Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

• 499 Az országgyűlés 51. ülése 1948. telesek között* mind pedig a közvéleményben félreértések, zavarok és kölcsönös botránkozások forrása, így az általános iskolák ügye; a katolikus általános' iskoláknak m kívánalmakhoz és lehetőségekhez képest megfelelő számú tanerővel való ellátása s ezeknek dotációja, így a katolikus iskolák tankönyveinek dolga, így a katolikus népi kollégiumok ügye.-Mindezek s egyéb sérelmek is< csak egy általános, mindenre kiterjedő, a szuverenitások területeit kölcsönösen tiszteletben tartó és kölcsönösen garantáló megegyezéssel rendezhetők. Éppen ezért mi" sem kívánatosabb, sőt mi sem sürgősebb, mint a tárgyalások felvétele,. # mielőbbi lefolytatása és megnyugtató véghez való juttatása. (Ügy van! Úgy van! a néppárton-) Nem kívánom felvetni itt azt a kérdése vájjon, mennyire kedvezőek vagy kedvezőtlenek pillanatnyilag egy ilyen tárgyalás kilátásai. Kétségtelenül állnak fenn nehézségek &> ha vannak m,a Európa-szerte, akik á feltétlen megegyezést kívánják az Egyház és korunk . társadalmi forradalmi között, akár olyan en- gedmények árán is, amelyek már-már a tan lényegét érintik és veszélyeztetik, vannak igen sokan olyanok is. akik úgy vélik — idézem — »az Egyház egyetlen lehető magatartása a szakítás*. Kettős kérdés ez, amelyre csak egy felelet , lehetséges és ez a felelet szól nemcsak a két kérdésre, hanem szól azoknak is> akik aa Egyházat vagy egyáltalán alkalmatlannak yélik arra. hogy az _új társadalmi rendben éljen, vagy pedig mélységes bizalmatlansággal és gyanakvással tekintenek rá. (FÖLDES Mihály (kp): Kérdezze meg Mindszentyt!) Ea a válasz magának az Egyháznak természetében, az Egyház misztikumában rejlik, & noha. bizonyára már csak terminológiájánál fogva is idegenül hangzik a katolicizmustól távol állók számára, a kérdés lényegének megviljáigítása szempontjából döntő jelentőségű. Az Egyház nem pusztán formális szervezet, hanem — Moehlernek. egy nagy teológusnak szavát idézem — az Isten Fiának állandó megtestesülése. Vagyis — Emmánuel Suhard párisi bíborosérsek mélyreható szavai szerint — »minden pillanatban egyszerre kell lennie és életrejönnic (Mozgás a kommunistapárton.) lennie változtatás nélkül, láthatatlan valóságában és létrejönnie száizadról-századra látható valóságban«. Vagyis lényege, vagy a chestertoni kifejezéssel nagyszerű paradoxiája szerint egyszerre állandó. is és változó isÁlla"ndó misztikus lényegében és tanaiban, de változó, e misztikus lényeg történelmi megtestesüléseiben és a tan aktualizálásának formaiban. Igazi lényege szerint tehát haladó. Mit sém engedve á tanból, vállalja a történelmi haladást, a társadalmi fejlődést, mert ebben IB» abban is a Gondviselés művét látja és célja sohasem lehet a haladás tagadása, mert ezzel önön lényegét és küldetését veszélyeztetné, viszont feladatának érzi a haladás emberi voltából származó hibák és> tévedések minél teljesebb kiküszöbölését, az emberek erkölcsi és lelki reformja útján, — egyáltalán nem a társadalmi haladás ellenére, hanem annak javára. . . És ebben rejlik az Egyház lényegéből folyó; örök korszerűsége. Felismerni a társadalmi fejlődés irányát és abban juttatni minél teljesebben érvényre a maga örök evangéliumi esz. menyeit: ez valódi magatartása, S ha ez a évi február hó 23-án, hétfőn. 500 fejlődés a szocializmusba vezet — mint aho-. gyan minden jel szerint oda vezet. — akkor a ' kereszténység mindaddig javalja ezt ,

a szocializmust, amíg az ember természetfeletti jajainak munkálását, az arra való folytonos törekvést meg nem gátolja és amíg aa emberi személyes szabadságot és általában a természetjogot • meg • nem támadja. (Folytonos zaj a kommunistapárton.) ELNÖK: Csendet kérek! • KÓNAY GYÖKGY (dn): Az emberi személy keresztény értelmű szabadsága- azonban lényegesen más, mint a liberalisztikus értelmű

H szabadság, amely a »tégy amit akarsz elve „alapján szabadságot adott a szerenesés hatalmasoknak és gazdagoknak a hatalommal fékentartott szegények szabadságának bűnösi el

_ tipriására- - • • S ha voltak — és voltak — Magyarországon egyesek és irányok, akik és amelyek a kereszténység címkéjével és a kereszténységet súlyosan kompromittálva akár egyéni akár psztályérdekek védelmében végül is a pogányságnak lettek száiláscsinálói (Egy hang a kommunistapárton: Ma is vannak!), ezekhez semmivel sincs több közünk, mint amennyi közük nekik volt ,a valódi, legbensőbb mivoltához hű, szociális kereszténység lényegéhez. (Taps a néppárton.) Az egyház és az állam viszonyának oly ősziinén óhajtott rendezésétől egyáltalán nem a régi rend utáni téves nosztalgiák kielégítését és a benső ellenitimondásának csődjébe bukott* kurzus rehabilitásiát várjuk, hanem azt, hogy az Egyház szabadon és zökkenőtől'mentesen teljesíthesse hivatását, építhesse ki intézményeit s .vezeíthasse és gondozhassa a reá bízott lelkeket a demokráciában és a demokráciának is javára. (Taps a néppárton- — Zaj ai kommunistapárt és a szociáldemokratapárt oldalán. — Az elnök csenpet.) T. Országgyűlés! Ha ezekután visszatérek magára a költségvetésre és annak százalékos arányát tekinteni az' összköltségvetéshez viszonyítva, meg" kell állapítanom, hogy lényegesen és- örvendetesen növekvő irányzata ellenéire is kevés. Kevés annál is inkább, mert hiszen számos reform ós új kezdeményezés, elsősorban az általános iskola gyors sikere, nem kis részben ' múlik a szellemiek mellett anyagi kérdéseken. Tudjuk, mily méltatlanul szűkös a felmérhetetlenül nagy és jelentős munkát végző pedagógusok javadalmazása napjainkbari is, és tudjuk, hogy nemcsak a pedagógusok stár tusának méltó rendezése égetően időszerű már, hanem ugyanakkor számuk növelése is, mert hiszen túlzsúfolt osztályokban soha nieim fehe- . tett valóban eredményesen tanítani, ^ de még kevésbbé lehet a ' modern pedagógia _ módszereivel, amelyek mind nagyobb teret biztosítanak a tanulók önmunkásságának. Ezeket az igényeket azonban — elismerem — nem lehet egyik napról a másikra teljesíteni és különösén nem egy vesztes háború után Hallunk az analfabéták számának emelkedésérőh ennek' oka lehet a háború, a tanítás gyakori megszakadása, az iskolaépületek elpusztulása, lehet oka* egyes szülőnek nem egyszer tapasztalt az a téves nézete, amely a demokráciát úgy értelmezi, hogy benne mindenki azt^ telheti, ami jólesik neki és ha gyermekeit nem' akarja iskolába küldeni, nem küldi iskolába, de lehet oka az is. hogy nincs miben iskolába küldeni a gyermekeket és ilyenkor valóban he kell