Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

179 Az országgyűlés 47. ülése 1948. különös gonddal kezelt területe. A háború körülbelül 600,000.000 forintra beesülhető kárt okozott kórházainknak, Ilymódon természetesen még távol vagyunk a tulajdonképpeni céltói, hogy a betegellátás minden lakosra kiterjeszthető legyen. Ma a főfeladatnak annak kell lennie, hogy a múltban különösen elhanyagolt parasztság betegellátásán segítsünk, hogy betegellátásunkban is különös gondot fordítsunk a tüdőbetegség elleni küzdelemre, a csecsemők, a gyermekek és a háborús sérültek jobb ellátására. S hogy a költségvetés szem előtt tartja ezeket a főíeladatokat, azt bizonyítja például az, hogy a tüdőbetegek, csecsemők és gyermekek számára rendelkezésre álló ágyak száma ebben a költségvetési évben már felülmúlja a békebeli ágyszámot. Az előirányzat ilyen tetemes emelését részben az Állami Hadigondozó Intézet, a kisbéri állami kórház, a szolnoki állami tüdőbeteg kórház létesítése, a debreceni állami hadigondozó gyógyintézet állami kórházzá, a budapesti hadigondozó gyógyintézet állami orthopéd borházzá való átszervezése, s a Fehérkereszt Gyermekkórház államosítása tette szükségessé, Hoizzájárult továbbá az Állami Alkalmazottaik: Gyógyintézetére fordított nagyobb összeg új ágyak felállításához és az élelmezés javításához. A legnagyobb emelkedés, bármennyire is alatta marad a szükségletnek* a nem állami kórházakban és gyógyintézeteikben ápolt szegénysorsú betegek ápolási költségeire fordított tételnél tapasztalható. A betegellátás területére tartozik még a szegénysorsú betegek gyógyszerellátását, az OTI és a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesületének mentési célokra adott hozzájárulás és a kórházak céljaira vásárlandó 'kastélyokra előirányzott összeg. Ugyancsak idetartoznak az egészségügyi szakoktatás költségei is. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell említenünk a gyulai és kaposvári kórházak melletti ápolónői tanfolyam létesítését és a szegedi kétéves ápolóképző tanfolyam megszervezését. A »Gyermekvédelem« cím alatt előirányzott kiadások összege 39,691.700 forint, a költségvetési keret, 20.76%-a, a tavalyihoz képest 22,599.700 forint emelkedést mutat. Ebből állami gyermekvédelemre 22 millió, társadalmi gyermekvédelemre 5.5 millió, kisdedóvó intézetekre és napközi otthonokra 12 millió forint esik. Az állami gyermekvédelem területén komoly javulást hoz az idei költségvetési évben az állami menhelyek orvosi és gondozónői személyzetének növelése. 24 új menhely! szakorvos és 49 új gondozónő alkalmazása az eddiginél lényegesen jobb egészségügyi és szociális gondozást fosr biztosítani. Ezenkívül 1943 óta ebben az évben fog először újra bekövetkezni az összes menhelyi gyermekek ruhával és ci- , pővel való eílátása. , f A kihelyezett gyermekek gondozási' díjai még mindig irreálisan alacsonyak, bár százalékos emelkedést mutatnak a tavalyihoz képest. Ezideig egyetlen állanldó gyermekvédelmi kisegítő intézményünk, a 250 gyermeket befogadó hajduhadházi gyermekotthon a tavalyi összegnél lényegesen jelentékenyebb összeghez jut. Ha mindehhez még hozzávesszük az állami menhelyek élelmiszerellátásának megjavítását, kidomborodik a költségvetésnek az a célkitűzése, hogy a menhelyi gyermekek ne a társaévi február hó 17-én, kedden. 180 dalom könyöradományaiból élő, anyagilag és erkölcsileg önmagukat alacsony abbrendűeknek érző emberekké nevelődjenek, hanem mint iá társadalom minden téren teíjesértékű tagjai kerüljenek gyermekéveik után a társadalomba. Gyermekvédelmi szempontból nagy jelentősége van az állami gyermekvédelmeit kiegészítő társadalmi gyermekvédelemnek. Éppen ezért a költségvetésinek a társadalmi gyermekvédelemre fordított kiadásai a tavalyihoz képest több mint 600 százalékos emelkedést mutatnak. Körüllbelül 45.000 árva és szegény gyermek ellátásáról gondoskodó napközi otthon és bölcsőde kap rendszeres ellátmány ti A napközi otthonok támogatása során különös figyelemben részesülnek az aszályisujtotta vidékek és a bánya vidékek intézményeiA gyermekvédelemnek fontos területe a kisdedóvás is. Ezen a téren jelentős változást jelent 87 új óvónő és 400 új dajka munkábaállítása, ami a túlzsúfoltság megszüntetését, a gyermekekkel való intenzívebb foglalkozást és az óvodák napfcöziesítését teszi lehetővé. A napközi otthonokhoz való hozzájárulás öszszege az idei költségvetésben a tavalyi 18.000 forintról több mint 2.5 millió forintra emelkedik, ami 400 napközi otthon rendszeres^ támogatását, s havi 16.Q00 gyermek állandó étkeztetését teszi lehetővé. A gyermekvédelmi kiadások összegét tetemesen emeli az óvónők tavaly bekövetkezett fizetésrendezése is, amely kétségtelenül a munka intenzitásának növekedését hozza magával. Űj kiadásként jelentkezik a költségvetésben az időközi napközi otthonoknak nyújtott több mint egymillió forintos támogatás. Ezek a napközi otthonok körülbelül 10.000 gyermeket érintenek, tehát komoly szociálpolitikai szerepeti töltenek be. Mindezekbői láthatjuk, hogy a költségvetés az állami gyermekvédelem mellett különös gondot fordít a preventív gyermekvédelenM*e, olyan intézmények létesítésére, amelyek megakadályozzák a diolgozó emberek gyérmekeinelk elkallódását, elzüllését. A napközi otthonoknak a múltban szinte ismeretlen hálózata az idei költségvetésben 50 százalékkal kibővül és újtipusá abból a szempontból is, hogy szervezésükben az állam és a közületek szorosan együtt dolgoznak a demokratikus társadalmi szervekkel. Az elmúlt nyáron a napközi otthonok fejlesztése valóságos népmozgalomoná alakult és a költségvetés ennek a társadalmi úton is alátámasztott mozgalomnak fokozott támogatását irányozza elő. A társadalombiztosítás címe alatt előirányzott kiadások összege 6,546.200 forint, a tavalyi összegnek több mint kétszerese. Ennek • az öszszekneik jelentékeny része, 6 millió forint hozzájárulás a gazdasági munkavállalók társadalombiztosítási költségeihez, A helyzet ugyan.iis az, hogy a gazdasági munka vállalók társa' dalombiztosításával kapcsolatos költségek a munkavállalók által fizetett díjakból teljes összegükben nem fedezhetők. Ennek oka elsősorban az, hogy a mezőgazdasági társadalombiztosításnak viselnie kell annak a 70.000 főnyi öregségi és özvegyi járadékosnak a járadékterhét, akik a nagybirtokos Magyarország egymillió főt számláló munkavállalói tömegéből kerültek ki. Éppen ezért látta a népjóléti minisztérium mellőzheitetlennek, hogy amikor végre ennek a múltban teljesen elhanyagolt