Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

639 Az országgyűlés 52. ülése 1948. évi február hó 2í-én, kedden. 640 Országos Tanácsa, a<z Úttörők, a Magyar Egye temi Hallgatók ós Főiskolások Szövetsége és a többi demokratikus ifjúsági szervezet nagy se­gítségére volt a kormányzatnak az átnevelés feladatának megoldásába©. Örömmel üdvözlöm és örömmel hallottam tegnap, hogy .a. demokratikus ifjúsági egység szervezetek részéne előirányzott 500.000 forintot a Gazdasági Főtanács jóváhagyásával egy mii" lió forintra emelték fel. Mivel azonban tudom, milyen roppant nagy fontossága van ennek az ügynek, kérem a miniszter urat, hogy a lehető &ég keretein belül a jövő költségvetési évre ezt az összeget is szíveskedjék felemelni. T. Országgyűlés! Nagyon nehéz feladatot ró rám a rendelkezésemre álló 15 perc rövidsége, amikor nagyjából dióhéifban az ifjúsági poiliti­káról. az ifjúságnevelés politikájáról szeretnék beszélni, de ennek ellenére le kell szögeznünk, hogy a kultusztárcára óriási feladatok megol­dása vár. Az országban a szellemi újjáépítés feíkdata erre a tárcára hárul. A fasizmus mo­csarából kiburjánzott szellemiség helyébe a de mokratikus kultúrát és a demokrácia iránti sze­retet kell állítani. Ez a legfontosabb feladat és tizen belül a legnagyobb súlyt a magyar ifjú­ságra, kell helyezni. Ennek az ifjúságnak meg­vannak a. maga szellemi hagyományai: Kos suth, Táncsics és Petőfi.'Most már ezeket kell felújítani és ezeknek a szellemében kell tovább működni. A mugyar ifjúságnak példát kell ven­nie az 1848 as szellemen tál a szovjet ifjúságtól, jugoszláv ós a görög ifjúságtói, akik hazájuk szabadságáért készek meghalni ós országaik demokratikus újjáépítéséből az első helyen ve­szik ki részüket. Amelyik nemzetnek szellemé­ben erős, kultúrájában gazdag ifjúsága van, annak nem kell félnie a jövőtől, az büszkén tekintbeií! előre. Mivel úgy látom, hogy a kultuszminisztea­úr költségvetésében is és tegnapi expozéjában is figyelemmel volt az általam felhozott szem­pontokra, a költségvetést részleteiben a magam és pártom nevében is elfogadom. (Taps a kor­mánypártokon.) ELNÖK: A címhez »több szónok feliratkozva nincs, így a vitát bezárom és a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a határo­zathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóz­tatnak-e a 9. eimet elfogadni? (Igen!) Kimon­dom a határozatot, hogy az országgyűlés a 9. címet elfogadta, Következik a költségvetés 10. címének tár­gyalás*"-. Kérem jegyző képviselőtársunkat, hogy a 10- címet felolvasni szíveskedjék. HAJDU ERNÖNÉ jegyző (felolvassa, a 10. címet, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 11. címet.*— RUDAS László (kp): Tévedés történt! Én a 10. címhez iratkoztam fel! ELNÖK: Kérem jegyző képviselőtársun­kat, méltóztassék megállapítani, hogy Rudas képviselő úr melyik címhez iratkozott fel. HAJDU ERNÖNÉ jegyző: Rudas képviselő úr a 11. címhez van fel iratkozva! (RUDAS László (kp): Akkor nem szólok hozzá. Vissza­vonom! Én nem tehetek róla! Nem fogok egy idegen címnél az egyetemekről beszélni. Kérem a helyesbítést!) ELNÖK: Tévedés forogván fenn, helyesbí­teni vagyok kénytelen: Rudas képviselő úr a 10. címhez iratkozott fel; ilyenmódon fel­hívom Rudas képviselő urat a 10- címhez való felszó'ialásrta. RUDAS LÁSZLÓ (kp): T. Országgyűlés! (Halljuk! a kommunistapárton.) Az egész or­szág konstatálja, hogy közoktatásügyi tár­cánk ebben az évben nagy haladási tett előre' minden téren, különösen az alsó- ós közép­fokú oktatás terén. Ami. az egyetemeket és a főiskolákat il. leti, természetesein a Jialadáts sokkali kisebb, mint* például az általános iskola terén, vagy az okta­tás egyéb terein. Nem is várható, hogy egy rövid esztendő a'iatt — miután előzőleg ege­szén más szellemű közoktatásügyi kormány­zatunk volt — itt lényeges haladást lehetett : volna elérni. _ Mégis megállapítom, hogy véle­; menyem szerint még az a haladás is, amelyet I tavaly óta eljártunk, sokkal kisebb, mint ami­! lyent egy esztendő alatt, amelyben az ország­I ban mégis történtek igen lényeges és döntő | do ígok, amelyek iaiz egyetemi oktatás' reform­! ját kívánják meg. Hogy ne utaljak másra, a ! hároméves tervet kezdtük megvalósítani és ! köztudomású, hogy nem lehet a hároméves | tervet megvalósítani akkor, ha szakoktatá­I sunkat nem alkalmi. ;zzuk hozzá, főiskolai ok­I tárásunkat nem alkalmazzuk hozzá azokhoz | az új szükségletekhez", amelyeket az ország­I nak ez az igen lényeges és igen döntő új útra i térése gazdasági téren megkövetel. (Ugy van! | a kommunistapárton) így például, — hogy mindjárt erről az anomáliáról beszéljek, — az országnak van négy tudományegyeteme, de csak 'egyetlen­egy műegyetemünk van, és az egész műegye­tem dotációja, — noha ennek a műegyetem­nek van még egy közgazdasági része is v — nem több, mint ötmillió forint, negyedrésze annak, amit a tudományegyetemekre költünk. Nem hiszem, hogy a, hároméves terv megvalósítása ne követetné meg előbb-utóbb, hogy a műegyetem dotációját igen lényege­sen felemeljük, « gondoskodjunk arról, hogy nocsak jogászokat, neveljünk, és necsak a tu­dományegyetem egyéb nevelési feladatkörébe I tartozó hivatásokra neveljük az ifjúságot I hanem gondoskodjunk mérnöjköről is, gondos­| kodjunk azokról, ukik a hároméves tervet | végre tudják hajtani, nem is beszélve arról. hogy közgazdászokra van szükségünk, de olyan közgazdászokra, akik valóban közgaz­dászok, akik ^ a hároméves tervet értékelni, megérteni, végrehajtani képesek. Nem hiszem, hogy a műegyetem mai be­, rendezése, mai igen szerén} 7 dotációja és mai ] elhagyatottsága meLétt a műegyetem és köz­I gazdasági egyetem, amely tulajdonképen egy, képes lesz ezt a feladatot teljesíteni. En ni igyon jól tudom, hogy eszközeink nagyon korlátozottak, mégis azt mondom: a közokta­tási kormányzatnak itt kissé meg kellene változtatnia politikáját és a rendelkezésre álló eszközöket úgy kellene szétosztania, aho­gyan az ország előtt álló fé-iadatok megkö­vetelik. Ugy'nezt az anomáliát látom magukon a tudományegyetemeken. Ezt már egyszer szóvá tettem a tavalyi költségvetési vitában mon­dott beszédemben. Azt látjuk, hogy a tudo­mányegyetemen a hangsúly az_ úgynevezett szellemi tudományokon van, mégpedig olyan ! arányban, amely a modern tudományos éiet­| uek, a tudományok modern fejlődésének már I nem egészen -felel meg. A bölcsészeti karó* | kon mindenütt csak egy bölcsészeti kia,r vaui, : az alá tartozik minden: történetiem, filozófia, : matematika, földrajz, csillagászattan, fizika. i Teljesen lehetetlen helyesen biztosítani a ter­t

Next

/
Thumbnails
Contents