Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-55
• 963 - 'Az országgyűlés 55. ülése 1.948. ilyén megállapítást tesz, akkor úgy érzem, hogy nekünk valamennyiünknek, akik itt ülünk a nép képviseletében, komolyan gondolkoznunk keli, hogy' ilyen megjegyzések és ilyen cikkek Magyarországon népi demokráciánk idejében ne jeleinfhessienek meg. (Egy-hang az ellenzéken: A koalíción belül! — LEVAY Zoltán (md) gúnyosan: Be kell tiltani a lapot!) A probléma .'tehát, amely Mód Aladár t. képviselőtársam beszédéből kicsendül, az, hogy a közszükségletekre szükséges bevételeinket hogyan, miből és honnan fűdjuk megszerezni anélkül, hogy agyonütnénk a munkát és a termelést. (KÖVES András (kp): Halljuk a csodaszert! — LÉVAY Zoltán (md): Halljuk A csodarabbit! — KÖVES András (kp): Halljuk a'esodaszert!) T. képviselőtársam, nincs csoda" «zer. Erre már céloztam múltkori beszédemben. Nincs csodaszer, ezt «Marx is megmojr dotta. (LÉVAY Zoltán (md): Azt hiszem elég jó forrás!) Megismétlem képviselőtársam, az önt közbevetésére: »A toke« című művének III. köteté* ben első rész, második kiadás, a 193. oldalon és a III- kötet, második részében, a 178. oldalon. Megmondotta, t. Képviselőtársaid, nifi ra* hol ja meg állandóan a munkabért, mi az oka annak, hogy igazságtalan jövedelem- és tehsr' megoszlás van, 'hogy mi az, ami elviszi állandóan minden, fejlődés, minden haladás, minden szaporodás ellenére a munkás bérének egy tekintélyes részét. Megmondta: a földjáradék. (KÖVES András (kp): Es az értéktöbblet kismiska?) És t» Képviselőtársaim, bár nem érek rá még egypár percig expozét tartani. (Egy hang a kommunistapárton: Nem is kívánjuk!.^; Derültség.) engedjék meg, hogy arra hivatkozzam, (LÉVAY Zoltián (ind): Szeminárium!) hogy miután vitt van egy olyan munkanélküli jövedelem, amely állandóan megrabolja a munkást, az emberiséget minden fejlődés ellenére.. . (KÖVES Aandrás (kp): Tőkés helyett az űjgazdákat akarja megadóztatni?) Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban akkor a forradalmi t eriIltí lésimódról beszélt. Vegye elő a Kommunista Kiáltványt. Első tételeként azt követeli Marx és Engels ezen áh tálam hivatkozott tétel /alapján, hogy a nagybirtok kisajátítása után a földjáradékot kell az állam javára közterhek céljaira elvonni. T. Országgyűlés! Ez a, munkáskormány, amely_ ma van,... (KÖVES András (kp): A nagybirtokkal szemben igen, de nem az újgaz" dákkal .szembein. Az űjgazdákat akarja a 'telekérték a dó viselésével sújtani?) Képviselőtársam, a gazdák ezerszer szívesebben fogadják azt, hogy a puszta föld értéke után fizessenek mondjuk egy fél százailék adót, mintsem azt,. hogy ; elvegyük tőlük évenként, a földadóba a termés egy részét és a beszolgáltatásban a termés többi részét. i(NYÁKÁDI Miklós miniszter: Es miből lássuk el a nagyvárosok dolgozóit, ha ezt nem tesszük?) T. miniszter úr, önnek módjában van megvenni a termést olyan áron, amilyent; megszab a hivatalos kormányzat a terményekre. Ahogyanuneg tudta.állapítani a férfiruha árát a cipő árát, a pelenka árát a békebelinek 9—10 szeresében, éppenúgy . megállapíthatja a parasztok terményeinek árát is 9—10-szeresben. (Ugy van! Ugy vanf — Taps az ellenzéken..— LÉVAY Zoltán (md): Neakarják 70 fillérért a búzát!) De bocsánatot kérek, ez részletkérdés, ebbe nem akarok beavatkozni, a kormányzat t u dj a , hogyan fogja évi február hó 27-én; pénteken^ 964 az egyensúlyt fenntartani, azonban meg kell találnia a módját ennek ás, ammak is. A kérdésnek a geirfince és a lényege az, hogy itt van a földjáradék, amely nemi atfiöld hozamát jelenti, aimint talán egyebek tévesen gondolják. Nem, hanem a puszta, megműveletle.o földnek az árban való értékemelkedését jelenti, Ez a földjáradélk. El kell törölni a mai földadó-reoidSzerh amely a, hozadékot adóztatja ímeg, mert agyonüti azt, aki egy fűszállal többet termel, aki egy malaccal többet nevel, aki egy- borjúval többet nevel. Ezít meg keli szüntetni. Egyet vezessüník be egyelőre: fektssük fel a föld- és a teiekértékiadó kataszteriét a mjaii teleíkkataszr ter helyett, hogy ne mindtig a szorgalmas munkást büntessük, mert a munkásosztály mai uralma idejében nem a munkást kell büntetni, aki többet termel, aki többet alkot. Most az történők, hogy folytonosan azt jutalima z." zuk, alki elhanyagolja és rosszul műveli a földjét. Mert mi a helyzet? Ha Önök kimennek Budapest •vidékére, azt látják, hogy a legdrágább (földeken, amelyek holdanként 30—40.000 forintot érnek, kukoricát termelnek, búzát, rozsot, árpát, vagy parlagon hagyják, mert Budapest fejlődik, a nagyvárosok fejlődnek, szaporodik az emberiség, a kultúra, a civilizáció megy előre. Enmiekfolytán járműveket létesítenek, új utakat, emelkedik a földek értéke amúgyis, minek azokat megművelni. Minderi évben gyarapszik, nő az a járadék, és zsiebrevágjáík a monopolisták. - Tessék csak megfigyelni, a Budapest füvében éilő parasztgazdia, földműves egy-két-tízhúsz holdas-gazda ugyanannyi adót fizet vagy még kevesebbet,imint a Zemplénben élő gazda. Egy az adózá« ia , a földnek. Az itt, Pest' környékéin még /a tyúk körmei is el tudja adni drága. pénzen, amellett olcsón be tud menni á városba, közel van az (ipartelepeikhez,. meg tudja venni az iparcikket. Ezzé 1 ! szemben az a zempléni gazda mes-ze van a* fogyasztótól' olcsón ad el és drágán vásárol. Meg kell lehát érezni ezt az igazságtalanságot, amely fennáll a paraszti nép vonalán is. De ha* a földjáradék-adórendszert tesszük adórendszerünk alánjává ós gerincévé, szemben a. hozadéki és a közvetett adórendszerekkelr akkor megindul a nagy, a hatalmas munka és a többtermelés, mert a földjáradék-adórendszer Emellett ebben az országban csak az tarthat földet a kezében, aki azt maga intenzíven és belterjesen megmunkálja. Hiába adtuk oda Péternek, Pálnak, Jánosnak,_ Gyulának a föl" idet, nem tud vele ®pekulálnli, nem tudja haszonbérbe adni, ez értéktelen dolog számára. De ha a 2,15Q0.000 paraszti gazdasági űztem ünIket mentesítjük a rettenetes hozadéki terhektől, az erre épített adóktól és a drágaságtól, ami a mai közvetett adórendszer folyománya,, és e^ak a puszta föld értéikét adóztatjuk meg, ennek a 2,150.000 magyar esaládmiálk egyszerre 'megjön a munkiaikedve, hogy produkáljon, alkosson, termeljem, mert mentül többet termel, annál több marad neki. Ezzel azután ennek a 2fl50.0ÖO parasztgazdának a kezébe tesszük le az ölnteinzívebb termelés., a többtermelés, ez intenzívebb fejlődés alapjait. {Mozgás a kommMmistapérion. — Egy hang ugyanott: Termel őszövetlkezetek!) Ha, tegyük fel, termelőszövetkezeteket létesítünk, a helyzet meni változik, mert ez , a rendszer az azokba tömörül telkinek a javát fogja szolgálni. A földjáradék nem új dolog, amelyet fel"
