Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-54

803 Az országgyűlés 54. ülése 1948. évi február hó 26'án, csütörtökön. adóul Kemény György képviselő urat kértem fel. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám*'a t Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához a Magyar Kommunista Párt, a Füg" getlen Kisgazdapártba Szociáldemokratapárt, a Denmkráta Néppárt- a Nemzeti Parasztpárt, a Független Magyar Dermoikraitapárt és a Ma" gyár Radikálispárt jelentettek be szónokokat éspedig Kossá István, Szigethy Gyula, Gallai Lajos, Pusztai Sándor, Szigethy Attila, Vértes István és Osécsy Imre országgyűlési képviselőket. A bejelentést az országgyűlés tudomásául veszi. Kömény György előadó urat illeti a szó. KEMÉNY GYÖRGY (szd) előadó: T. Országgyűlés! Az iparügyi tárca feladatainak körvonalozása kapcsán indokoltnak látszik bevezetőül szemügyre venni az"t, mit jelent a magyar ipar egész gazdasági életünk keretében, Az ipar jelentőségének lemérésére a nemzeti jövedelem, illetőleg ennek gazdasági ágak szerint való tagozódása ad viszonylagosan megbízható támpontokat. Ha a vonatkozó szárúadiátokat vizsgáljuk, a 'következő képet kap; juk. Az 1946/47-es, tehát az elmúlt gazdasági évben közel 15 milliárd forintra becsülit nem" zeti jövedelemhez a magyar gyáripar kerekei] 28%-kai, a bányászat 4%-kah a kézműipar pedig 14%-kal járult hozzá, az összes tágabb ér" telemben vett ipari részesedés tehát a nemzeti jövedelemben elérte a 46%-ot. A

? folyó gazdasági évben ez a részesedés főkép a gyáripar továbbfejlődése révén még csekély mórtékben növekedett. Az iparnak ez a növekvő jelentősége természetes következménye az induS'zitrializáló" dá-v folyamatnaik, amelynek tanúi vagyunk és amelyet a hároméves 'terv visz lehető gyors mértékben előre. Ennek a fejlődésnek eredményeképpen érdemesnek látszik leszögezni azt,, hogy a mai Magyt irország gazdasági karakterét tekintve, már nem egyoldalúan agrárállam, hanem az úgynevezett agrár-ipara állámoík kategóriájába sorolható. _ Ipari termelésünk annyira felfejlődött és fejlődik még tovább is, hogy az ősterme" lés egyo'dalú szupremáciája megszűnőben van ós bizonyos egyensúlyi helyzethez közeledünk az ipari és mezősezdasági terme-és f^vmásközö'tti viszonylatában. Olyan fejlődés ez? amely a nemzeti munka produktivitása szem" pontjából mindenképpen kívánatos és gazdaságunknak nagyobb kiegyensúlyozottságot biztosít, mint az egyoldalú fejlődés, akár agrárvonalon . akár indusztriális "vonalon. Az ipar" ügvi minisztérium feladata ezt a kívánatos fejlődést a Tervhivatallal karöltve előmozdítani és kérem a t. Országgyűlésit,, szíveskedjék az iparügyi tárca feladatkörét ezeknek a tényeknek és célkitűzéseknek világában megítélni. T. Országgyűlés! Az iparügyi tárc

a költségvetését annak ismeretében kell vizsgálat tárgyává ^ tennL hogy a minisztérium büdzséjében egész költségve esünk alapvető felépítése folytán níasgyon fontos tételek, amelyek a rn^cyar ;

mr feié v

'

n vat, írn^^^k hem-nt*. Ezek a tételek a Tervhivatal vonalán futnak, s a terv előir'nvzata ssr

;

nt 550 millió forintot tesznek ki Mind mondottam, híven az egész büd zsé felépítéséhez, a rendes és átmeneti kiadásokat az egyes tárcák büdzséi keretében irányoztuk elő, a terv vonalán futó beruházásokat pedig összesítve a Tervhivatal előirányzatában. Ezt a kettősséget tehát tekintetbe kell venni, ha a jelenlegi magyar iparfejlesztési programot akarjuk vizsgálni, illetőleg annak jelentőségét, azt, hogy mit ad, mit költ a magyar állam a folyó gazdasági évben ipari, iparfejlesztési célokra. Ha mármost az iparügyi költségvetés számoszlopait nézzük, aíkkor a tavalyitól erősen eltérő képet kapunk. Ez nem annyira a rendes kiadásokra vonatkozik,, amelyek önmagukban is örvendetes fejlődést mutatnak. n A rendes kiadásokra az iparügyi tárca az előző évi kerek 18 málílió foriiuttail özemben 39 milliót irányoz elő. Ebben a több mint 20 milliós emelésbein a legfontosabb szerep az ipari oktatás kiépítésének és ennek kereiehen a tanoncoktatásnak jut. Az e cím alatti kiadások összege 10.7 millió, ami közel háromszorosa a múlt évinek Az iparügyi tárca ezzel gyakorlatilag is kifejezésre juttatja, hoey milyen jelentőséget tu^ lajdonít a szaikmunkásképzésnek, és megfelelően gondoskodik arról, hogy aiz ország fokozatos iparosodását ezen a vonalon is kellően alátámassza. Itt vannak előirányozva a tervgazdálkodás egyik legfontosabb" szervének, az Anyag- és Árhivatálnak adminisztrációs kiadásai is hatmillió forintos összeggel. De döntően niegduz zaszí-oti-a az iparügyi tárca kereteit az a tény, hegy átmeneti kiadásai keretében szerepelnek a hozzájárulások az államosított, illetőleg állama kezelésbe vett vállalatok — tehát az állami szénbányászat és a NIK - költségeihez. Ezek fa hozzájárulások kereken 300 millió forintot tesznek ki. Ezekre az összegekre, illetőleg a NIK és a MÁSz deficitjének problémájára előadásom keretében még visszatérek. Az iparügyi tárca rendes és rendkívüli bevételeinek összege 90 imtllió forintot tesz ki. Itt a legfontosabb tétel az Anyag- és Árhivatalnál jelentkező anyaiggvazdáilíkodási. járulékok cím én előirá/nyzott 52 millió forint. T. Országgyűlés! Az ipari költségvetés száma dalainak taglalása nyomán engedjék meg, hogy a magyar iparosodás problémájáról és a magyar iparpolitika legfontosabb feladatairól szóljak egykét szót. A magyar iparnak az adott gazdasági és szociális körülmények között kettős nagy feladata vaim Aiz egyik az ország' beruházási szükségletéről, vagyis az ipar termelő kapacitásának kibővítéséről, s egyúttal közlekedési berendezéseink rekonstrukciójáról való gondoskodás ós mezőgazdasági termelésünk belterjesebbó tótelének, a földreform által követelt átátállításmiak előfeltételeit is az ipari termeilésnek kell megteremtenie. Einnek során csak utalok a műtrágyaelőállítás jelentőségére, valamint a mezőgazdaság szükségleteit szolgáló traktoroknak ós egyéb munkaeszközöknek előállítására. r A beruházási szükséglet fedezése az első számú feladata az iparnak, illetve ez egyik nagy feladata. A másik, de nem második helyen álló feladatcsoport a dolgozóknak közszükségleti cikkekkel való kellő ellátása. T. Országgyűlés! A magvar ipar kettő® feladatának megoldását a hároméves terv kerete biztosítja. 13 terv jellemző vonása, hasonlóan a többi népi demokrácia gazdasági tervéhez, az. hogy a nép érdekében, a mióo életszínvonalának emelésére mozgósítja a nemzet ösz-