Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

81 Az országgyűlés 46. ülése 1948. leteken a falvak és községek százai ál'lbttak a török -uralom előtt,, de mivel ez a megszállás egyáiltalábiafh nem kedvezett a, településeknek, elnéptelenedtek. Es miveJl) az Alföld szegény időtálló építkezési anyagokban, a falvak s községek a századok folyamán úgy eltűntek,' hogy ma már csak egyes pusztanevekben, vagy szájhagyományokban emlegetik őket. A törökök kivonulása után óriási puszta terület maradt, aholl aj gyér lakosság, amely átvészelte a nehéz időkeit, meghúzódott egyes ritka települési helyeken, lassan megindult a nomád pásztorkodás és hosszú időn át ez volt az egyedüli elitet jelenség az elnéptelenedett vidékeken. Majorok m épültek később, amikor pedig a települések megerősödtek, ra- t jókat bocsátottak ki, és létrejött a tanyavilág* amnakl elletnére, hogy a közbiztonság és a közigazgatás nagyon kezdetleges volt. Ennek a káosznak véget vetett az 1886XXII. te. 19. §-a* amely elrendelte, hogy minden területnek, pusztának, majornak valamilyen községhez kell tartoznia. Mivel a törvény nem szabta meg a határok területi nagyságát, innen vannak a nagy eltérések a határok tekintetében. Jelenleg így van megoldvai a kérdés, viszont gyakorfíatifeg a községet általában a belterület jelenti, mert ott vannak a hatósági szervek, a jegyző, az orvos, a tanító, stb. Ezzel a gyakorlati megoldással aj külterületi lakos szinte másodrendű állampolgárrá lett, miveli a község, a város, stb. fejlesztéséhez hozzá kell járulnia, viszont a község ennek ellenében semmit, vagy csak nagyon keveset tud nyújtani nekik. Hogy a külterületi lakosság kérdése menynyire fontos, arra jellemző az 1930. évi népszámlálás, amelynek adatai szerint körülbelül 1.9, majdnem 2 millió a külterületi lakosok száma; ezek szerint Csongrád megye lakosságának 47%-a, Békés megye'lakosságának 35%-a, Fejér megye lakosságának 30%-a> Szolnok megye lakosságának 29%-a, Csanád megye lakosságának 28%-a és Pest megye lakosságának 26.6%-a él külterületen. A városok közül két pestmegyei várost említek: Kecskemét lakóinak 56%-a, Kiskunhalas lakóinak pedig 52%-a él tanyán. Ezek az adatok az akkori népességnek több minit 20%-ára vonatkoztak, és mivel az akkori népszámlálás Nagy-Budapest peremterületeinek lakosságát is a külterületek lakos^ ságához számította, ha ezt levonjuk, niég mindig másfélmillió annak a lakosságnak száma, amely tanyai telep ülésekiben élt. A helyzeti ma is majdnem ugyanaz, sőt a földreform folytán újabb települések 'alakulnak. Szeged, Kecskéimét. Hódmezővásárhely városokban dicséretre méltó kezdeményezések történtek a probléma megoldására, de az országos rendelés még mindig késik. Kiskunhalas tanyai lakosságának közigazgatása is állandói problémája volt a város vezetőségének. A háború előtt éppen enniefe a kérdésnek a megoldására jelentékeny állami támogatás lehetővé tettei egy rövidhullámú rádióállomás felszerelését; ezzel akarták a város szellemi életébe a tanyavilágot bekapcsolni és a város közigazgatási munkáját megkönnyíJteni. Ennél azonban az a hátrány mutatkozott, ho~v kifelé lehetett ugyan értesítéseket adni. onnan viasza azonban már nem lehetett észrevételeket továbbítani. Ha jől értesültem, ezt a készüléket a belügyminisztérium felhozatta, hogy itt kisérletekkel állapítsák meg gyakorlati értékét. Jellemző, hogy Debrecen, amely legnagyobb ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. évi február hó 16-án, hétfőn. 82 határú városunk, még csak most szervezi első tanyai kirendeltségét. A tanyai iskolázás terén, történt aránylag a legtöbb kezdeményezés, sőt a kultuszminisztérium a tanyai oktatás további fejlesztését is tervbe vette. Az 1927. óta felállított tanyai iskolák ezt a kérdést elég jól megoldották. Régebben a közigazgatás üldözte a tanyát; azt tartotta, hogy a lakosság így akar menekülni a közigazgatás ellenőrzése elől, sőt munkakerülésnek minősítették és mindjobban akadályozni akarták a lakosságnak tanyáira való áramlását. Lélektanilag megállapítható, hogy a tanya nagyszerű egyéniségeket termelt ki; ezt magával hozta az egyedüllét érzése, a létért naprólnapra megújuló harc amely különösen súlyos volt az utóbbi, háborús években. Ez nem azt jelenti, hogy a tanyai lakók nem szívesen segítették egymást dolgaik elvégzésében. A nehézség abban jelentkezett, hogy érdekeik védelmében nem tudtak egységes álláspontot elfoglalni. Ebben a tekintetben a tanyavilág hátrányban van a községekkel és a városokkal szemben. A tanyai település a paraszti életforma józan gazdasági szükséglete, mert a nagy távolságok egyébként szinte lehetetlenné teszik a távoli határrészek művelését, az idő és munkaerő gazdaságos felhasználását. Aki a községből vagy a városból, messziről kezeli a földjeit, az úgyszólván az országúton tölti életét, mégsem halad előre, mert az idővel való gazdálkodás úgyszólván lehetetlen. Önként adódik tehát, hogy a nagyterületű ha táróik megművelése érdekéiben szükséges a tanya, ezért fontos a tanyakérdés helyes megoldása, mégpedig táj- és vidékegységek szerint. A tanyai élet legnagyobb bajai a következők. Nincsenek kiépített utak, nincs rendes posta, távíró, levélkézbesítés és telefon. Nincsenek piacok és más gyülekezőhelyek. A beszerzés és az eladás nagy fáradságba kerül. A legtöbb helyen nincsen legelő, erdő- fásított terület és e miatt külterjes a gazd álmodás. r ennek következménye pedig az alacsony^ életszínvonal. Nincsen rendszeres közegészségügy, nincsen orvos, bába, halottkém, húsvizsgáló, gyógyszertár, temető. Ezért magasabb a tanyavilágban a halandóság, éspedig főleg a gyermekeknél. Nincsen rendszeres állategészségügyi szolgálat. Nincsenek templomok, plébániák, lelkészségek. Nincsenek egyesületek, szövetkezetek, társadalmi szervezeteké Nincs közigazgatás. Jogilag van hatóság, de r a gyakorlatban nincs. Pedig mindezekre szükség van a tanyán is. Ezért fontos a tanyai központok, a tanyakörzetek további kiépítése, de nem helyi kezdeményezések, hanem egységes elvi szempontok. . országos rendezés alapján. Ezért van szükség a tanyai törvényre, A fővárosi kerületi igazgatásról már két törvényünk is van: az 1893:XXIII. te. és az 1931:111. te, — most készül a harmadik — ezzel szemben a tanyai közigazgatási törvény még mindig hiányzik jogrendszerünkből. Az a sokféle elgondolás, amely a^ tanyakérdés megoldására felvetődött, általában az útkérdésben jelölte meg a leghatékonyabb ör' vosszert, mert jó utak és közlekedési eszközök a távolságot jelentősein csökkentenék és közelebb hoznák egymáshoz a közigazgatást és a tanyát. Ezekben voltam bátor a t. Ház elé hozni hazánknak közel vagy másfélmillió főt is meghaladó tanyai lakosságának ügyét- Azfc hiszem. 6