Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-55

915 Áz országgyűlés 55. ülése 1948. mus legtökéletesebb katonai gépezetével szemben, (hogy tönkre tudja zúzni. Mi egyszerre hivatkozunk és egyszerre támaszkodunk a megszámlálhatatlan népmilliók érdekeire és} a magunk érdekeire is, amikor békét akarunk. Mi egyszerre hivatkozunk az erkölcsi törvényekre, de egyszerre hivatkozunk a nép joga mellett a nép hatalmára, az összefogott népeik szervezett erejére is. {ügy van! Ügy van!!) Ez a szerződés éppen azért, mert ilyen célkitűzésű, a béke legbiztosabb oszlopa. Senki komoly felelős ember nem gondol Magyarországion hódításra- és senki nem gondol a derm kratikus országok és a szocialista Szovjetunió keretében hódításra, Egész léte, egész politikája ta békés alkotó munkán épült fel, de ezt megvédjük minden erővel. Amikor szerződést kötöttünk kis szomszédainkkal és szerződóst kötöttünk a •Szovjetunióval, akkor saját békénket biztosítottuk ezzel. Békénk védelméhez a döntő eszköz az, hogv nem egyedül vagyunk, hanem — túl azokon, az országokon, amelyekhez a szerződés szálai fűznek — ott vannak .mellettünk még a nyugaton is azok a dolgozó milliók, amelvek szintén nem akarják a háborút. (Ugy vnn! Ugy van!) Nyugodtan mondhat jukj hogy az <a szerződésláncolat, amely itt Kelet-Európábain kialakult, egyúttal kifejezd az egész világ dol- ' gozió és békére vágyó népeinek érdekét és • akaratát. Ez az a fal, ez az a vasfüggöny, ha { akarják vasfüggönynek nevezni, amelyet egy i új hitlead hódító hadjárat nem fog tudni soha- ! sem áttörni. Megvédeni az emberiség bókéjét, megvédeni a magumik békéjét: ez a magyar külpolitikának is a centrális feladata, és ezt ne hanyagoljuk el akikor sem, ha kis országról van £zó, mint Magyarország. Két világháborún keresztül tapasztaltuk, hogy a puskaporos hordóhoz a szikrát egy kis országon keresztül is oda lehet vezetni. Mi nemi leszünk soha többé játékszer itt Kelet-Európában — s azt hiszem, itt nemcsak a magyar nép véleményét fejezem ki — imperialista ós háborús manővereié számáraÉhhez adjuk bizalmunkat és arra kérjük feli a magyar külügyminiszteri uniót, hogy ilyen irányba vezesse országunk külső kapcsolatait. Ezek aliapján kérem la t. Országgyűlést, hogy a külügyminisztérium költségvetését fogadja el. (Lelkes tavs a kormánypártokon.) ELNÖK: T. Országgyűlés! A kijelölt szónokok közül elsőnek Gróh József képviselő urat kellett volna felszólítanom, a képviselő úr azjonbajn időközben töröltette magát. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül*? FARKAS GYÖRGY Jegyző: Supka Géza! ELNÖK: A íképviselő úr nincs jeleni, kénytelen vagyok őt is törölni a szónokok közül. Szólásra következik? FARKAS GYÖRGY jegyző: Andics Erzsébet! ANDICS ERZSÉBET (kp): T. Országgyűlés! Amikor pártom, a Magyar Kommunista Párt nevében' a külügyminisztérium költségvetéséhez hozzászólok, nem tartózkodhatoni attól, hogy n© szögezzem le, milyen hatalmas eredményeket ért el az elmúlt év folyamain állami éle tűnik, állami politikánk ezen a területen. Mi jelleanezte külpolitikai helyzetünket akkor, amikor a .legutóbbi költségvetést, tárévi február hó 27-én, pénteken. . 916 gyaltuk? Az jellemezte, hogy amikor az a külpolitika nem szűnt meg hangsúlyozni, hogy a legjobb viszonyban akar lenni és elsősorban jó viszonyban akar lenni hatalmas szomszédunkkai, a Szovjetunióval és a szomszédos demokratikus dunavölgyi államokkal, ugyanakkor nem volt mentes a kétkulacsosságtól, ingadozásoktól, az őszinteség hiányától, olyan elemektől, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy bennünket! igen nehéz neonizeitközi helyzetben elszigeteljenek és imperialista, törekvések olcsó prédájává tegyenek. A másik dolog, ami jellemezte külpolitikánkat ós külpolitikai munkánkat, hogy külpolitikai apparátusunk különösen át volt szőve reakciós elemekkel Horthy idején kitenyésztett, szelektált, megválogatott reakcióig káderekkeh márpedig nyilvánvaló volt, hogy horthysta diplomatákkal demokratikus külpolitikáit f oly tani nern lehet. Ez a két körülmény szabta meg a$t> hogy külpolitikánk rendkívül passzív volt, híjával volt a kezdeményezésinek, aiz alkotó erőnek. Ezt pártoim! akkoriban meg is jegyezte és felemelte szavát annjak érdekében, hogy külpolitikánk legyen kezdeményező, legyen alkotó, használja. föl azokat az előnyöket, amelyek az új helyzetből, ,az államok egymáshoz való új viszonyából, az erőviszonyok új kombinációjából Magyarország számára adódnak. Konstatálnom kell, hogy külpolitikánk lényeges fordulatot' tett meg az . elmúlt idő alatt, és itt ismételnem kell azt >a már közhellyé vált igazságot, hogv a külpolitika a belpolitikának függvénye. Kétségtelen, hogy ezt a nagy változást, ezt a minőségbeli, ezt az elvi változást külpolitikai térén nem tudtuk volna elérni, ha nem történt volna: az elmúlt év folyamán gyökeres, lényegbeli változás belpolitikai téren, hia nem dőlt volna el a kérdés, hogy miiven ország legyünk: a konzervatív, liberális, burzsoá demokrácia országa vagy a népi demokrácia országa. Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek eldőlése eldöntötte latzt is, hogy külpolitikánk egyöntetű, világos, határozott, a béke mellett állást foglaló külpolitika lehet. Nem akarok ünneprontó lenni, midőn a külügyminisztériumot dicsérve, mégis megjegyzem, hogy amikor 'nagy eredményeket értek el az apparátus megtisztítása terén, ugyanakkor ittiott bizony még akadnak igen komoly szépségfoltok, igen komoly hibák is. Szeretnék csak röviden rámutatni arra, íhogy akadnak követeink, akik idegen kormányoknál működve, 'működésükkel azt a benyomást keltik, mintha nem a mi követeink lennének az idegen kormányoknál, hanem az idegenek követei volnának Magyarország mellett. Ki kell azonban emelnem, hogy diplomatáink között is akadtak, akik nagy kezdeményezéssel, nagy lelkesedéssel a népi demokratikus köztársaság egész stílusához illőéin nagy munkát végeztek, nagy hasznot hajtotltalk ennek az országnak. Ezek között elsősorban kell megemlítenem a párisi követjet, Károlyi Mihályt, és jugoszláviai követünket, Szántó Zoltánt. " , Ez a lényeges fordulat külpolitikánkiblan azt jelentette, hogy nemcsak beszélünk a beikéről. Mostanában divatos a békéről-beszélni. Békéiről 'beszélnek a legvadabb háborús uszítók is, mert merjenek csak nyíltan a béke ellen beszélni! Ez a fordulat abban áll, hogy ámiótai á népi demokrácia országa lettünk, azóta a bélkle irányában nemcsak szép szavakat engedünk