Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

1.75 Az országgyűlés 47. ülése 1948, döntené ország-unkat. (Ugy van! Ugy van! a néppárt soraiban.) Azonban sokat árthat országunknak az is, ha ilyen végzetes külpolitika látszatába keve­rednék akár az ország, akár valamennyi párt. Amit idevágóan a mi pártprogramunk s az én parlamenti beszédeim magukban foglal­nak, azt minden változtatás nélkül valljuk. Radó képviselőtársunk kijelentette előttem, hogv ő is ezt vallja és beszédében külpolitiká­ra egyáltalában inem gondolt, de az seni for­dult meg a fejében, hogy a »harmadlk út« ki­fejezést olyan értelemben használja, ahogyan ezt / mostanában a magyar belpolitikai viták során pro vagy komtra használni, szokták. An­nál kevésbbé fordulhatott meg mindez a fejé­ben, mert a belügyi tárcához szólt hozzá és mert sem ő, sem pártunk a marxista pártok között folyó vitába beavatkozni nem kívánt és nem kíván. A harmadik út kifejezés azonban,, mint a félreértések mutatják, nem volt szeren­csés. Ez az eset is mutatja, hogy a legutóbbi na­pok ideges hangulata nem kedvei?: a tárgyilagos és jóindulatú parlamenti vitáidnak, sőt még egy­más puszta megértéséneik sem. (NAGY Károly (kp): Szóval ez tárgyilagos volt?) Szeretném megjegyezni, hogy mi sohasem vontuk kétségbe a koalíciónak azt a jogát, bogv minket a legszigorúbban toírálljom és e jogának gyakorlását soha nem is _ nehezmé­nyeztük, de nyilván a kormány is tiszteletben kívánja tartani az ellenzék szólásjogát (Tar>$ a névvárton), ann'mt ezt illetékes tényezők ellőttem ma ki is fejezték. (ÉMnk helyeslés és taps a néppárton.) ELNÖK: Napirend szerint következik, a népjóléti tánca költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához a magyar kommuinlstapárt. a függet­len kisgazdámért, a szociáildemokratapárt, a demokrata néppárt, a nemzeti parasztpárt, a független magyar demokratapárt, a magyar radiikálispárt és a keresztény női tábor jelen­tettek he szónokokat, éspedig Weil Emil, Oseh­Szombatby László, Botyánszki Pálné, Pete Ferenc, Baráti József. Sz. Szabó Pál, Kende Zsigmond és Kisházi Mihály országgyűlési képviselőket. A bejelentést az országgyűlés tudomásul veszi­Jóboru Magda előadó képviselőtársunkat illeti a szó. JÓBOKU MAGDA (kp) előadó: T, Országa gyűlés! A magyar népjólét} minisztérium részletes költségvetéséit kívánom ismertetni. A népjóléti minisztérium idei köttségye^ tése az elmúlt évhez képest 119.5 millió forint emelkedést mutat, a tárca költségvetési kerete a tavalyi 114 millió forintról 223-5 millió fo­rintra emelkedett Ezt az emelkedést egyrészt a stabilizációt követő állandóan fokozódó ter­melés, a saját erőfeszítésünkre támaszkodás helyes politikája, másrészt az a körülmény tette lehetővé, hogy a demokratikus kormány­zat komoly gondot fordít a népjóléti tárca keret éhe tartozó feladatok minél eredménye­sebb megoldására. Természetesen mindazok előtt világos, akik ismerik azt a pusztítást, amelyet a há­ború a népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozó területen is végzett, hogy a tárca költ­ségvetésének a tavalyihoz képest több mint kétszeresére való felemelése steim biztosíthatja évi február hó 17-én, kedden. 176 sem egészségügyi, sem szociálpolitikai téren a mutatkozó hiányok és igények kielégítését. De ez nem is lehet máskép, ha figyelembevesz­szük, hogy a felszabadulás után például az állami kórházak száma a háborúelőtitinek 32 százalékára esett vissza, a tüdőbeteg- és nemi­beteggondjQzók működése egyideig teljesen szünetelt, menhelyeink 54 százalékkal kevesebb gyermekét tudtak befogalni, mint korábban, és hogy minden egyélb területen hasonló volt a helyzet. Ha mindehhez még hozzávesszük a hadi­fogüiyokJkal és hadigondozottakkal kapcsolatos fél adatokat és figyélemheyesszük a háború előtti rendszer népellenes egészségügyi és szo­ciálpolitikáját, akikor nyilvánvaló, hogy még mindig szükségszerűen ellentétnek kell len­nie a mutatkozó igények és az ország" te­herbíróiképességét visszatükröző költségvetési keret között. Mindezeket figyel emhevóye meg kell álla­pítani azonban, hogy a népjóléti minisztérium költségvetése a népű demokrácia követelmé­nyeit, politikai és elvi szempontjait!szem előtt tajrtva, komolyabb eredmények elérését teszi lehetővé, mint amekkora eredmények más, ke­vésbbé helyesen megválasztott szempontok alapján elérhetők volnának­Az eredmények növelése szempontjából döntő jelentősége van a minisztérium költség-­vetésében érvényesülő ama szempontnak, hogy a iminiszténium fő fellia)diatának ma már nem a nyomor enyhítését tekinti, hanem a dolgozók életszínvonalának emelését; nem feledkezve meg a még mindig létező nyomor orvoslásáról a költségvetés, a fő gondot intézmények léte­sítésére és kibővítésére, az egészségügyi és szociálpolitikai szolgállat kiszélesítésére ós ja­vítására fordítja. A népjóléti minisztérium költségvetése új bipusu, népi demokratikus költségvetés, amely kifejezésre juttatja, hogy a dolgozók állama nem arra törekszik, hogy egyes kirívó bajok gyógyításával elterelje a figyeilmef iái töbíbi bajról és a bajok alapvető okairól, hanem tervszerűen munkálkodik a dolgozó nép élet­színvonalának felemelésén. Egy másik szempontja a tárca költségve­tésének, amely növeli az eredimjényéket, az, hogy a minisztérium egészségügyi és szociál­politikai célkitűzései érdekében mozgósítani kívánja a tömegeket. Az eddigi tapasztalatok lailapján ezt abban a meggyoződéshen teszi, hogy az igazán eredményes népjóléti politiká­nak alapfeltétele, hogy a népi tömegek érde­keltté váljanak ebben a politikában és aktivi­zál ód janalk egyes feladatai elvégzésére. A népegészségőri hálózat továbbépí­tése, társadalmii szervek bevonása napközi ott­honok létesítésébe és sok más egyéb mutatja a népjóléti minisztériumnak ezt azt az eleddig ismeretlen, a népi demokrácia követelményei­hőil fiakadó tendenciáját. Szükséges^ még megemlítenünk azt is, hagy a tárca költségvetése különös gondot fordít ia múlt reakciós politikája okozta kirivó hiányok pótlására. Kórházakat létesít, bővít és szaipo­rít olyan vidékekem amelyeknek lakosságába múltban teljesen nélkülözte a szakszerű kór­házi i kezeliést. Különös-gondot fordít a tüdőbe­tegség gyógyítására. Állandó és időszaki nap­közi otthonokat létesít a dolgozó esalládloik éle­tének megkönnyítésére. Ezek és hasonló intéz­kedésiek főképpen a múltban annyira elhanya­golt falusi lakosság egészségügyi ós szociális viszonyainak javítását célozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents