Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-55
903 Az. országgyűlés 55. ülése 1948. az ország-gyűlés nyolcórás ülésekben tárgyalja, Méltóztatnak az indítványt elfogatatná? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az ofrszágigyűiés (asz indítványt elfogadta. T. Országgyűlés! Napirend szeriint következik a külügyi tárca 'költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a v t. ^Országgyűlés tudomás-ára hozom, hogy a tárcához a Magyar Kornanunista Párt, a Független Kisgazda Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Keresztény Női Tábor és a Polgári Demokrata Párt jelentett be szónokokat, mégpedig: Andics Erzsébet, Huszti Dénes, Buohiinger Mantó. Jóesik Lajos, Gróh József és Supka Géza országgyűlési képviselőket. A bejelentést az országgyűlés tudomásul veszi. (10.30) Horváth Márton előadó urat illeti & szó. HORVÁTH MÁRTON (kp) előadó: T. Orszáiggyűlés! A külügyi tárca költségvetésével kapcsolatban mindjárt meg" kell állapítanom, hogy ez egyike azoknak a tárcáknak, amelyek a legkisebb költségvetési kerettel remidelkezmek. Egész költségelőirányzata, költségvetési tétele 38,443000 forintot tesz ki, az egész magyar költségvetésnek mindössze fél százalékát Ez a feladathoz képest nemcsak abszolút számban nevezhető ailaesonyaiak, hanem összehasonlítva más országok költségvetésének századaikos arányával, szintiem azt látjuk, hogy alacsony. Más országokban körülbelül egy százaléklát teszi ki a költségvetésnek a külügyi tárca, inalunk mindössze ennek felét. Különösen alá kell ezt hiíziii akkor, ha, számításba vesszük, hogy milyen óriási feladat van a külügyminiszteri um el ott, és azt á s, hogy az elmúlt év folyamán milyen óriási feladatot hajtott végire. Ha egyetlen tárcán akarnánk lemérni azt a hatalmas fordulatot, amely Magyarország helyzetében bekövetkezett —- és hozzáteszem mindjárt: nemcsak külpolitikai viszonylatainkban, . hanem még belpolitikai helyzetünkben is akkor a külügyminisztérium az, ahol a legvilágosabban látjuk az éles fordulatot, T- Országgyűlés! Gondoljuk csak el: egy évvel ezelőtt, 1947 februárjában írták alá Párásban a magyar békeszerződést és most-ott tartunk, hogy a környező.kis országokkal és a kis országok után a hatalmas Szovjetunióval szövetséges viszonyba kerültünk. Ha ezt az óriási fejlődést figyelembe vesszük; elmondhatjuk, hogy ez a minisztérium jó munkái végzett az elmúlt év alatt. De hadd tegyük hozzá mindjárt, hogy az új Magyarországon nemcsak ez a minisztérium, nemcsak a külügyminiszter az, aki külpolitikát csinál, sr nemcsak a hivatásbeli diplomáciai kar, hanem külpolitikát csinál az egész magyar nép is magatartásával, a reakció elleni harcával és önfeláldozó munkájával. Ha azt mondhatjuk, hogy kiemelkedtünk abból a mélységből, amelyet a múlt világháború jelentett számunkra .anyagilag' és, erkölcsileg, minden szempontból, akkor azt kell mondanunk, hogy az egiész magyar néo kollektív erőfeszítése volt az, amely ezt a felemelkedést lehetővé tette. ' Eígy évvel ezelőtt, a békeszerző/dés aláírása^ idején, nagyon gyakoriak voltak a pesszimista hangok. Araikor a békeszerződés szigorú, kemény paragrafusait érvényesítették Magyarországra vonatkozólag, akkor sokján voltak, akik valamiféle á>bxraüfibúval fogiadták évi február hó 27-én, pénteken. §04 / ezt a helyzetet és beszéltek az egyedülálló kis népről, amely itt _ a nagyhatalmak kényekedvéből továbbra is ilyen súlyos jövő előtt áll, beszéltek a tragikus és örökös magyar sorsról, s a pusztulás hangjait pendítették meg. T. Országgyűlés! Az ilyen számítás, az ilyen beállítódás, ez a pesszimizmus a magyar nép nélkül született. _ Voltak, akik &z új magyar demokrácia minden erőfeszítését ezzel a pesszimista hanggal próbálták kisérni. Az ilyen politikusok, az ilyen ideológusok és írók. akikből a nehézségek bajok csak a lemondást,, csak a pesszimizmust váltoitták ki, nem voltak képesek különbséget tenni a magyar nemzet osztályai között. Csak azt láttáik, hogy a nagybirtokosoknak, a nagytőkének a helyzete nálunk'valóban úgy ailakult, hogy részükről jogos volt ez a teljesen söitétemlátás és rjesszimiiznaus, de yafcok voltak a magyar parasztság és a magyar munkásság, valamint a dolgozó értelmiség" jövőjével szemben. A békeszerződés mindenkinek, a dolgozó osztályoknak a számára is kétségtelenül súlyos terh'eket jelentett. Sőt továbbmegyek: • i&azán súlyos terheket éppen a dolgozó nép számára jelentett, mert a. feltételekből folyó kötelezettségeket mégis csak a dolgozó népnek kell teljesítenie és végrehajtania. A dolgozó nép azonban mégsem sötétenlátással, a magyar jövő megtagadásával válaszolt, hanem összeszorított fogakkal, kemény munkával és a reakció ellen megindított olyan harccal, amely bebizonyította, hogy a múlt nehéz örökségét meglehet változtatni, meg- lehet változtatni körü• lőttünk az atmoszférát és a magyar nemzet egész jövőbeli kilátásait. ^ A tavalyi február ótia, a békeszerződés aláírása óta! eltelt év a döntő bizonyítéka- annak, hogy ez a küzdelem a munka és harc terén egyaránt sikerrel járt. A háborút elvesztettük, de most már világos az, hogy döntően és valójában azok vesz; tették el a háborút, akik kezdték és saját éri dekükben folytatták azt> a fasiszták oldalán. (Ügy van! TJgy van! a kommunisiapárton.) Elvesztették ezt a háborút a magyar nagybirtokosok, a magyar nagytőkések (TJgy van! Ugy van! a kommumstapárton.), dle ugyanebből a háborúból és a felszabadulásból, azokból a nehézségekbőb amelyek a niagyar^ népre hárultak a háború után, lényegében ós egészében á magyar népnek, a dolgozó osztályoknak a győzelme alakult ki. (Úgy van! TJgy va,n! — Nagy taps a kommunista párton. —Taps 0 szomdldefnokratapártűn.) És akik egy évvel ezelőtt egyszerűen egy kaptafára vették az összes nagyhatalmakat és azt állították, hogy minden nagyhatalom elzárkózik Magyarország-gial, a kis országgal szemben, hogy számunkra nincs megbocsátás és valami (kilátástalan nehéz sors vár a magyar népre: azoknak is látniok kellett, hogy a mi munkáink, az egész nemzet beállítottságának a megváltozása, az a tény, hogy nem frázisokban, hanem valóságosan egy új Magyarország- (született itt, nemcsak azt vonta, maga után, hogy a legdöntőbb nagyhatalom megváltoztatta álláspontját Magyarország' irányában, hainem azt is, hogy méltónak talált minketl arra is- hogy szövetségestársul fogadjon a maga oldalára Ebben tehet öiSszefaglaAm azt a hatalmas