Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

455 Az országgyűlés 50. ülése 1948. évi február hó 20-án, pénteken, 456 tási árat, hogy a földalap egy olyan összeghez jusson, amellyel a földhözjuttiatottakat kellőképpen segíteni tudja és nekik emberhez méltó rendes lakást biztosít {Helyeslés és taps.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez-feliratkozott szónokok közül? FAKKAS GYÖRGY jegyző: Gém Ferenc! GÉM FERENC (pp): T. Országgyűlés! A •magyar gazdasági élet elsősorban a földre van 'alapozva." Ezt már csak azért is el lehet így fogadni, mert a háború pusztításai után ezt mindenki látja, mindenki tudja. Sajnos, mióta a városban így, meg- lehet venni mindent, az emberek egy kissé kezdik elfelejteni azt, hogy osiak a föld az, ami minden 'vihart kibir ós amelynek segítségével, ha szegényesen is, de át tudunk vergődni mindem viharon. Éppen ezért én, mint parasztpárti képviselő, örömmel olvastam a földmívelésügyi költségvetést. Engem, mint újonnan földhözjuttatott embert, elsősorban a földbirtokrendeizési szolgálat érdekel a legjobban, azt tartom a legfontosabbnak. Tény, — ós ezt el kell ismernünk — hogy a Földhivatal és a földbirtokrendezés s el foglalkozó hivatalok — itt gondolok az országos, a megyei és községi földigénylő bizottságokra — eredményes munkát végeztek. Ezt abból tudhatjuk a leginkább, hogy ma már több mint 3,400.000 katasztrális hold föld telekkönyvezési és műszaki munkálatai vannak készen és több, minit 500.000 kész telekkönyvet most osztanak ki. Ennek az az eredménye, (16.00) hogy ez a szerv elvégezte & maga munkáját ós jó munkát végzett, ezért — azt hiszem — az országgyűlés színhelyéről is dicséretet érdemeli. Ez a szerv hatalmas munkát végzett. Látom, hogy a földbirtokrendezési szolgálathoz a földmívelésügyi minisztérium 6 millió forinttal járul hozzá. Annak ellenéire, hogy — amint Filó Sámuel képviselőtársam is megemlítette — igen szépen folynak be a fizetések-, a földalapba — 'akár az adó, akár a törlesztés — a földhözjuttatottak részéről, egyet tudnunk kell: azt, ftiogy az aszály következtében körül" belül az új termésig, vagy egészein őszig nem fog elég gyorsan befolyni a földalapba a pénz, mert hiszem az oirszágr egyes részein nagyon szegények az újonnan földhözjuttatottak és a tavaszi szezonban olyan szegények lesznek, hogy nem fognak tudni "fizetni. Márpedig ez után a nagy munka után a következő lépésnek kell jönnie. Tökéletesen egyetértek ugyanis Filó Sámuel képviselőtársammal abban, hogy főkép a gazdasági oselédek és más újon-^ nan földhözjuttatottak nyomorúságos hajlékokban laknak, az urasági eselédlakásokban, amelyekről most már — mert nincs gazdájuk — a vakolat lehullt és düledezőfélben vannak a jelen pillanatban. Hogy a földhözjuttatottakat és a volt gazdasági cselédeket megszabadíthassuk ettől a helyzettől, ahhoz elsősorban és nagyon gyorsan szükség van a házhelyek rendezésére. (BARANKOVICS István (dn): Helyes!) Ma szerte az országban, akár a pártban, akár a vidéken, akár az TJFOSz országos központjában azt látjuk, hogy naponta jönnek a tömegek,^ a küldöttségek tömegei, a levelek tömegei ós az emberek ezrei azért, hogy minél •Hőbb teremtsük meg a házhelyirendezést. Amikor erről a földhivatallaL akár aa országos, akár a megyei földhivatallal próbáltam tárgyalni, mindenütt arról panaszkodtak, hogy nagyon kevés a műszaki erő, kérnek műszaki erőt, mert ezzel a műszaki erővel, amely a jelem pillanatban ennek a szervnek rendelkezésére áll, még három év múlva sem tudják a házhelykérdést rendezni. Ezért kérem a földmívelésügyi miniszter urat, eszközölje ki a kormánynál, tegye lehetővé, hogy az állami földmívelési felügyelőség bocsássa munkaerőit erre a célra rendelkezésre, mert mindent el kell követnünk, hogy végre valahára az embereket hozzájuttassuk a házhelyekhez. Van még a . házhelykéirdés rendezésének egy másik akadálya is és ez az, hogy a törvény szerint az öt holdon aluli gyümölcsösöket vagy — nem tudom miniek nevezzem — kisebb területeket nem lehet igény be venni és nagyon sok községben ezek akadályozzák azt, hogy egyáltalán házhely céljára a legalkalmasabb területet igénybe lehessen vemni. Nem szeretném az öt holdon aluli kisembereket bántani, de mindenesetre a íbázhelykérdésnek és emberi lakás problémájának magasabb szempontnak kell lennie, mint az egyéni szempontnak. Ezért tehát ahol máskép nem lehetne a házhelykérdést megoldani, ott ezen a módon is meg kell oldani, még ha esetleg valakire sérelmes lenne is. Azt hiszem, egyik legnagyobb problémánk a tagosítás problémája. Mint tudjuk, ez nagyon i,ehéz és nagyon költséges munka lesz • Magyarországon, de azt, hiszem, jó lenne már most megtenni az első kezdeményező lépéseket. Azt hiszem, a sváb községekbem mindjárt meg lehetne ezeket tenni, hiszen ott van legjobban elmaradva a tagosítás, ott vannak a legjobban széjjelszóródva a földek, szinte 5—6—800 kvadrátois parcellákba. Itt, a sváb lakosság Magyarországon maradt földjén kelleme megkezdenünk a tagosítást úgy, hogy az újonnan ^ földhözjuttatott telepesek már tagosított földeket kapjanak. Ezen túlmenőleg arra kérném a földmívelésügyi miniszter urat és rajta keresztül az egész kormányt, hogy a földreform telekkönyvezési munkálatainak befejezése után a rendelkezésére álló és ott felszabaduló műszaki erőt a házhelykérdés megoldására használja fel. Azután pedig ezt a műszaki gárdát, amely most a földhivatalokban együtt van ós jól begyakorolta magát ezekben a munkákban, ne eresszük a szélnek, hanem teremtsük meg addig a lehetőségét annak, hogy az ő felhasználásukkal valamilyen formában megkezdhessük a tagosítást. Abban az új gazdasági rendszerben, amelyet a gazdálkodás fejlesztésével meg akarunk valósítani és amelynek keretén belül a gépesítést meg akarjuk teremteni, csak tagosított és összevontabb mezőgazdálkodással lehet célt érnünk. (Helyeslés a kommunistapárton.) \ A földreform befejezése után a harmadik legnagyobb kérdés a földmívesszövetkezetek kérdése. Filó Sámuel képviselőtársam említette már, hogy a többi hasonló intézmények között milyen rossz fizetők a földmívesszövet. kezetek. Ezt elhiszem, de azt is tudnia kell mindenkinek, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, hogy a földmívelésszövetkezetek elsősorban legelőket kaptak. (FILÓ Sámuel (kg): Felsoroltam, hogy mit kaptak!) Bocsánatot kérek, hadd mondjam el én is a magam szempontjait A legelőket csak állatok legeltetésével lehet