Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-55

• 963 - 'Az országgyűlés 55. ülése 1.948. ilyén megállapítást tesz, akkor úgy érzem, hogy nekünk valamennyiünknek, akik itt ülünk a nép képviseletében, komolyan gondol­koznunk keli, hogy' ilyen megjegyzések és ilyen cikkek Magyarországon népi demokráciánk idejében ne jeleinfhessienek meg. (Egy-hang az ellenzéken: A koalíción belül! — LEVAY Zol­tán (md) gúnyosan: Be kell tiltani a lapot!) A probléma .'tehát, amely Mód Aladár t. kép­viselőtársam beszédéből kicsendül, az, hogy a közszükségletekre szükséges bevételeinket hogyan, miből és honnan fűdjuk megszerezni anélkül, hogy agyonütnénk a munkát és a ter­melést. (KÖVES András (kp): Halljuk a csodaszert! — LÉVAY Zoltán (md): Halljuk A csodarabbit! — KÖVES András (kp): Halljuk a'esodaszert!) T. képviselőtársam, nincs csoda" «zer. Erre már céloztam múltkori beszédem­ben. Nincs csodaszer, ezt «Marx is megmojr dotta. (LÉVAY Zoltán (md): Azt hiszem elég jó forrás!) Megismétlem képviselőtársam, az önt közbe­vetésére: »A toke« című művének III. köteté* ben első rész, második kiadás, a 193. oldalon és a III- kötet, második részében, a 178. olda­lon. Megmondotta, t. Képviselőtársaid, nifi ra* hol ja meg állandóan a munkabért, mi az oka annak, hogy igazságtalan jövedelem- és tehsr' megoszlás van, 'hogy mi az, ami elviszi állan­dóan minden, fejlődés, minden haladás, min­den szaporodás ellenére a munkás bérének egy tekintélyes részét. Megmondta: a földjáradék. (KÖVES András (kp): Es az értéktöbblet kis­miska?) És t» Képviselőtársaim, bár nem érek rá még egypár percig expozét tartani. (Egy hang a kommunistapárton: Nem is kívánjuk!.^; Derültség.) engedjék meg, hogy arra hivatkoz­zam, (LÉVAY Zoltián (ind): Szeminárium!) hogy miután vitt van egy olyan munkanélküli jövedelem, amely állandóan megrabolja a munkást, az emberiséget minden fejlődés el­lenére.. . (KÖVES Aandrás (kp): Tőkés he­lyett az űjgazdákat akarja megadóztatni?) Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban akkor a forradalmi t eriIltí lésimódról beszélt. Vegye elő a Kommunista Kiáltványt. Első tételeként azt követeli Marx és Engels ezen áh tálam hivatkozott tétel /alapján, hogy a nagy­birtok kisajátítása után a földjáradékot kell az állam javára közterhek céljaira elvonni. T. Országgyűlés! Ez a, munkáskormány, amely_ ma van,... (KÖVES András (kp): A nagybirtokkal szemben igen, de nem az újgaz" dákkal .szembein. Az űjgazdákat akarja a 'telek­érték a dó viselésével sújtani?) Képviselőtár­sam, a gazdák ezerszer szívesebben fogadják azt, hogy a puszta föld értéke után fizessenek mondjuk egy fél százailék adót, mintsem azt,. hogy ; elvegyük tőlük évenként, a földadóba a termés egy részét és a beszolgáltatásban a ter­més többi részét. i(NYÁKÁDI Miklós minisz­ter: Es miből lássuk el a nagyvárosok dolgo­zóit, ha ezt nem tesszük?) T. miniszter úr, önnek módjában van megvenni a termést olyan áron, amilyent; megszab a hivatalos kormányzat a terményekre. Ahogyanuneg tudta.állapítani a férfiruha árát a cipő árát, a pelenka árát a békebelinek 9—10 szeresében, éppenúgy . meg­állapíthatja a parasztok terményeinek árát is 9—10-szeresben. (Ugy van! Ugy vanf — Taps az ellenzéken..— LÉVAY Zoltán (md): Ne­akarják 70 fillérért a búzát!) De bocsánatot kérek, ez részletkérdés, ebbe nem akarok be­avatkozni, a kormányzat t u dj a , hogyan fogja évi február hó 27-én; pénteken^ 964 az egyensúlyt fenntartani, azonban meg kell találnia a módját ennek ás, ammak is. A kérdésnek a geirfince és a lényege az, hogy itt van a földjáradék, amely nemi atfiöld hozamát jelenti, aimint talán egyebek tévesen gondolják. Nem, hanem a puszta, megműve­letle.o földnek az árban való értékemelkedését jelenti, Ez a földjáradélk. El kell törölni a mai földadó-reoidSzerh amely a, hozadékot adóztatja ímeg, mert agyonüti azt, aki egy fű­szállal többet termel, aki egy malaccal töb­bet nevel, aki egy- borjúval többet nevel. Ezít meg keli szüntetni. Egyet ve­zessüník be egyelőre: fektssük fel a föld- és a teiekértékiadó kataszteriét a mjaii teleíkkataszr ter helyett, hogy ne mindtig a szorgalmas munkást büntessük, mert a munkásosztály mai uralma idejében nem a munkást kell bün­tetni, aki többet termel, aki többet alkot. Most az történők, hogy folytonosan azt jutalima z." zuk, alki elhanyagolja és rosszul műveli a földjét. Mert mi a helyzet? Ha Önök kimennek Budapest •vidékére, azt látják, hogy a legdrá­gább (földeken, amelyek holdanként 30—40.000 forintot érnek, kukoricát termelnek, búzát, ro­zsot, árpát, vagy parlagon hagyják, mert Budapest fejlődik, a nagyvárosok fejlődnek, szaporodik az emberiség, a kultúra, a civili­záció megy előre. Enmiekfolytán járműveket létesítenek, új utakat, emelkedik a földek ér­téke amúgyis, minek azokat megművelni. Min­deri évben gyarapszik, nő az a járadék, és zsiebrevágjáík a monopolisták. - Tessék csak megfigyelni, a Budapest füvé­ben éilő parasztgazdia, földműves egy-két-tíz­húsz holdas-gazda ugyanannyi adót fizet vagy még kevesebbet,imint a Zemplénben élő gazda. Egy az adózá« ia , a földnek. Az itt, Pest' kör­nyékéin még /a tyúk körmei is el tudja adni drága. pénzen, amellett olcsón be tud menni á városba, közel van az (ipartelepeikhez,. meg tudja venni az iparcikket. Ezzé 1 ! szemben az a zempléni gazda mes-ze van a* fogyasztótól' olcsón ad el és drágán vásárol. Meg kell le­hát érezni ezt az igazságtalanságot, amely fennáll a paraszti nép vonalán is. De ha* a földjáradék-adórendszert tesszük adórendszerünk alánjává ós gerincévé, szemben a. hozadéki és a közvetett adórendszerekkelr akkor megindul a nagy, a hatalmas munka és a többtermelés, mert a földjáradék-adórend­szer Emellett ebben az országban csak az tart­hat földet a kezében, aki azt maga intenzíven és belterjesen megmunkálja. Hiába adtuk oda Péternek, Pálnak, Jánosnak,_ Gyulának a föl" idet, nem tud vele ®pekulálnli, nem tudja ha­szonbérbe adni, ez értéktelen dolog számára. De ha a 2,15Q0.000 paraszti gazdasági űztem ün­Iket mentesítjük a rettenetes hozadéki terhek­től, az erre épített adóktól és a drágaságtól, ami a mai közvetett adórendszer folyománya,, és e^ak a puszta föld értéikét adóztatjuk meg, ennek a 2,150.000 magyar esaládmiálk egyszerre 'megjön a munkiaikedve, hogy produkáljon, al­kosson, termeljem, mert mentül többet termel, annál több marad neki. Ezzel azután ennek a 2fl50.0ÖO parasztgazdának a kezébe tesszük le az ölnteinzívebb termelés., a többtermelés, ez intenzívebb fejlődés alapjait. {Mozgás a kom­mMmistapérion. — Egy hang ugyanott: Ter­mel őszövetlkezetek!) Ha, tegyük fel, termelő­szövetkezeteket létesítünk, a helyzet meni vál­tozik, mert ez , a rendszer az azokba tömörül ­telkinek a javát fogja szolgálni. A földjáradék nem új dolog, amelyet fel"

Next

/
Thumbnails
Contents