Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

95 Az országgyűlés 46. ülése 1948. szolgálatot teljesítő rendőrőrsök száma 736. A csendőrörs és a rendőr őrs közti összehasonlí­tás adja meg rendőrségünk alapintézményének, a, mai reíidődörsnek a lényegét. A csemdőrörs a mindenkori kormányzat kérlelhetetlen kiszol­gálója volt, éppen ezért a letűnt kormányzat paranesuralma fenntartásai érdekében fel is használta a dolgozó nép el^en. A csendőrség ha­talmi szóval, a félelemikeltés fegyverével igye­kezett feladatát megoldani- Ezzel szemben a maá rendőrörs egészen más utakon halad: nem egy kiváltságos társadalmi réteg kiszolgálója, hamem az egész dolgozó népért él és azzal együtt dolgozva, oldja meg feladatait. Eszkö­zei nem a brutalitás, a félelemkeltés, hanem a meggyőzésnek és a felvilágosításnialk tiszta érvei. A csendőrörsökre nemcsak a terhelt vagy a gyanúsított, hanem még a jogát érvényesí­síteni akaró panaszos sem mert bemenni, csak akkor, ha az már elkerülhetetlen volt. Ma a rendőrörsre mindenki fenntartás nélkül beme­het, nemcsak bűnügyi, temem bármilyen más kérdéssel is, bizalommal fordulhat a rendőrök­höz és tapasztalni fogja, hogy panaszára nemcsak a kellő szakszerű felvilágosítást kapja meg, hanem a lehetőséghez képest orvoslást is talál. A csendőrörsmek hatóáági ügyintéző jog­köre nem volt, ezért a külterületen lakók aa ügyintézés végett mindig kénytelenek voltak nagy távolságokra utazni. Ma a rendőrörs minden nagyobb községben megtalálható és a lakosság az úgyszólván naponkint előforduló kérdésekben azonnali intézkedést kérhet, mert a, rendőrörs ?<ok ügyes-bajos dologban ott hely­ben azonnal ki tudja a közönséget szolgálni. T- Országgyűlés! Amiket most itt elmond­tam, ahhoz az adatokat hivatalos helyről sze­reztem be, azok tehát hitelesek és ezek az adja­tok azt bizonyítják, hogy államrendőrségünk mind személyzeti, mind szerkezeti téren teljes egészében megfelel demokratikus államren­dünknek és ez az intézmény azért volt képes a rá hárult hatalmas nagy feladatokat végre­hajtani, mert az egész intézmónyíbeín deimioíkriar tikus és bajtársias szellem uralkodik, minden egyeit tagja átérzi a'zit a nagy felelősséget, amely az ország rendjének és közbiztonságá­nak védelmében rá hárul. Érzik, hogy egyek a néppel- Szolgálatkészségükre és hivatástuidia­tukra a legjellemzőbb, hogy a felszabadulás óta a mai napig 156 hősi halottja van ennek a kétségtelenül legdemokratikusabb intézmé­nyünknek, akik szolgálatuk teljesítése közben éietüket áldozták a demokratikus államrend érdekében. Bár nem tartozik szorosan ehhez a cím­hez és bár erről épp úgy, mint a. rendőrségről, pártom előttem szólott szónoka is beszélt, mégis szükségét érzem, hogy néhány szóval foglalkozzam a közigazgatás demokratizálá­sával is. Köztudomású, hogy a rendőrséggel ellentétben a közigazgatás személyi demokra­tizálását meglehetősen kisi mértékben hajtot­ták ezideig végre. A közigazgatásban még sok helyen bent ülnek a régi rendszer hívei és ezek minden eszközzel akadályozzák a lassú ütemben kifejlődő demokratikus közigazga­tást. Tudtok például olyan községi bíróról, aki ma is* vitéznek és nemzetes urnák szólíttatja magát. Éppen ezért erről a helyről kérem a belügyminiszter urat, hogy a rendelkezésiére álló minden eszközzel a lehető legrövidebb idő •alatt^ távolítsa el az összes reakciósokat és fa­sisztákat a közigazgatásból, még akkor is ha bármelyik párt meg akarja* védeni, illetőleg évi február hó 16-án, hétfőn. 96 tartani őket. Kérem továbbá, hogy az így meg­üresedő helyekre feltétlenül csak olyan meg­felelően kiképzett munkás- és parasztszárma­zású egyéneket állítson, akik már bebizonyí­tották, hogy tudnak és akarnak dolgozni a magyar demokráciáért. Hiszem, hogy ezekkel az emberekkel át tudjuk formálni a közigaz­gatást é*> nem fog majd előfordulni, hogy egyes akták hónapokig fekszenek egy-egy tisztviselő fiókjában, ahonnan sok 'esetben elintézés nélkül el is tűnnek. r Beszélnem kell még, t. Országgyűlés, a svábok kitelepítéséről is, amelyben a belügyi kormányzat szintén hatalmas ós jó munkát végzett. 1948 január végéig körülbelül 157-000 svábot telepítettek ki. Utánuk viissziaimaradt mintegy 27.300 ház és 155.000 katasztrális hold föld A kitelepítés elől megszökött 6700 személy; ezek után visszamaradt körülbelül 1800 ház és 30.700 katasztrális hold föld, amit szintén fel lehetett használni betelepítésre. Készben l'bélső, részben szlovákiai áttelepítéssel letelepedett ezekre a földeikre körülbelül 138-900 fő. Amint ezek az adatok mutatják, az áttele­pítés felért egy népvándorlással. Hogy ez eddig rendben ós minden nagyobb zökkenő nélkül folyt le, ót belügyi kormáyziat körültekintő, de kemény kézzel végzett jó munkájának köszön hető. Ezzel kapcsolatban az a kérésem a bel­ügyminiszter úrhoz, hogy azokat ea svábokat, akik kitelepítésre nem kötelezettek ugyan, de ingatlanaik igénybeyehetők, a fennálló rendel­kezések értelmében a lehető legrövidebb idő alatt költöztesse össze, hogy most már ezen a téren is helyreálljon a rend és a nyugalom és? itt is megindulhasson a békés építő munka. A belügyi tárca költségvetését a magam és pártom nevében részleteiben is elfogadom. (T\aps a kommunista- és a szociáldemoknata­párton.) ELNÖK: Szólásra, következik a címhez fel­iratkozott szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Nagy István! NAGY ISTVÁN (szolnoki) (pp): T. Ország­gyűlés! A belügyi tárca költségvetéséhez álta­lánosságban és ^részletesen már sokam hozzá­szóltak, érintve annak minden ágát. Engedjék meg, hogy most néhány részletkérdéssel fog­lalkozzam. V Azok, akik sokallják a bélügyi tárca költ­ségvetését, úgy tüntetik fel a számadatokat, mtintha talán nem is tudnák, hogy a költség­vetés jelentős emelése milyen célból szüksér ges- Mindenkinek tudnia kellene azt, hogy a rendőrség s a közigazgatás előbbi intézményed teljesen tönkrementek, elpusztultak s újjáépí­tésükre valami áldozatot kell hozmunk. Azt látom, hogy .ajkkor, amikor ilyen kér­désekkel foglalkoznak az ellenzék! oldaláról, úgy szeretnék beállítani a kérdést, hogy ők nem azért sokallják a belügyi tárca költség­vetését, mert mem akarják, hogy a rendőrség eresebb legyen és jobbján, el tuldja végezni hi­vatását, hanem azért sokallják, mert féltik az áílalmháztartáiS helyzetét. Ügy veszem észre, ha. megvizsgáljuk ezeket a kérdéseket, az dei­rül ki, hogy azok, akik a rendőrség költségve­tését sokallják, ezt talán inkább azért teszik, hogy a rendőrség gyengébb .legyem a maiinál és jobban él lehessen végezni azt az aknamun­kát, amelyet eddig végeztek- Azoknaik, akik ilyen véleményen 1 vannak, az a felfogásuk: Do, ha a rendőrség létszáma kevés, jó. ha a rend­őrség nem tud mindenütt pillanatok alatt ott teremni, azért, hogy kinn ia falun lehessen rém-

Next

/
Thumbnails
Contents