, hanem ténylegesen is a dolgozó nép kezébe juttattuk, a (maroknyi kiváltságos réteg helyett a föld, bánya, kohó, üzem ikinesei ,a közösség tulajdonába mentek át. A munkást éppenúgy döntő tényezővé tettük az ipari termelésbein, mint ahogy a parasztnak adtuk a latifundiu­mokat. Népünk fiai előtt megnyitottuk a tanu­lás., a művelődés, az emelkedés útjait. Külpolitikánkat a demokrácia ós a béke frontjára vezettük, függetlenségüinjk bástyáját a békeszerető népek szövetségére építettük, természetes tehát, hogy a pártok tömörülése, egyfromtbaépítése egyben a magyar nép egyre jobban összekovácsolódó egységét is jeleníti. A magyar belső politikának nincs ós nem lehet más útja, mint haitalmában megerősíteni ós felemeM azt a népet, amelynek ősei száz évvel ezelőtt véreztek a szabadságért és vívták meg a maguk szabadságharcát Kegyelettel és hódolattal 1848/49 hősiéinek és nagyjainak tettei és alkotásai iránt, tekin­tetünket a jövő felé szegezzük, ós amikor az ő emlékezetüket) törvénybe iktatjuk, ezt a tör­vényt olyan törvények sorozatába ékeljük be, amelyek az ő munkájuk, áldozatos harcuk ós mártiromságuk betetőzését! ós megvalósulását foglalják magukba. Ebben a szellemben kérem a törvényjavas­lat elfogadását.. (Hosszantartó lelkes taps a Ház minden oldalán-)

Next

/
Thumbnails
Contents