Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

561 Az országgyűlés 51. ülése 1948. társam, bizonyára szándéktalanul követett el, aniidőn felelősségre vont engem a tajvalyi költ­ségvetés egy adatáért, amely költségvetésünk 7. oldalán található és azt állította,, hogy az egyházi intézmények helyreállítására 966.000 forintot fordít a kultusztárca,, míg ezzel szem­ben tudományos célokra ugyanennél a címnél csak 386.000 forintot áldoz. Meg kell monda­nom, hogy ez a bírálat az előző év költségve­téséire vonatkozik; nehéz helyzetbein vagyok, mivel az előző év költségvetési bírálatához kellene hozzászólnom. Rá kell mutatnom arra, hoigy a hároméves terv az egyetemek és tudo­mányos intézmények újjáépítésére körülbelül 25 millió forintot fordít. Ezt a tévedést tehát mindenképpen hölyreigazítaíndónak kell tarta­nom, (SUPKA Géza (pd): IAZ idea költségve­tés!) -- Ha a költségvetés emelkedését figyeljük és az elmúlt kiolrszakok költségvetéseivel hasonlít­juk össze, akkor ebből a költségvetésből az tű­nik ki, hogy a magyar köztársaság, a magyar demokrácia valóban a béke, az építés költségr vetését készíti, hiszen azok a tárcák kerülnek első helyre — gondtolok itt még a népjóléti tárcára is a többi között —, amelyek az építés, a szociális és kulturális felemelkedés céljait kívánják szolgálni, békepolitikát szolgálnak; ezzel szemben ha csak a két világháború kö­zötti időben nézzük meg a kultusztárca-adatait, meg kell állapítanunk, hogy a kultusztárcának alázatos szolgálóleányként kellett meghátrálnia a sok harciasabb és a nép felemelkedését egy­általán nem szolgáló tárcacélok előtt. • Szeretnék rámutatni arra is, hogy a vallás,­és közoktatásügyi minisztérium és elsősorban jómagam eigyáltalán nem vagyunk még meg­elégedve a közoktatási tárcának ezzel a rang" sorolásával. Jól tudjuk, hogy a közoktatásügyi tárcára fordítható összeg egyelőre még nem foglal el olyan helyet, amilyent a szükségletek minden bizonnyal igényelnének számára. Jól tudjuk, hoigyia többi tárcához viszonyítva még mindig nincs olyan előkelő helye a magyar közoktatásügynek, mint például a; Szovjetunió költség vetésében, ahol tudomásom szerint köze! 20%-át teszi kiiaz egész költségvetésnek a köz­oktatási és kulturális célokra fordított összege. Természetesen a közoktatásügyi tárca most is és a jövőben is következetesen halad azon az úton. hogy \a magyar közművelődés számára minden téren igyekezzék kiharcolni a maximu­mot. Bár már lelőttem, is foglalkoztak a köz,­1 oktatásügyi tárca számadataival, szeretném ón is legalább néhány szóval megvilágítani a tárca belső szerkezetét, súlyponteltolódásait, amelyek tagadhatatlanul .megmutatkoznak az elmúlt évi költségvetés szerkezetével, súly­pontjainak elosztásával szemben- Először szeretnék rámutatni arra a tényre, (hogy a köz­ponti igazgatásra szánt összeg a múlt évi költségvetésben 8.1%-át tette ki az egész kul­tuszköítségvetésinek. Ezt talán bizonyos mér^ tékig indokolhatták•* a zok a beruházási szüksé­gességek, amelylejk iákkor még nyomatékosab­ban fennállottak. Abban a költségvetésben, amelyeit itt a Ház elé terjeszteni szerencsém lehet a központi igazgatás már csak 2.5%-ot foglal el, tehát igen jelentős mérvű csökken­tése ez a központi igazgatásnak. Nem fel­puffasztott, rosszul működő adminiszitiráeiór t ' van szükségünk, hanem minél előbb szükség van a Jó szolgálati pragmatikával és mozgé­kony, központilag* erősen megszervezett és OBSZÁGGYÜLÉíSI NAPLÓ­III.- ­évi február hó 23-án, hétfőn. 562 leegyszerűsített adminisztáeiőra. E felé a cél felé kíván haladni a mi központi igazgatá­sunk is. Ha jól emlékszem, egyik képviselőtársam felemlítette, hogy két autót irányoz elő a köz­oktatásügyi minisztérium. Meg kell monda­nom, hogy an tó igények szempontjából a leg­szerényebbek közé tartozik a minisztérium, holott az egész országra kiterjedő ellenőrzési munikát kell végeznie. A felvett két autó az általános iskolák ellenőrzésével, megfigyelésé­vel, a tanyai, a falusi utak bejárásával és jó bejárásával függ össze>. Nem hinném, hogy bárki is joggal kifogásolhatná a magyar pa­rasztság iskoláztatásával kapcsolatban ezt a két autót, ameíiy természetesen nem nagy luxus autó ikíván lenni, hanem a legegysze­rűbb, jó terepjáró autó. (KUNSZERI Gyula (md): Autodidakták! — Derültség) A költségvetésiből kiderül a költségvetés új iránya is. Többem rámutattak már előttem az általános iskola tételeinek emelkedésére. Körülbelül 100 millió forinttal emelkedett ez ia tétel az, előző évi költségvetésiben előirány­zott összeghez képest. Mellette a legjelentősebb emelkedést mutat — és erre félreértések elke­rülése végett és félreérthetetlen számadatok­kal hadd mutassak rá — az egyetemi és tudo­mányos célok támogíatáisa. Az egyetemek célj elmúlt költség­vetési évben 28 millió forint körüli összeget fordítottunk, a'jelenlegi költségvetési évben pedig 65 millió forint feletti az az összeg, ame­lyet érr.e a célra fordítunk. A tudományos cé­lokra 5.1 millió forint helyett immár 11.3 millió forintot fordít költségvetésünk, tehát a kettő együtt egyáltalában nem nyújt olyan vigasz­talan képet. Majd később lesz módom rámutatni arra, hogy az elmúlt esztendőben mit is tett a minisztérium a maigyar közoktatásügy egyetemi ós tudományos szektorában. Nyugod­tan vállalhatjuk ezért a végzett munkáért a felelősséget adott gazdasági körülményeink között. Természetesen a minisztérium légüres térben, pusztán az íróasztal mellett, gazdasági lehetőségeinkkel egyáltalában nem törődve, a lehető legcsodálatosabb és legtökéletesebb költségvetést tudná összállítani. Adakozni, szá­mokat összeállítani a minisztérium természete­sen készséggel tudna, és a mi költségvetési ter­veink először — ezt meg kell mondanom — mindig ezekből a végső és ideális tervekből indulnak ki hogy azután sorról-sorra a meg­beszélések az ország általános gazdasági lehető­ségeihez mérten, a valósághoz simulva a maxi­mumot hozzák ki'a közműveltségi számára. Kiemelkedik — és erre is rámutattak néhá­nyan — a dolgozók iskolájára szánt költség­vetési tételünk, amely végre az elmúlt költség­vetési évben egyáltalában elő nem irányzott cím helyett 11 millió forinttal kívánja ezt a TI agy jelentőségű cél t * szolgáin i. Rámutattak a diákszociális célokra is. ame­lyeknek összege 6.5 millió forint körüli összeg­ről 16,184.000 forintra emelkedett. Ugyancsak kiemelték a szabad művelődésre szánt összeg nagymérvű emelkedését 4.5 millióról 10,139.000 forintra. Egyáltalában'nem tag*adom, —később, ha úgy tetszik, meg is indokolhatom —hogy igen jelentős összegeket fordítottunk művészeti cél­jainkra, köztük természetesen a színházak tá­mogatására is. Nagyon könnyű és nagyon egy-. szerű megtalálni azokat az érveket, amelyek ezt az emelésit magától értetődővé teszik. A téte-lek 36

Next

/
Thumbnails
Contents