Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
149 Az országgyűlés 47. ülése 1948. Az áruforgalom , mellett lényegesen megjavult és megnövekedett 'személyforgalmunk is. Ezen a téren azonban még rendkívül sok a tennivaló. Emlékeztetek arra, hogy 800 teljesen jó állapotban elhurcolt, többnyire első- és másodosztályú személykocsink jelenleg is Németország főként amerikai és angol megszállás alatt álló övezetében van, ,s annak ellenére, hogy ezekre a kocsikra nekünk rendkívülii , szükségünk van éis hogy kénytelenek voltunk 650 teherkocsit személykocsivá átalakítana mert maisként a forgalmat nem tudtuk volna lebonyolítani, a megszálló hatóságok és a felsőbb kormányzati szervek arra az álláspontra helyezkednek, hogy csak akkor hajlanr dók a mi vasúti gördülő anyagunkat vissza^ szolgáltatni, ha nii ellenanyagot szolgálta tünk vissza, amivel pedig nem rendelkezünk, mert a németek ide német vasúti személykocsikat nem hoztak akkor, amikor a magyar kocsikat elvittékSzemélyforgtaümunk megjavítására a nyári időszakra máris felkészülünk. Többek között elhatározott szándékunk, hogy ez év nyarán levegyük az országutakról iá tömteges teherautó-személyforgalmat és tízezer , százezerszámra vigyük a Balatonra ós más üdülőhelyekre a heti munkában elfáradt magyar dolgozókat. (Általános taps.) A nyári májusi menetrend az összes Budapestről kiágazó fővonalainkon biztosítja a napi két pár gyorsvonatot vagy gyorsmotorvonatot, ezenkívül napi két pár személyvoniaitot, két viszonylatban pedig: . Budapest—Debrecen és - Budapest— Miskolc viszonylatban a napi három pár személy vonatot és két pár gyorsvonatot. Fokozatosan kiépítjük a kettős vágányokat, s ebben á tekintetben persze egyelőre még nem gondolhatunk arra, amit itt iaiz egyik képviselő úr javasolt, hogy egészen új kettős vágányokat építsünk ki- Egyelőre .. a kérdés az, hogy maradék nélkül helyreállítsuk azokat a kettős vágányokat, amelyek a múltban meg" voltak. Itt két fővonalunkra gondolok, ahol még hiányzik egy-egy darabon a kettős vágány, a budapest—miskolci és a bndapest—debreceni vonalra, mert a többit már helyreállítottukIgen fontos számunkra a forgalom rendkívüli megnövekedésével kapcsolatban, hogy fokozottabb figyelmet fordítsunk a biztonság kérdéseire, a. balesételhárításra. A forgallóm sűrűségéhez képest a balesetek száma nem szaporodott, ellenkezőleg csökkent. Ez a tény, hogy a forgailom sűrűségéhez képest a balesetek száma nem szaporodott, számunkra ennek ellenére nem megnyugtató. Ezért mi most a vasútnál központi kérdésként kezeljük a forgalom biztonságának kérdését. Éppen tegnap tartottunk- a MÁV igazgatóságában egy igen szokatlan ós összetételéből kifolyóan a muOtban elképzelhetetlen értekezletet, egy értekezletet, amelyen az egész ország területéről mintegy 400 an vettek részt. Részi vett a közlekedésügyi miniszter és ré«z:t vettek a közlekedésügyi államtitkárok- a MÁV ieraznatói^az üzletvezetők, az osztálymérnökséL>'ek vezetői, nagy állomások főnökei, forpiailmisták, v moT-donvvezetők. pályamesterek. váMókezeFők. tehé + Műiről fefelé és aduiról felfelé mindenki, akinek a forgalomhoz* a vasút bizton- . t.árv.u-,0- ., Kqio.c-effi^ elhárításához köze van(Helyeslés és taps a Ház minden oldalán,) Meg kell mondanom, hogy én mint közlekedésügyi miniszter ott néhány váltókezelőtől 1 évi február hó 17-én, kedden. ,1£0 nagyon sokat tanultam és tanulhatott a MÁVigazgató is, persze a váltókezelők is tanulhattak egyetmást a MÁV igazgatóitól- (Taps.) Rendkívüli súlyt helyezünk az oktatásra, megjavítjuk a műszaki berendezéseket, s mindennek a* célja, hogy a magyar vasút pontosság, megbízhatóság tekintetében Európa első vasútja legyen- (Taps.) Ezt megköveteli >az ország, a magyar népi demokrácia és a magyar vasút becsülete. A vasútasság szociális intézményeinek továbbfejlesztése terén is tettünk számos lépéstKeleti képviselő úr kifogásolta azt, hogy mi a MÁV betegbiztosítónak a költségvetésben 85 millió forint hozzájárulást biztosítunk,_ hasonlóképpen nagy összeget, 11 millió forintot biztosítunk a postasbetegbiztosítónak. Arra kért engem, hogy a jövő költségvetésbein ezeket az összegeket szüntessem meg és ezeknek az összegeknek a terhére javítsuk meg az úthálózatotÉn erre azt mondom, nem, a képviselő úrnak nincs igaza. Mif jelent az, ha megszüntetem a MÁV és a posta betegbiztosító .intézet számára'előirányzott hozzájárulásoikatf Ez annyit jelent, hogy rontjuk a vasutasok" fes postások helyzetét. (Uay van! TJgy van! a kommunistapárton.) Márpedig mi nem rontani, hanem javítani akarunk- Az úthálózatot nem a vasutasok ?és postások bőrére kell javítani, hanem termelésünk növelésével, az állam bevételeinek, az állami üzemek eredményes munkájából fakadó bevételeinek növelésével, kell lehetőséget találnunk arra, hogy az úthálózatot feljavítsuk és kiépítsük. (Helyeslés a kommunistapárton) . A vasút újjáépítésénél és fejlesztésénél nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaság érdekeiről sem- Általában maga a vasút természetesen az egész lakosság mi üdén rétegének az érdekeit szolgálja, de különleges szempontként is figyelembe vettük a mezőgazdaság érdekeit akkor, amikor kézbevettük a, mezőgazdasági, általában a gazdasági, úgynevezett kisvasutak ügyét. Szerény eszközeinkhez és lehetőségeinkhez kénest ez természetesen csak a kezdet. Néhány héttel ezelőft adtuk át a forgalomnak az első nem újjáépített, hanem teljesen újonnan épített kisvasútat, a Tótkomiós-Békéssámsoai közötti vasutat. Rövidesen átadunk a forgalomnak egy másik ilyen teljesen újonnan épített ( vasutat, a Kisújszállás—Kun csorba, közötti vasutat, és természetesen sok-sok hasonló vasutas fogunk még építeni, hogy a mezőgazdaság úgynevezett istenhátamögötti helyit bekapcsoljuk az ország vérkeringésébe. (Helyeslés és taps-) Postai szolgálatunk számos ága messze maga mögött hagyta a békeidők forgalmát, annak ellenére, hogy berendezéseink távolról sem olyanok, mint békeidőben voltak, pedig béke"dőben sem voltak már nagyon korszerűek. Jóllehet a pos% szolgáltatásainak díja több mint másfél év óta ütem változott, 1946 augusztus l~e óta semmiféle emelés nem történt és semmiféle emelést nem szándékozunk ezentúl sem . bevezetni, ennek ellenére a posta pontosan minden hónap 1-éin befizeti az állampénztárba a jövedéki feleslegként előirányzott másfélmillió forintot, vagyis az évi 18 millió forintot az utolsó fillérig. Emellett a post a hároméves tervberuházásait jórészt a saját bevételeiből fedezi, pedig ezek a beruházások nem kicsinyek A postai szolgálat terén leggyengébb pontunk kétségtelenül telefonszolgálatunk, még10*