Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-56
1007 Az országgyűlés 56. ülése 19Í8 delet megjelenése és életbeléptetése 'között eltelt, egyszerűen fizikai lehetetlenséggé tette, hogy ilyen szédületes tömegű jogszabályok között nemcsak az ebben járatlan közönség, de az azzal hivatásszerűen foglalkozó tisztviselői kar is kiismerje magát. Ez volt az oka annak, hogy napok alatt a tévedések és mulasztások egész tömege fordult elő, hisz a paragrafusok út vesztő jébem az illetékes tisztviselők is könynyen eltévedtek, az adózó polgárokat pedig egyenesen megoldhatatlan probléma elé állította a rendelet, tekintélyes munkaidőt vont el az adózók elég nagy rétegétől, egyes rendelkezésed pedig egyenesen antiszociálisak. Legyein szabad itt mindjárt egy ilyen antiszociális rendelkezésre felhívnom a pénzügyminiszter úr figyelmét, A törvénykezési illetékek rendelkezései között disszonánsán antiszociális az, hogy a fizetési meghagyásos eljáirásbatn a bélyegilletékek nemcsak magasabban vauinak megszabva, mint a rendes peres eljárásban, hanem míg a szegényebb néposztály pár forintos követelésének 'érvényesítéséhez a bíróság csak akkor nyújthat jogsegélyt, ha előzetesein az illeték már a fizetési meghagyás kibocsátását kérő beadványon le van róva és nem is tárgyalhatja a bíróság a fizetési meg hagyásból származó pert, míg az előírt illetélká talányt a peres fél le nem rótta, addig a peres eljárásban 1000 forint összegig az illetékek alacsonyabbak és több milliós pert is lefolytathatok anélkül, hogy akár csak .egyetlen fillért is lerójak, akár a tárgyalási jegyzőkönyvre, akár a keresetlevélre ,akár az ítéleti illetékre. Ebben a szelktorban antiszociálisnak tartom azt a rendelkezést ls % hogy a szegénységi bizonyítvány alapjain, bélyegmentesen perlő fél az ügyvédi meghatalmazásra bélyeget legyen köteles ragasztani és a meghatalmazás mindenképpen illetékköteles legyem akkor is. ha bármilyen földhözragadt szegény ember akar is perelni. T. Országgyűlés! Bái kell mutatnom arra a semmivel sem magyarázható és semmivel sem indokolható megkülönböztetésre is, mely az ingat!anátruházásnál a- lerovandó illetékek tekintetében érvényesül. A viiszterhes ingatlan átruházásnál — tehát ingatlan adás-vételnél — a teleíkkönyvi hatóság mindaddig nem kebelezheti be a telekkönyvi jogot, míg az illetéknek legalább egybatoda nincsen befizetve. Az örökösödési illetéknél viszont nem kívánják meg az illeték egy hatodának készpénzben való elő; zetes kifizetését, ellenben a teljes örökösödési illetéknek a hagyaték tárgyát képező ingatlanra való bekebelezés nélkül a hagyatéki telekkönyvi bekebelezés nem történhetik meg. Ingatlanra vonatkozó ajándékozási jogügyletnél pedig senn előzetes fizetés... ELNÖK: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a fejezethez hozzászólni. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Előbb kellett volna ezt elmondani!) ALVINCZY TMKE (md): Azonnal befejezem ezt a részt. Tehát az ingatlanra vonatkozó ajándékozási jogügyletnél sem előzetes füzetes, sem telekkönyvi biztosítás nincs előírva. Ha tehát valaki ajándékképpen kap egy ingatlant, azt az ajándékozási illeték egészének vaery részének kifizetése vagy bekebelezése nélkül is átírják. Itt tehát f telekkönyvi bekebelezéssé] kapcsolatban háromféle intézkedés történik, teljesen feleslegesen, mert hiszen egyféleképpen is lehetne ezt megállapítani. (NYAKAT)] Mil<Ks minhztQT: Amelyek közül egyikévi március hó 1-én, hétfőn. 1008 nek sincs kapcsolata a postatakarékpénztár ügyeivel, amit most tárgyalunk! — Derültség.) ELNÖK: Kérem a (képviselő urat, a fejezethez méltóztassék hozzászólni! (Közbeszólások a kisgazdapárt oldaláról: Szólj egy pár szót a postatakarékpénztárhoz is! — Derültség.) ALVINCZY IMRE (md): Az embersporttal is szeretnék' foglalkozni. Méltóztassék azonban megengedni, hogy ezt a részt előbb pár szóval befejezzem. Röviden í1ái akarok mutatni iaz, ililetékleletek terén található anomáliákra. Nyilván elkerülte a pénzügyminiszter úr figyelmét, hogy például egy 1 forintos illeték ügyben* — ame- * lyet elsőfokon a Díj- és Illetékkiszabási Hivatal ró ki —, fellebbezésnek van helye a Pémzügyigazgatósághoz, ennek véghatározata ellen panasznak a Közigazgatási Bíróisághoz és hogy a közigazgatási bíróságnál egy öttagú — kúriai bírói rangban működő bírák — tanács dönt az egyforintos bélyegilleték ügyében, s nem, is beszélve az egészen felesleges papírpocsékolásról, az 1 forintos bélyegi]letek ügyének elintézése a kincstárnak minimálisan 100—150 forintjába kerül. T. Országgyűlés! Egészen röviden — most már be is fejezem — még egy dologra szeretném a pénzügyminiszter úr figyelmét felhívtál 1946 július 17-én jelent meg a. 8400/1946. számú M. E. sz. rendelet, mely a forint bevezetésével kapcsolatban elrendelte a külföldi fizetési eszközök, külföldi verésű aranyérmek, arany, külföldi pénzértékre szóló követelések záros határidőn belül, — 1&46 augusztus 15-ig történő — kötelező bejelentését Tudjuk jól, hogy a reakció abban az időben központosított támadást intézett a stabilizáció ellen, rémhírekkel árasztotta el az országot, igyekezett az ország gazdasági konszolidációjának tervét megakadályozni. Sajnos, de így van, sokan áldozataivá lettek ennek az eléggé el nem ítélhető propagandának és bejelentésre kötelezett értékeiket a megszabott záros határidőben nem jelentették Ibe. Jelentékeny számmalt vannak ols r anok is, akik csak a megszabott határidő után érkeztek haza a hadifogságból, vagy a deportáicióiból s a fasizmus idején elrejtett értékeiket csak augusztus hó 15-ilke után találták meg, vagy e határidő letelte után jutottak tudomására anniak, hogy esetleg évekkel vagy évtizedekkel korábban keletkezett külföldi követelések fölött rendelkeznek. Ezek a súlyos következményektől való félelmükben értékeiket és követeléseiket nem jelentették be akkor, nem merteik már bejelenteni, amit ma szívesen megtennének, ha azt következmények nélkül megtehetnék. Ma már közel két év távlatából nyugodtan és elbizakodottság nélkül megállapíthatjuk, hogy a forint megnyerte, mégpedig diadalmasan, nyerte meg a stabilizáció® csatát: Európa együk legjobb fizetési eszköze és az is marad. Időszerűnek látnám tehát, hogy minden felelősség nélkül újból lehetőség adassék bejelentési kötelezettségük pótlólagos teljesítésére záros határidőn belül azoknak, akik a már említett okokból ennek a kötelezettségüknák akkor nem tettek eleget. Meggyőződéseim, hogy igen sokan boldogan hárítanák el fejük felől az ott lebegő Damoklész-kardját, ha ezt most, a forint értékállandóságának ma mácr nem kétséges idején minden (konzekvencia nélkül megtehetnék. Azt hiszem, az ország valuta- és aranykészlete
