Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

157" - Az- országgyűlés Í7. illése 1948. - tossága nem vitatható el. A gyorsan * fejlődő gazdasági élet gyors közlekedési lehetőségeket is kíván; ezért fejlődött oly rohamosan személy­es teherautóiforgalmunk is. A gazdasági hely­zet változása ugyanis megköveteli, hogy neesak a ritka hálózatú és még több tekintetben ne­hézkesnek maradt vasúti teherszállító eszkö­zökkel lehessen,- a termékeket, különösen az idénycikkeket, főképpen a többszöri átrakást nem tűrő gyümölcsféléket szá-lítani,_ hanem a háztól-házig szállító s így a többszöri rakodást mellőző teherautószállítással is, A * vasúti vonalainktól távol fekvő közsé­geket, tanyaosoportokat kell sürgősen össze­kötni autóbusz járatokkal is. E téren már ör­vendetes haladás tapasztalható, mert teher­gépkoesiforgalmunk már a múlt év február­jában túlhaladta az 1938. évi forgalmat, hi­szen hazánkban már egy évvel ezelőtt két és félezerrel' több teherautó volt forgalomban, mint 1938-ban >3 ez a szám az élet követelmó­nyeineik megfelelően azóta még növekedett. , . Amilyen örvendetes azonban az a tény, hogy autóállományunk messze felülmúlja a háborúelőtti állomány mennyiségét, segítse-, , gére sietve a gyorsan fejlődő gazdasági élet­nek) annyira fájdalmasan keli megállapíta­nunk; hogy az autózáshoz szükséges műutakat nem tudjuk rendelkezésre bocsátani. Ez az egyik legszorgalmasabb miniszté­rium nagy erőfeszítéssel szép eredményeket ért el a háborús igénybevétel és a szándékos \ rombolások után a műutak helyreállítása te­rén is.-különösen az állandósított műutak hely­reállítása terén, úgyhogy ebben az évben ezek az állandó burkolatú utak újból kifogástalan f', állapotba kerülnek. Belátjuík, hogy ezeket a drágább építésű műutakat kellett gyorsabban kijavítani- mert. itt a későbbre halasztással nagyobb befektetés ment volna veszendőbe, így azután a kényszerű halasztás folytán is tovább romlottak a gyöngébb minőségüknél fogva is jobban megrongálódott, hengerelt makadám/utak. Ezeken a valamikor hengerelt utakon már eléggé keserves ^az utazás. Még súlyosbítja e tárca gondját az> hogy , a 4832 km hpsszú állami útvonalból 2570 , km hosszúságú az ilyen javításra váró vagy új borítással hengerelendő makadámút. Állami utainknak tehát több mint fele még helyreál­lításra vár. Hátha még azt is figyelemhevesz­szük, hogy legtöbb megyénkben többször any­nyi a törvényhatósági út, mint az állami út! Országos viszonylatban ötször annyi a tör­vényhatósági utak hosszúsága* mintegy 25.550 km. JBár a törvényhatósági utakra is szüksége van a vidéki gazdasági életnek, mégis azok jókarbahozatalát késlelteti az a tény, hogy a gyönge terméseredmények:• miatt a törvényha­tóságok által a megyei utak fenntartására előirányzott összegek csak részben folynak be. Például Zemplén megyéiben csak 20%-ban folyt be* az erre a célra szükséges bevétel, ami csafk a személyzeti kiadásokat fedezhette és az út­építésre semmi nem 1 jutott. így a szegényebb megyék is a kormányzat támogatására vár­nak, ami e tárca gondjait' tovább súlyosbítja. A vicinális jellegű utak már csak utoljára jöhetnek sorra a javítás rendjén. Nagyon meg­rongálódtak a bekötőutak is. ahol^ egyáltalán voltak, de igen sok helyen még építeni kel­lene azokat. A tárca költségvetését vizsgálva, meghök­ken az ember azon, hogy a most tárgyalt cím 4. rovatánál csak 7,420.000 forinttal van több évi február hó 17-én, kedden. 15$ felvéive a tavalyihoz képest az állami közutak fenntartására, amely összeg az előirányzott 35,740.000 forinthoz képest alig jelent emelke­dést, ha f igyeletmbevesszük az egy óy alatt be­következett drágulást is és ha összehasonlít­juk a tárca elé tornyosuló sok-sok' feladattal. Én azonban érdeklődtem illetékes helye­ken a közlekedésügyi minisztériumban és meg­győződhettem arról, hogy a feladatok nagy részét* a hároméves terv hivatott majd megol­dani, így többek között a nagyon fontos és gyorsán megépítendő bekötőutak létesítését,— ami nagy vigasztalás lenne a dolgozó paraszt­ság számára, mert a tanyaiak is fizetik az út­adót, — a hároméves terv fogja megvalósí­tani. Ha már a hároméves tervnél tartunk, meg kell mondanom; elismeréssel vettem tudomá­*sul azokat ,a megnyugtató és örvendetes ada­tokat, hogy eddig mi valósult már meg a há­roméves tervből. Az idő rövid ahhoz, hogy minden adatot felsoroljak- ezért csak egy-két példát emelek ki. A bekötő utak elkészítésé­vel kapcsolatban ebben a költségvetési évben 589.000 köbméter föld megmozgatására van szükség és ebből már készen van 547.000 köb­méternyi földmunka, ami tehát eddig a fel­adat 93%-os megvalósítását jelenti. Vagy pél­dául erre a költségvetési évre 191.000 köbmé­ter kőanyag szállítását tervezték, s ebből ed­dig 89.000 köbmétert szállítottak le, ami tehát a cél 46%-os megközelítését jelenti akkor, ami­kor kevésszámú vasúti gördülőanyagunkat még a téli tüzelőanyag szállítása is lekötötte. Egyébként is meggyőződtem arróL hogy a közlekedésügyi minisztérium alkalmazottai átérzik a feladatuk fontosságát és nagyon szorgalmas munkát végeznek, mert tudják, hogy ha kétszerannyit teljesíthetnének a köz­iekedésügy korszerűsítése terén, még akkor is nagyon el lennének maradva a lelketlen há­borús rombolások és a rendkívüli túlhasználás miatt. Azt is megállapíthattam, hogy pártunk­nak e téren is érdemes támogatni a hároméves tervet, mert e helyen, e tárcával kapcsolatban is kijelenthetem, hogy a demokrata ^ néppárt támogatja a hároméves terv megvalósítását. (Elnök: IMPLOM FERENC. — 15.00) Már az előbb említettem, a törvényhatósá­gok nagyon szegények ahhoz, hogy a törvény­hatósági utakat és hidakat is hamarosan jó­karba hozhatnák. Ezért arra kérem a minisz­ter 'urat, legyen szíves-a Zemplén vármegyei törvényhatósági" utak újjáépítésére a megyé­nek segélyt vagy kölcsönt kieszközölni a költ­ségvetésen túlmenően.- Különösen a szerencsi járásban yannak olyan ideiglenes hidak' ame­lyeik már sürgősen újjáépítendők. Nagyon kérein a miniszter urat, hogy az állami műutak osztályozása terén tegye meg azt a változtatást, hogy az elsőrendű fontos­ságú utak közé vetesse fel a miskolc—sátoralja­újhelyi útszakaszt, mert ennek különösen miskolc—bodrogkereszturi szakasza mindenkor a legjobban igénybevett műutak közé tartozott es niost is inkább igénybe van véve a nagy forgalom folytán, mint például a miskolc— kassai útszakasz. Ha sor kerülhet újabb útsza­kaszoknak makadám helyett állandó burkolat­tal való átépítésére, akkor ezt a miskolc— sátoraljaújhelyi szakaszfc kellene a legelsőként átépíteni. Ez az útszakasz különösen Miskolc­tól Bodrogkereszturig van többszörösen igény­bevevő, mert e tájon tér el a közlekedés előbb

Next

/
Thumbnails
Contents