Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

477 Az országgyűlés 50. ülése 1948. kormány, a kötelező sertésoltást törvéaybeiktassa. Itt csalk az az egy megjegyezni valóm lenne, hogy olyan olesó oltóanyagot adjanak, amelynek az „ára elfogadható, nehogy az álljon elő, hogy ha öt darab sertést beoltottak, egyet el kelljen adni a szérumért. A sertéstenyésztésre vonatkozólag van egy javaslatom, és kérem, hogy a kormány tegye ezt megfontolás tárgyává. Mint uradalmi cseléd, az uradalmakban láttam, — és ez tetszett is nekem abban az időben — amikor az urak a nagybirtokokon az anyadisznóikat évehkint kétszer búgatták ós fiaztatták. Egyforma malacok ós süldők voltak és ez mindenesetre nagyon jó az értékesítés sízemnontjából. Azt hiszem, módot lehetne találni_ arra. hogy a községekben is ilyen módon járjanak el, hogy tudniillik a parasztság talán egy esztendőben — szakértők hozzászólásával a legalkalmasabb időt kiválasztva — kétszer búgasson, és akkor nem állna elő az a helyzet (A beszédidő • lejártát jelző lámpa kigyullad. — Az elnök csenget.), hogy ahány kan van, annyiféle malac van a községben, ^ és a^ pa

: rasztság nem tudja megfelelően értékesíteni sertésállományát. T. Országgyűlés! Látom a kormány jóakaratát' jóindulatát, látom, hogy a paraszt; ság állattenyésztését előrevinni és felemelni akarja. Mindenesetre kérem a kormányt ós a miniszter urat, hogy a következő., 1948/49-es költségvetési évben nagyobb megfontolás tárgyává tegyék a íöldmivelésügyi tárca költségvetését és főleg a jószág-, illetve állattenyésztésre sokkal nagyobb gondot fordítsanak,... ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. u ! ! BOHÁR KÁROLY (pp): ...mert az állattenyésztés az, amiből a parasztság elsősorban fenn tudja magát tartani. A költségvetést a magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártok soraibaw.) ELNÖK: A címhez több szónok nincs feliratkozva. A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 11. címet elfoga-dni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy ' az országgyűlés a 11. címet elfogadta. Következik a földmívelésügyi tárca költségvetése 12. címének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 12—ld. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) ELNÖK: Következik a földmívelésügyi tárcával kapcsolatban a költségvetés X. fejezetének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felöl vasúi. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a X. fejezetet.) ' ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül'? FARKAS GYÖRGY jegyző: Háner József! HÁNER JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés! A közellátási minisztérium megszüntetésével és annak Országos Közellátási Hivatallá való átszervezésével a hivatal a földmívelésügyi tárcához tartozik. A földmívelésügyi tárca költségvetésének vitájánál a közellátás kérdéévi február hó 20-án, pénteken. 478 v • . • * se vei kívánok foglalkazni. Demokráciánk egyik legnehezebb kérdése még ma is a közellátás biztosítása.- A Közellátási Hivatal. a Gazdasági Főtanáccsal együtt mindent elkövetett a fennálló nehézségek leküzdésére és arra, hogy a problémákat a le. hetd legjobban oldja meg. A feladatok megoldásánál súlyos nehézség volt ia,z is, hogy a közellátási minisztérium területén ottmaradt a régi szellem, ós a Közellátási Hivatal még ma is nagyon kevéssé .van demokratikus szellemmel felfrissítve. A demokráciára itt még komoly feladatok várnak. . Elismerem, hogy a közellátási minisztérium, a Közellátási Hivatal, a Gazdasági Főtanács, a kormányzat sokszor volt kénytelen a kérdések megoldásánál olyan eszközökhöz nyúlni, amelyek első látásra a felületes szemlélő előtt bizonyos rétegekre sérelmeseknek látszottak. Ezeket a nehézségeket kihasználva a demokrácia ellenségei a kérdéseket úgy vitték a közvélemény elé, hogy azok a demokráciára rossz fényt vessenek. Ilyen intézkedés volt a multévi kukoricarendelet #

és a vele kapcsolatos sertésfelszabadítás, holott ez kifejezetten a tenyészanyag megmentése érdekében történt. Ugyanilyen intézkedés volt a burgonyaegykéz felvásárlására vonatkozó rendelet, az elszámoltatási a termelői fsleszállítás, stb. Nem kívánom végigsorolni ezeket az intézkedéseket, de bizonyos, hog-y végülis ezeknek a kérdéseknek ilyetén való megoldása a dolgozók összességéinek érdekeit és a demokrácia megerősítését szolgálta. Az bizonyos, hogy közellátási nehézségeink legfőbb oka az aszály. Minden elismerés a magyar parasztságé, amely a kormány támogatásával elvégezte a maga feladatát, amikor egyre nagyobb vetésterületet érve el, ezt a maximumig fokozta. Csak egy példát hozok fel. Számszerűleg a mostani gazdasági évben búzában 6.6 millió, rozsíban podig 1.2 millió métermázsa az aszály miatti kiesés. Ez nemes kenyérgabonában, búzában és rozsban a^ jelenlegi gazdasági évben csaknem 8 millió métermázsa aszály miatti kiesést jelent, ami óriási feladatot ró a Közellátási Hivatalra. Minthogy a közellátási mérlegünknek az eddig begyűjtöttek mellett 4000 vagon hiánya van, ezért kénytelen a Közellátási Hivatal a mezőgazdasági termelők fejadagjának leszállítását elr"delpi. Amikor így elismerem a fennálló nehézségeket, meg kell mondanom, hogy ezeket, fmelyek a demokrácia erőin kívül esnek, ai reakció a demokráciával szemben demagóg módon használja ki, igy viszi ki a kérdéseiket, hogy ezzel szembeállítsa a magyar dclgozó néjj legnagyobb táborát, a parasztságot és az ipari munkásságot. Nem átalják az ellátatlanság, kér. dését úgy beállítani, hogy ez csak az ipari munkásság ügye. Nézzük meg, hogyan oszlik meg az ellátatlanság kategóriánként. A bányászatban — itt benne van a szén-, érc- és kőszénbányászat a dolgozók száma • 92.318, családtag 184.470; a vidéki ipari munkásságnál ,a létszám 116.872, családtag 175.825; a budapesti ipari munkásság 164.880, családtag 208-821 fő. A dotLgiozók ösa~ szessége 374.133. a

r családtagok száma 569.112, így az.összes ipari munkások és családtagjaik száma 943.245 fő. Az ipari munkásság és a fővárosi lakosság ellátatlanjainak: létszáma 2.1