Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-55

915 Áz országgyűlés 55. ülése 1948. mus legtökéletesebb katonai gépezetével szem­ben, (hogy tönkre tudja zúzni. Mi egyszerre hivatkozunk és egyszerre tá­maszkodunk a megszámlálhatatlan népmilliók érdekeire és} a magunk érdekeire is, amikor bé­két akarunk. Mi egyszerre hivatkozunk az erköl­csi törvényekre, de egyszerre hivatkozunk a nép joga mellett a nép hatalmára, az összefogott népeik szervezett erejére is. {ügy van! Ügy van!!) Ez a szerződés éppen azért, mert ilyen célkitűzésű, a béke legbiztosabb oszlopa. Senki komoly felelős ember nem gondol Magyaror­szágion hódításra- és senki nem gondol a de­rm kratikus országok és a szocialista Szovjet­unió keretében hódításra, Egész léte, egész po­litikája ta békés alkotó munkán épült fel, de ezt megvédjük minden erővel. Amikor szerző­dést kötöttünk kis szomszédainkkal és szer­ződóst kötöttünk a •Szovjetunióval, akkor saját békénket biztosítottuk ezzel. Békénk védelmé­hez a döntő eszköz az, hogv nem egyedül va­gyunk, hanem — túl azokon, az országokon, amelyekhez a szerződés szálai fűznek — ott vannak .mellettünk még a nyugaton is azok a dolgozó milliók, amelvek szintén nem akarják a háborút. (Ugy vnn! Ugy van!) Nyugodtan mondhat jukj hogy az <a szerző­désláncolat, amely itt Kelet-Európábain ki­alakult, egyúttal kifejezd az egész világ dol- ' gozió és békére vágyó népeinek érdekét és • akaratát. Ez az a fal, ez az a vasfüggöny, ha { akarják vasfüggönynek nevezni, amelyet egy i új hitlead hódító hadjárat nem fog tudni soha- ! sem áttörni. Megvédeni az emberiség bókéjét, megvédeni a magumik békéjét: ez a magyar külpolitikának is a centrális feladata, és ezt ne hanyagoljuk el akikor sem, ha kis országról van £zó, mint Magyarország. Két világháborún keresztül ta­pasztaltuk, hogy a puskaporos hordóhoz a szikrát egy kis országon keresztül is oda lehet vezetni. Mi nemi leszünk soha többé játékszer itt Kelet-Európában — s azt hiszem, itt nem­csak a magyar nép véleményét fejezem ki — imperialista ós háborús manővereié számára­Éhhez adjuk bizalmunkat és arra kérjük feli a magyar külügyminiszteri uniót, hogy ilyen irányba vezesse országunk külső kapcsolatait. Ezek aliapján kérem la t. Országgyűlést, hogy a külügyminisztérium költségvetését fogadja el. (Lelkes tavs a kormánypártokon.) ELNÖK: T. Országgyűlés! A kijelölt szó­nokok közül elsőnek Gróh József képviselő urat kellett volna felszólítanom, a képviselő úr azjonbajn időközben töröltette magát. Szó­lásra következik a kijelölt szónokok közül*? FARKAS GYÖRGY Jegyző: Supka Géza! ELNÖK: A íképviselő úr nincs jeleni, kény­telen vagyok őt is törölni a szónokok közül. Szólásra következik? FARKAS GYÖRGY jegyző: Andics Er­zsébet! ANDICS ERZSÉBET (kp): T. Ország­gyűlés! Amikor pártom, a Magyar Kommu­nista Párt nevében' a külügyminisztérium költségvetéséhez hozzászólok, nem tartózkod­hatoni attól, hogy n© szögezzem le, milyen ha­talmas eredményeket ért el az elmúlt év folya­main állami éle tűnik, állami politikánk ezen a területen. Mi jelleanezte külpolitikai helyzetünket akkor, amikor a .legutóbbi költségvetést, tár­évi február hó 27-én, pénteken. . 916 gyaltuk? Az jellemezte, hogy amikor az a kül­politika nem szűnt meg hangsúlyozni, hogy a legjobb viszonyban akar lenni és elsősorban jó viszonyban akar lenni hatalmas szomszédunk­kai, a Szovjetunióval és a szomszédos demo­kratikus dunavölgyi államokkal, ugyanakkor nem volt mentes a kétkulacsosságtól, ingado­zásoktól, az őszinteség hiányától, olyan ele­mektől, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy bennünket! igen nehéz neonizeitközi helyzetben elszigeteljenek és imperialista, törekvések olcsó prédájává tegyenek. A másik dolog, ami jellemezte külpoliti­kánkat ós külpolitikai munkánkat, hogy kül­politikai apparátusunk különösen át volt szőve reakciós elemekkel Horthy idején kitenyész­tett, szelektált, megválogatott reakcióig káde­rekkeh márpedig nyilvánvaló volt, hogy horthysta diplomatákkal demokratikus kül­politikáit f oly tani nern lehet. Ez a két körülmény szabta meg a$t> hogy külpolitikánk rendkívül passzív volt, híjával volt a kezdeményezésinek, aiz alkotó erőnek. Ezt pártoim! akkoriban meg is jegyezte és felemelte szavát annjak érdekében, hogy külpolitikánk legyen kezdeményező, legyen alkotó, használja. föl azokat az előnyöket, amelyek az új helyzet­ből, ,az államok egymáshoz való új viszonyá­ból, az erőviszonyok új kombinációjából Ma­gyarország számára adódnak. Konstatálnom kell, hogy külpolitikánk lényeges fordulatot' tett meg az . elmúlt idő alatt, és itt ismételnem kell azt >a már közhellyé vált igazságot, hogv a külpolitika a belpoliti­kának függvénye. Kétségtelen, hogy ezt a nagy változást, ezt a minőségbeli, ezt az elvi válto­zást külpolitikai térén nem tudtuk volna el­érni, ha nem történt volna: az elmúlt év folya­mán gyökeres, lényegbeli változás belpolitikai téren, hia nem dőlt volna el a kérdés, hogy mi­iven ország legyünk: a konzervatív, liberális, burzsoá demokrácia országa vagy a népi de­mokrácia országa. Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek eldőlése eldöntötte latzt is, hogy kül­politikánk egyöntetű, világos, határozott, a béke mellett állást foglaló külpolitika lehet. Nem akarok ünneprontó lenni, midőn a külügyminisztériumot dicsérve, mégis meg­jegyzem, hogy amikor 'nagy eredményeket ér­tek el az apparátus megtisztítása terén, ugyan­akkor ittiott bizony még akadnak igen komoly szépségfoltok, igen komoly hibák is. Szeretnék csak röviden rámutatni arra, íhogy akadnak követeink, akik idegen kormányoknál mű­ködve, 'működésükkel azt a benyomást keltik, mintha nem a mi követeink lennének az ide­gen kormányoknál, hanem az idegenek köve­tei volnának Magyarország mellett. Ki kell azonban emelnem, hogy diplomatáink között is akadtak, akik nagy kezdeményezéssel, nagy lelkesedéssel a népi demokratikus köztársaság egész stílusához illőéin nagy munkát végeztek, nagy hasznot hajtotltalk ennek az országnak. Ezek között elsősorban kell megemlítenem a párisi követjet, Károlyi Mihályt, és jugo­szláviai követünket, Szántó Zoltánt. " , Ez a lényeges fordulat külpolitikánkiblan azt jelentette, hogy nemcsak beszélünk a beikéről. Mostanában divatos a békéről-beszélni. Békéi­ről 'beszélnek a legvadabb háborús uszítók is, mert merjenek csak nyíltan a béke ellen be­szélni! Ez a fordulat abban áll, hogy ámiótai á népi demokrácia országa lettünk, azóta a bélkle irányában nemcsak szép szavakat engedünk

Next

/
Thumbnails
Contents