Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

471 Az országgyűlésJO, ülése 19Í8. évi február hó 20-án, pé?iteken. 472 ket kívánja támogatni ós ezeket az OMTKrészvényeEket ossza ki az. apró .szövetkezetek között, hiszen ezeknek a pénzéből jöttek össze. Akkor ezzel mi bebizonyítanánk azt, hogy igtehis ,a kis-, az apró szövetkezeteket támogatjulkl és. az ő kezükbe juttatjuk ezeket a részvényeket. (Taps az ellenzéken.) Ebben nincs semmi lehetetlen. A képviselő úrnak nincs* itt igaza, hogy int, mert én így látom helyesnek. Megkérdeztem szakeimbereket is> azok is azt mondták, hogy ebben nincs semmi lehetetlen dolog. Ezzel belbizonyítanánk, hogy mi nem kolhozt akarunk, hanem éppen ellenikezőlegi a kisszövetkezetéket akarjuk támogatni és erősíteni. (KOSSÁ. István (kp): Mit nyer vele, ha szétosztjuk a részvényeket? Nincs papírja?) Foglalkozzunk ezzel a dologgal. Ismerem a földművelésügyi miniszter úr tevékenységét. Az árvíz során meggyőződtem róla, hogy amikor ez a katasztrófa rázúdult az országra, a miniszfer úr személyesen lejö

+

" és ott korát meghaladó frisseséi-gél. engem megszégyenítő fiatalsággal (Élénk derültség. — Az elnök csenget.) vett részt a dolgokban és igen jól megállta a helyét ott is. De szakközegei is mindent elkövettek a vidék áülatállományának megmentése érdekében. A közellátási kérdések rendezése is a legjobb irányban halad, úgyhogy e miatt a (katasztrófa miatt sem az ott lévő lakosságnak, sem a vidék állatállományának ellátása nem szenvedett nagyobb zökkenőt. Ezért bízom a miniszter úr és a kormány intézkedéseiben a jövőre nézve is de szeretettel kérném, hogy ahol mód és lehetőség van, minél többet áldozzanak a mezőgazdaságra, mert ez az az út, amelyen a leggyorsabban tudunk előrejutni. A költségvetést részleteiben is elfogadom. (Élénk taps a Ház minden- oldalán.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖEGY jegyző: Takács József! . TAKÁCS JÓZSEF (szd): T. Országgyűlés! A tárgyalás alatt álló címhez .szólva örömmel veszem tudomásul az állattenyésztésre felvett tételeket. Tudjuk, az. állattenyésztés lelke a mezőgazdaságnak és nélküle a sikeres gazdálkodás lehetetlen. Ennek tudatában földmívesnépünlk önerejéből is igyekezett ezen a téren a háborús veszteségeket pótolni. Vannak azonban* feladatok, amelyek csak állami akciók keretében oldhatók meg, mint például a tenyészállatimport, .s az állami állattenyésztési kísérleti gazdaságok berendezése és beruházásai. Köztudomású és sokszor halljuk emlegetni, — a mai napon is többször szóbakerült — hogy milyen óriási hiányokat, milyen hallatlan pusztulást okozott állattenyésztésünkben a háború. (Állandó mozgás.) ELNÖK: Csendet kérek! TAKÁCS JÓZSEF (szd): Nemcsak a mennyiségben, hanem a .minőségben is nagyarányú visszaesés mutatkozik ezen a téren, különösen az apaállatoknál Az újgazdáikí nagy része az állathiány miatt nehezen, küszködik. Boldogulájsuníknaiki ós gazdaságunk megalapozásának előfeltétele a kellő aránvú áüilattartás. és a többtermelés sem valósítható meg állattenyésztés nélkül. Ez tehát egyik legfontosabb állami feladat kell, hogy legyem Viszont, ha tekintetbe vesszük az e téren mutatkozó hiányokat, ezek pótlása érdekében fokozottabb mérvű állami beavatkozásra van .szükség.* Az sáliamnak bizonyos áldozatokat kell hoznia a kistenyésztők és főként az újgazdák megsegítése érdeikében. Az állattenyésztés' fejlesztése mellett elengedhetetlen a takarmányterületek' növelése és az okszerű takarmánynövény-termelés előmozdítása. Amióta eszemet tudom, amíg viszsza tudok emlékezni, Magyarországon sohasem volt takarmánybőség, de annál gyakrabban fordultak elő takarmány Ínséges esztendők. Ez igen hátrányosan befolyásolta állattenyésztésünk fejlődését már a múltban is és természetesen hátrányos helyzetbe hozta mezőgazdasági termelésünk egész egyetemességét. Egyik leglényegesebb és legelterjedtebb takarmánynövényünk a lucerna, sajnos, - azonban ma azt látjuk. hogy lucernavetésterületünk csokiként és újabb telepítés nem történik. Igen^ nagy jelentőségű volna, ha az egyes vidékeken a talaj minőségének és sajátosságának megfelelő takarmánynövényeket termesztenének. Kísérleti intézményeiníki bebizonyították, hosry minden talajtípushoz megvan a legmegfelelőbb takarmánynövény és ezekkel rendelkezünk is. Megfelelő helyes propagandával járásonkint de lehetőleg községenkint létesítendő kísérleti telepek bemutatásával rá lehetne nevelni gazdáinkat, hogy a nekik legalkalmasabb takarmánynövényt a talaj sajátosságainak megfelelően, annak figyelembevételével termeszszék, hiszen tudjuk, ho^y lucernát nem lehet minden talajon termeszteni. Rét- és legelő területeink — amint tudjuk — siralmas, állapotban vannak, különösen aszályos esztendőkben. Pedig állattenyésztésünkre és azon keresztül egész mezőgazdaságunkra egyáltalán nem közömbös, hogy az országnak több mint kétmillió katasztrális holdnyi legelő- és rétterülete milyen .állapotban van. Ezért azt a 340.000 forintos összeget, amelyet mint előirányzatot látok a. költségvetésben, kevésnek találom ahhoz, hogy a legelőket a termelés érdekében «megfelélő kultúrállapotba hozzuk. Ezzel kapcsolatban felhívom *a kormányzat figyelmét arra, hogy a 'legelótársulatokra vonatkozó törvény revízióra szorul. Ugyanis sok helyen vitára ad alkalmat az, hogy az újgazdák ki vannak zárva a legelő használatálból, és sokhelyütt egy-két nagygazda diszponál a legelőhasználatról, mert nekik többes szavazati joguk van a legelőtársulatok ügyvitelében. Állatteinyésztésünlk felfrissítéséről, annyit, hogy szegénységünk tudatában nem: számíthatunk arra. hogy kellő .mennyiségben hozzunk . majd be apaállatokat. Ezt nem bírja a közület sem, de nem bírják az egyének sem;, a tenyészállatok árának magassága miatt Van azonban mód arra, hogy ezen segíteni tudjunk, és én örömmel veszem tudomásul a miniszter úr tegnapi ígéretét, hogy az eddiginél szélesebb körben kívánja lehetővé tenni ja mesterséges megtermékenyítő eljárás alkalmazás át, amelynelki jelentőségét egyébként egyik képviselőtársunk méltatta. Igen t. Országgyűlés! Az állattenyésztéssel kapcsolatos az állategészségügy. Engedjék meg, hogy néhány szóval erre is kitérjekA cím 5. rovatából kitűnik, hogy a folyó évre előirányzott összeg 802.000 forint. Ennék az összegnek egy része az elhullott állatok tulaj-