Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

•487 Az országgyűlés 51. ülése 1948. elhangzott alaptalan érzelmi kitörés után úgy tünik^ ^ fel, mintha nem is az egyház jogos ügyéért, szaibadságáérlt. hanem a régi anakronisztikus, feudális vágyálmokért, — (ZOLTÁN Pál (pk): Emlékezzen Széchenyi Györgyre!) ez a név- nem érdemli meg, hogy ön az 'ajkára vehesse"— az állam" és az egyház 1 cezaropapisztikus kapcsolatáért, vagy éppen a klerokráciáért rajongana az elmondó ja, akinek árnyéka időnként a magyar demokráciára.borul. aJkinek neve akarva-akaratlanul az ellenforradalom imaginárius erőit kezdi jelenteni. Nem mintha démonikus lénynek tartanok és nem lennénk bizonyosak, hogy a közjó egyetemes emelkedésével ez az árnyék magáitól eloszlik; de mindent meg kel] tennünk, hogy népünk addig se legyen a demokrácia és az egyház mesterségesen felidézett ellentétének, j lelkiismereti konfliktusának martaléka. A ma- | gyár demoikrácia, mint a római szenátus követe | a karthágóiak előtt, tógája öblében békélt vagy | háborúit kínál. Nem a magyar demokrácián, nem a kultuszkormányzaton múlik, hogy a | túloldalon melyiket válaszitjáfc. T. Országgyűlés! Ez a kérdés egyszersmind J átvezet bennünket a 3. címhez, az általános iskola kérdéséhez, amely alapjaiban egységes műveltséggel akarja a társadalom egységét szolgálni. A múltban a magyar köznevelésben már az elemi iskolánál kezdődőleg bizonyos osztályitagozódás, bizonyos igazságtalanság érvényesült a szellemi javak elosztásánál, már földrajzi okokból is például a tanyai iskoláknál a puszta fizikai megközelíthetőség okán is. Ennek a színvonalbeli aránytalanságnak kiegyenlítése egyik legfontosabb feladata^ a kultuszkormányzatnak. Körzeti iskolák kiépítésével és internátusok szaporításával óhajtanajk ezen segíteni. Magyarországon mindenki egyforma értékű és minőségű oktatást kaphasson, ingyen, alapjaiban, és ezt meg is 'kapja. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ez a cél. Neesak a művelődés jogát, de a művelődés lehetőségét is teremtsük meg. Nyolcosztályos általános iskolánk van, amelyből azután ágazik tovább a tehetséges ifjúnak útja a humanisztikus gimnázium vagy a szakiskolák felé. Nehéz feladat ez, it. Országgyűlés, hiszen jól tudjuk, hogy a kultuszkormányzat múltjának legnemesebb alakja Eötvös József reformjával, a 6 osztályos kötelező elemi iskolával mennyire nem érhette meg álmainak beteljesültél, hogy még az első világháború után is sok helyen csak papíron volt meg az eötvösi népoktatási törvény. Előadó elődöm. Farkas Ferenc, a multévi költségvetési, bevezető beszédében a kövekezőkelt mondotta a általános iskoláira vonatkozólag (olvassa): »Jelenleg már 2770 általános iskolánk működik, ami nagy haladás a régi helyzetté] szemben, amikor 'mindössze 374 polgári iskolában és 169 gimnáziumban volt meg a színvonalasabb tanítás lehetősége, de még mindig több mint 4000 népiskolánk nem alakult át általános iskolává.« T. Országgyűlés! Ugyanakkor az előttünk fekvő költségvetés indokolásában azlt találjuk már,, hogy a múlt tanév végén 4182 általános iskola volt, és pedig 1225 állami. 493 községi, 2392 hitfelekezeti és 72 társulati, illetve érdekeltségi jellegű. Népiskolából 3675, polgári iskolából 360, gimnáziumból 176 iskola alakult át • általános iskolává. Az állami általános és népiskolák száma összesen 1824. Ha méltóztattak évi február hó 23-án, hétfőn. 488 megfigyelni az előző számot, jelentékeny az emelkedés. 4847 tanterem van. Áz általános iskolák fokozatos kiépítésével szervesen összefüggő körzeti általános iskolai tanulóotSthonok száma jelenleg 36 s ugyanannyinak szervezése van folyamatban. A költségvetés maga is mutatja, t,- Országgyűlés," e téren a kultuszkormányzat fáradozását, mert hiszen 101.432.400 forintról 191.109.000 forintra emelkedett az általános iskolák költveltése. Fáradságos, nehéz, nem papíroson, hanem a valóságban megteendő út az általános iskolák kiépítésének útja, hozzátehetjük, hoszszú éveknek útja. Az egységes általános iskola, mely az uniformizálódás veszélyét elkerüli, maga is egységes kell, hogy legyen. így jutunk el t. Országgyűlés. a

z egységes tankönyv kérdéséhez, az állami tankönyvkiadáshoz, mely a ' magánhitel vonalon, költségvetésen kívül a Gazdasági Főtanács segítségével valósul meg. Az igazság e résziben a következő: egyetlen állam sem állhat fenn anélkül, hogy az alapismeretek tanításának módját ne ő határozná meg. Azért még nem kell tüstént új Levi" athánra. höbbési állammolochra gondolni. Ez új egységes tankönyveknek még az individualista változat némi átmeneti feláldozása árán is egységes nemzeti és demokratikus irányelvek szeirint kell megíródniok, éspedig minden tárgy számára, természetesen az úgynevezett világnézeti tárgyakra is. kivéve a, hittankönyveket. Ellentétben a magánkiadók nézeteivel, az egységes tankönyv anyagilag is bevált. Az általános iskolára vonatkozólag a kultuszkormányzat szándéka a nem állami jellegű | törpeiskolák államosítása. Abszurdumnak, tűrj hetetlennek látszik ugyanis, hogy akadnak közI ségek, ahol egymás mellett állami, felekezeti, | — esetleg kettő is. katolikus és református — í általános iskolák állanak fenn. Elvben mind | nyolcosztályosok, a valóságban mind egy tani" tóval, tehát osztatlan tanítással működik. Ezeknek a nem állami jellegű törpeiskoláknak az ' államosítása a kultuszkormány elhatározott szándéka. (Helyeslés-) Fel kell vennünk az analfabetizmus elleni küzdelmet, amely fájdalom, nőtt a 6 és 12 évesek között. Remélhetőleg azonban pár éven be, lül tökéletesen felszámolható. r T. Országgyűlés! Másik lényeges alkotását jelentik a tömegnevelés reformjának a dolgozók ! iskolái, — 7. cim — amelyek azt a társadalmi, | történelmi igazságtalanságot vannak hivatva I jóvátenni, hogy azok, akik anyagi, társadalmi, ; foglalkozásbeli okokból elestek a művelődés lej hetőségeitől, most érett ésszel kész emberként i gyorsabban, Összevont tanmenetekkel pótolhas; sák ezt a mulasztást.,, í Igen nagy gondot fordít a kultuszkormányzat költségvetése diákjóléti célokra, elsősorban itt is a népi kollégiumok dotálására, amelyektől új értelmiséget várunk. Uj értelmiséget, amely egyszerre intézményesen emelkedik ki a magyar dolgozórétegek, a magyar parasztság és i a magyar munkásság köréből, amely tehát nem romlik hozzá a meglévő hibáihoz; nem lesz janicsár középosztállyá, hogy Illyés Gyulának még a háború^ alatt írott szép tanulmányát, a 1 »Hősök és janicsárok«-at idézzem. A költségvetés 35. lapjain e népi kollégiumok i és az egyéb nem állami diákjóléti intézmények személyi kiadásaira 4,209.000 forint van előirányozva és ugyancsak a népi kollégiumoknak 2,602-00 for%it. Nem annyi ez. mint amennyit a