Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
139 Az országgyűlés 47. ülése 1948. 1 • t De a költség-vetésben is történtek intézkedések aziránt, hogy ezek a panaszok ininél előbb kiküszöbölődjenek és minél gyorsabban megépüljenek azok a telefonközpontok, amelyeknek révén a poéta ebben a tekintetében is százszázalékosan tudja majd teljesíteni hivatását. Ebben a tekintetben jó példával járnak elő a posta dolgozói, műszerészei, akik huszhuszonkét órát dolgoznak "naponta .azért, hogy az átmeneti zavarokon valamennyire segíthessenek. Naponta igyekeznek husaonöt, ötven vagy hetvenöt teletonkaposolást létesíteni azért, hogy valahogyan át tudjuk vészelni azt az időt .amíg a telefonközpontok elkészülnek. £ Most már csak ( egyetlen adatot szeretnék fel olvas ni, hiszen a vita során már rengeteg sok számadatot olvastak fel Le kell azonban szegeznem azt a tény, hogy táviratforgalmunk ma harminc százalékkal nagyobb az 1938-as forgalomnál. A posta problémáit dolgozóinak szociális helyzete szempontjából vizsgálva, azit kell mondanom, hogy a postások szociális helyzete • nem rózsás, de érdekűikéen kétségtelenül sok minden történt. Évtizedeik alatt nem történt annyi, mint az utóbbi évben, hosry mást ne említsek, itt volt a postások státusrendezése é?i a postamesteri kar államosítása, amivel évtizedes mulasztást tett jóvá a közlekedési niinifczter úr, amikor ezeket a jogbizonytalan- . ságbsn és lehetetlen helyzetben élő embereket átvette a posta hivatalos státusaiba Itt feledlek azokra az ellenzéki kritikákra*, amelyeik iái bizottsági tárgyalás során is, de itt a. plénumban ás azt hangoztatták, hogy a postánál és a vasútaiál ennyi és ennvi emberrel van több ínia, mint volt 1938-ban. Ez a beállítás nem felél meg a valóságnak. A postánál nincs több ember, mint amennyi volt. Ellenben ezeket az embereket most bevették a státusba ós javadalmazásuk most már a dologi kiadások teréről átjött a személyi kiadásokhoz. Ez a válasz arra a kérdésre, hogy vájjon tényleg nagyobb lett-e la posta személyzeti létszámai. Rendezték az éjjeli pénzek, a imozgópostások kii óméterpónzeiniek ügyét, de van még egy kéireleni, amelyet a postás dolgozók nevében a miniszter úr elé szeretnék terjeszteni- Nagyon kéreim a miniszter urat, 'hogy rendezze végre a megfelelő költségvetési lehetőségek mellett a túlóradíjaik kérdését úgy. mint ahogyan a többi dolgozóiké rendezve van. Eddig ugyanisa postánál az a rendszer, hogy kiutalnak egy j bizonyos összeget egy-egy hivatal számára és. azt elosztják aiszerint. hogy mennyi jut egyegy emberre, akik túlóráztak, holott az^ ipari üzemekben ós másihol is annak, aki túlórázik, éppúgy meg kell fizetni a kollektív szerződés általi megszabott külön 1 díjat, mint az egyéb díjakat. (DÉNES István (md): Nagyon helyes!) Nagyin kérjük a miniszter urat vezesse be a postánál a teljesítmény-bérezést, hogy aki többet dolgo'zik, aiz többet ás keressen. Kérjük >arra is, hogy iái postánál a higiénikus berendezéseiket a lehetőségekhez képest fejlessze, és gond osk oldj ék arról, hogy a postás dolgozók eniberekshez méltó helyeken teljesíthessék kötelességüket. Folytatná kell a szociális gondozást, inteirnátusokat kell létesíteni tamfolyamhallga.,tók és vidékiek részére. A postamesteri karnak pedig az a kívánsága, hogy ha már bevették őket az állami státusba, teljesen egyenriaingúaík legyenek a régi státusbeliekkel. Barankovics képviselőtársam elismerést évi február hó 17-én, kedden. IW prezentált költségvetési beszédében, Gerő miniszter úr felé, megállapítván, hogy bár ennek a minisztériumnak minden ténykedése építés, alkotás és termelés, mégis ahelyett, hogy több lenne a költség vetési előirányzata a tavalyinál, inkább kevesebb lett. Ez & szerénység jellemzi az alkotókat. Én lajzomiban arra kérem Gerő miniszter urat, hogy ebben a kérdésiben is legyein kissé rámenős a pénzűgyminieztéirium felé, ne legyen túlszerény, verekedjen asak ki minél nagyobb összeg eket, mert azokból; a postás és vasutas dolgozók éhező és nyotmoegó gyermekeinek kenyér jut. Mélyen t. Országgyűlés! így látjuk mi a fizikai, gazdiasági és lelki újjáépítését az országnak- Az elienzéik általaiban perhorreszkálja azt, hogy má egyes kritikáit ellenségesen fogadjuk. Nem vagyunk azonban hajlandók jóhiszemű kritikának elfogadni azt, ha egy képviselő feláll a túlsó oldalon és a laikus bírák- : kai szemben a szafkbíráskodásról tart dicsőítő beszédet, amikor mi a bőrünkön éreztük azoknak a Sizakbíróknak minden o'ztaiygyülölettől elfogult ítélkezését. Ne reiklliamálják rajtunk a klasszikus demokráciát azok, akik igyekeztek asz. azért való harcunkat eltiporni segíteni. Ne álljon fel a képviselő urak közül senki •.. (Kigyullad a beszédidő végét jelző lámva.) Akikor ezt már nem is mondoom el. csak a következőket jelenteim ki: élesen és keményen verünk vissza minden olyan kritikát, amely akaratlanul, de iméginíkább ha tudatosan odatendál, hogy a demokráciát ócsárolva visszacsempéssze a magyar nép kezére és lábára újból a rabbilincset. Mi a magyar népet vezetni akarjuk, ,a, szellemi és fíiziikaJÍ felemelkedés útján, meg alkarjuk és meg fogjuk tanítaná arra, hogy y eimberbez méltóan, szabadságban, békében, félelem nélkül éljen, hogy lekerülve a szégyenpadról, laíhiOvá a fasiszta métely juttatta, elfoglalja az őt múltjánál fogva méiltán megillető helyet a szaíbaidl népeik stzaíbad viliágában és induljon további ezredévek feléMivel úgy látom, hogy ennek a tárcának vezetője tiszta fej jel'ós kemény kézzel ebben az irányban rajzoljak! és építi a jövendő Magyarország képét és mivel iránta, mind magam, mind pártom a legnagyobb bizalommal viseltetik, a-költségvetést magam és pártom nevében elfogadom. (Tarp>s a kormány pártokon és a magyar demokratavárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt ! szónokok közül? _^ KISS KÁROLY jegyző: Hegyesi János! H'BGYESI JÁNOS (pp): T- Országgyűlés! A közlekedésügyi minisztérium költségvetésé'nek tárgyalásánál szinte önkéntelenül is szükségét érzi^ az ember anmialk, hogy visszagondoljon három .évre' és emlékezetébe idézze a v felszabadulás utáni időket és á lápotokat. Aki ezt tszívében lelkében becsületes érzéssel megteszi, az — állítom — nem/oktalan kritikával illeti újjáépítésünket, h'atnem éppen a közlekedésügyi 'minisztérium hároméves munkáján keresztül meglátja azt, hogy ez a/ sokat szenvedett, kifosztott, tönkretett ország milyen erőfeszítésekre volt képes ez alatt a három esztendő alatt. A közlekedésügyi ^miniszter úr -jés az előadó úr általi megokolt költségvetésről úgyszólván nem is tudóik bírálóilag szólni, Ugy érzem, hogy itt nem bírálat, csak helyeslés a helyénvaló: a közlekedésügyi miniszter úr megtette a maga kötelességét. Sok dicsérő szó hangzott