Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
127 ' Az országgyűlés 47. ülése 19í8 volt ia MALERt forgalma. A fc MALERt 1938ban 7500 utast, 16.000 kilogram árut szállított és 260.000 kilométert repült. A felfokozott teljesítményű háborús években, így 1942-ben 26.000 utast és 30.0000 kilogram árut szállított és 900.000 kilométert repült. Ezzel szembán fiatal polgári repüíővállalatunk, a MASzOVLET, amely csak 1946 október 15-én kezdte meg működését, 1947-ben már 48.000 utast és 390.000. kilogram árut szállított és 1,200.000 kilométert repült;- Ezek a számok a hároméves terv végével átlagban több mint kétszeresükre fognak emelkedni. Polgári repülésünk rövid másfélesztendejének eredményei, a gyors fejlődés .azt bizonyítják, hogy a- repülés közlekedésünknek valóban fokozó-. dóa,n fontos része lesz. T. Országgyűlés! Néztzük meg, hogyan tudta a közlekedésügyi minisztérium Gerő miniszter úr vezetésével ezeket a kiváló, nemcsak hazánkban, de külföldön is elismert eredményeket elérni; má. az oka, hogy ez a minisztérium messze maga mögött hagyta újjáépítési eredményeivel azokat a tárcákat, amelyeknek feladata szintén az újjáépítés gazdasági életünk más -területén; mi az oka, hogy itt nem történhettek olyan nagyarányú .visszaélések, amilyenek történtek, sajnos, az iparnak más területén!. Először is ezeket a>zi eredményeket én azzá] magyarázom, hogy a közlekedésügyi minisztérium volt az egyetlen, amely már az első peretői kezdve, illetve, amióta Gerő miniszter úr vezetése alatt áll. tervszerűen dolgozik. Még szó sem volt a hároméves tervről és már az egész ország tudta, hogy ez vagy az a híd megbatározott, előirányozott idő alatt, illetve idő i előtt ellikészült. A másik, amivel ezeket az eredmény eket indokolni kívánom, az az új munkamódszer, az a munkastílus, amelyet elsősorban és legelsőnek a közlekedésügyi minisztérium honosított, illetve valósított meg. A munkaversenyek megszervezése különösen fokozta a munka termelékenységét és kialakította, az új, önkéntes mmar kaifegyeilmei Emlékezzünk rá, 1945-ben, amikor a minisztérium tervszerűen kitűzte a tízeaer Vasúti kocsinak és az ötszáz mozdonynak újjáépítését, ez nemcsak azt jeleintette, hogy miar abban az időben előre meghatározott terv szerint dolgozott a minisztérium, hanem azt is jelentette^ hogy megmozgatta. a közlekedésügyi dolgozók széles rétegeit, de ezen túl a® ország összes 'dolgoz óit, és ezek az első munka versenyek komoly alapjai és tényezői lettek a magyar demokrácia/ most már mind fokozottabb, mind gyorsabb tempóban ki alakiul óban lévő új munkafegyelmének, a munkához való viszonyánakA harmadik dolog, ami szintén nagymértékbem elősegítette ezeknek a komoly eredményeknek elérését, a közvetlen irányítás, a közvetleja ellenőrzés a munka gyakorlati végrehajtásában. Mindenekelőtt ismeretes azok előtt, akik ennek a minisztériumnak munkáját figyelemmel kísérték, hogy Gerő miniszter úr naponta személyesein ellenőrizte például a hídépítési munkálatokat, hogy Gerő miniszter úr megjelent a legveszélyesebb munkahelyekéin -is. leszállít ; a kesszonokba. felment az állványokra, egyszóval mindenütt megjelent, ahol az emberek dolgoztak. A negyedik dolog: a-minisztérium vezetői összeforrtak a munkában, a közlekedés, a hidak, az utak munkásaival, évi február hé 17-én, kedden. lM A műszaki értelmiségiek és a fizikai munkások ^ egymáshoz való, mindinkább fejlődő egészséges viszonya, szintén egyik döntő feltétele volt annak, hogy a közlekedésügyi tárca területén, illetve a hozzá tartozó üzemek terület tén jó eredményeket érjenek el. Nem kevésbé fontos része volt az eredmények kibontakozásának az egyéni felelősség meghonosítása a munkában. A közlekedésügyi tárca minden kisebb és nagyobb vezetője tudja, hogy az ő munkaterületén elsősorban sajátmaga felelős az elvégzett munkáért, illetve az esetleg •bekövetkezett hibákért. T. _ Országgyűlés! Az itt elimondottaikból láthatjuk, hogyha ebben az országban naprólnapra mind teljesebb erővel bontakozik ki &. dolgozók új munkafegyelme, a demokratikus álilamihoz való egészséges viszonya,, ez elsősorbaú a közlekedésügyi • minisztérium vezetése alatt álló dolgozóknál nyilvánult meg, és ez elsősorban Gerő Ernő miniszter úr érdeme. Utoljára hagytam, de nem utolsó sorban &tzi a tényt, lami szintén nagymért ékben elősegítette a közlekedés terén elért eredményeket. Ez a tény a minisztérium jó együttműködése a vasutasok és postások szakszervezeteivel. A minisztériumnak, de magának a miniszternek az ajtlaja iis nyitva áll a szakszervezeteik előtt, sőt hívják is őket, hogy a közlekedés vonalán elvégzendő nagy feladatokat közös erővel hajtsák végre. Én úgy is, mint ennek az országgyűlésnek tagja, de úgy is mint szak" szervezeti vezető, szeretném és kívánatosnak tartom, hogy ezt a példát demokratikus kormánj^zatunk más minisztériumai is megszívleljék, mert meg vagyok arról győződve, hogy a szervezett dolgozók, a szakszervezeteik és az egyes tárcák jobb együttműködése kölcsönösen -•megkönnyítené a nagy és nehéz feladatok elvégzését, amint ezt: a közlekedésügyi minisztérium ezirányú működése is bizonyítja. T. Országgyűlés! A- közlekedésügyi tárca költségvetése nem mutatja teljes, egészében a minisztérium munkáját, mert- a íhároniéves terv keretében megvalósított, illetve előirányzott beruházások folytán nagyfontosságú újjáépítési ^ feladatokat végeztek el, illetve keli megvalósáteni a hároméves terv keretén belül ebben a költség vetesd évben. Az állami közlekedési beruházások hitelkerete a hároméves terv első évében 328,300.000 forint, amiből a MÁV részesedése 175,800.000 forint. T. Országgyűlés! Mielőtt beszélnék a közlekedésügyi minisztériumnak a hároméves terv terén elvégzett munkájáról és további célkitűzéseiről, pár sióval szeretnék; válaszolni N Keleti képviselő unnak. Ö a felszólalását azzal kezdte, hogy teljes elismeréssel adózik a közlekedésügyi minisztérium munkájának, amikor azonban taglalta ezeket a számokat, afmelyeket a közlekedésügy területén a hároméves terv első évéiben előirányoztak, aggályát fejezte ki ezeknek •najgysága miatt. Aggályát fejezte ki, hogy ezek a számok és áltál ánosStághan. a hároméves tervek és a költségvetésnek nagy számai, kedvezőtlenül fognak hatni a dolgozók életszínvonalának alakulására, mondván, hogy az olyan terheket, jelent a széles dolgozó rétegeknek, amely szerinte nem teszi lehetővé, hogy ilyen nagyösszegű 'beruházásokat végezzünk. Mindenekelőtt meg kell mondanom, hogy ezeket az aggályokat hallottuk a .hároméves
